Kerítésen innen
Segítsünk Varga Mihálynak, mert ezt jól benézte…..
Varga Mihály a pénzünk őre és elköltésének egyik felelőse csütörtökön hurráoptimista hangnemben közölte, hogy „az Egészségipari Támogatási Programban (ETP) három körben összesen 87 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások” Magyarországon. Ezzel egyidőben jelent meg a tudósítás: már több mint ezer, vényen rendelhető termék beszerzési ára drágább, mint amennyiért azokat a boltok el tudják adni és pár nappal korábban pedig azt tudhattuk meg, hogy „válságtanácskozást hívtak össze a kórházi beszállítók, miután április végére a március végi 39,3 milliárd forintról 51,6 milliárdra nőtt a kórházak adóssága”.
Varga Mihály a pénzünk őre és elköltésének egyik felelőse csütörtökön hurráoptimista hangnemben közölte, hogy „az Egészségipari Támogatási Programban (ETP) három körben összesen 87 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások” Magyarországon. Ezzel egyidőben jelent meg a tudósítás: már több mint ezer, vényen rendelhető termék beszerzési ára drágább, mint amennyiért azokat a boltok el tudják adni és pár nappal korábban pedig azt tudhattuk meg, hogy „válságtanácskozást hívtak össze a kórházi beszállítók, miután április végére a március végi 39,3 milliárd forintról 51,6 milliárdra nőtt a kórházak adóssága”.
Most akkor mi van?
Az Egészségipari Támogatási Programban (ETP) három körben összesen 87 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások
– erről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt egy cégtalálkozón. Az MTI híradása szerint azt is közölte,
57 céget támogattak, amelyek 67 helyszínen 83 fejlesztést valósítottak és valósítanak meg. A tárcánál a jövőben úgy számolnak, hogy évente legalább 170-180 milliárd forintnyi termék kerülhet be a magyar gazdaságba vagy az export piacokra e vállalkozások tevékenysége révén.
Ezáltal egyrészt csökkenhet majd az importfüggőség és javul az ellátásbiztonság, másrészt az ország külkereskedelmi mérlege is javul. Remek! – mondhatnánk, ha nem ismernénk a hazai viszonyokat és csak az újságok híreiből tájékozódnánk.
A szocialista munkaversenyek hangulatát idéző szólamok után olvassunk tovább!
Válságtanácskozást hívtak össze a kórházi beszállítók, miután április végére a március végi 39,3 milliárd forintról 51,6 milliárdra nőtt a kórházak adóssága
– írta a Napi.hu.
Egyetlen hónap alatt 12,3 milliárd forinttal nőtt a tartozás, aminek csaknem teljes összege a szállítókkal és szolgáltatókkal szemben áll fenn.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azt mondta a gazdasági portálnak, hogy
a válságegyeztetés során fognak dönteni arról, hogy mely kormányzati szereplőktől pontosan milyen intézkedéseket várnak.
A főtitkár szerint rengeteg beszállító arról számolt be, hogy
idén még egyetlen forintot sem kapott az egészségügyi intézményektől, a kórházvezetők széttárják a karjukat, mert elképzelésük sincs, mikor tudnak fizetni.
Ha a kormány év végéig nem foglalkozik a problémával, azzal nemcsak azt kockáztatja, hogy 100 milliárd forint fölé nő az adósság, de azt is, hogy egyre több cég fogja beszüntetni tevékenységét. Rásky László azt mondta, hogy
ha cégek vonulnak ki a piacról, csökken az eszközbeszerzések rugalmassága és egyre inkább előfordulhat, hogy eszközhiány keletkezik, ami műtétek elmaradásához vezethet.
Az intézményeket a teljesítményfinanszírozás arra ösztönzi, hogy növeljék a teljesítményüket, de a legtöbb szakma veszteséges, így
minél többet dolgoznak a kórházak, annál nagyobb adósságot halmoznak fel.
Több mint ezer gyógyászati segédeszköznek annyi
Az elmúlt egy évben a gyógyászati segédeszközöket árusító boltok több mint egyötöde zárt be itthon – írja a Népszava. A lapnak Margitai Barnabás, a Forgalmazók az Egészségért (FESZ) elnöke azt mondta: a bezárások oka, hogy
már több mint ezer, vényen rendelhető termék beszerzési ára drágább, mint amennyiért azokat a boltok el tudják adni.
a betegeknek nemcsak működő boltokat nehéz találni, de több mint ezer gyógyászati segédeszközt – felnőttpelenkát, járássegítő rollátort, felfekvés megelőzésére szolgáló párnát, kerekesszéket, rokkantemelőt, nyákleszívót, táplálkozást segítő szondát, egyes kompressziós harisnyákat – is kihívást jelent beszerezni, vagy egyáltalán nem is lehetséges.
A boltoknak ugyanis nem éri meg ezeket az eszközöket árusítani, mivel a megrendelésük többe kerül, mint amennyit a beteg és a biztosító azokért együttesen fizetni tud.
A vényen rendelt gyógyászati segédeszközök „közfinanszírozott fogyasztói ára” már rég nem fedezi az infláció miatt megemelkedett beszerzési árakat, a szolgáltatók működési feltételeit tovább nehezítik az energiaárak és a szállítási költségek. A forgalmazók pedig eddig önállóan nem emelhették költségeik arányában az árakat.
Szerző
