Vérfertőző cigányok!? – Setét Jenő felháborodva cáfol – Frissítés: megszólalt az érintett!

Setét Jenő az ismert polgárjogi harcos – aki évek óta következetesen áll ki a magyar cigányságért bármilyen színű kormánnyal, vagy hatalommal találja szembe magát –, hétfőn a facebookon fakadt ki egy Népszavában megjelent írás kapcsán.

Zavaros történet

Mielőtt idéznénk Setét Jenőt, nézzük meg a cikket, amit Kőrössi P. József jegyez a Népszavában. A zavaros történetet az a Ferdinandy György meséli a szerzőnek, aki a hetvenes évek derekán éppen Magyarországra látogatott, hogy francia kiadója megbízásából egy 100 oldalas interjút csináljon egy cigánylánnyal.

Azt most nem is firtatom, hogy miféle megbízás volt ez, az már érdekesebb, hogy Ferdinandy szerint Lakatos Menyhért javasolta neki menjenek le Berettyóújfaluba, ott lakik egy Ki mit tud?-ot nyert lány, ő alkalmas lesz riportalanynak. Később kiderül a lány mandulaműtét után kórházban lábadozott, ezért nem tudott beszélni sem.

– Ez az én szerencsém – mondtam, mondja Gyuri. – Elment két napom a hétből.
– Nem, ez a te szerencséd – mondta Lakatos, mondja Gyuri. – Nem tudom, tudod-e, itt van, nem messze, Békéscsaba mellett Vésztő, odamegyünk, biztosan találunk a cigánytelepen szép, tizenhat éves cigánylányt.
– Ne szép legyen, beszélni tudjon.
– Olyat keresünk.

Szóval Kőrössi P. József író szerint Lakatos Menyhért mondta, hogy „menjünk Vésztőre, mert ott találunk szép, 16 éves cigánylányt”. Nem túl hihető a dolog, a „cigánylány” egyszerű tárgyiasítása pedig már itt is erősen megkérdőjelezhető.

Erre Ferdinandy elmondása szerint Lakatos Menyhért felajánlotta, hogy van neki egy 16 éves lánya, ő jól lesz riportalanynak

Ferdinandy és a lány, Anka is kötélnek állt és rögtön „szerelembe estek”, pontosabban három napig szeretkeztek. Ferdinandy-t minősíti, hogy Ankát 16 éves lányaként mutatta be Lakatos.

„Később, évekkel később tudtam meg, Menyhért még élt, vagy már nem, hogy náluk az, hogy a lányom, azt jelenti, hogy a kedvesem, a szeretőm, aki nálam lakik.”

– ezt állítja a cikkben Ferdinandy.

Setét Jenő: Tessék mondani, meddig még? Meddig?

Setét Jenő a Városi Kurírnak elárulta, hogy abban is hazudik a cikk és/vagy Ferdinandy, hogy Anka csak egy Lakatos Menyhérthez vett lány lett volna, akiből később orvos lett.

Anka valójában Lakatos Menyhért vér szerinti lánya, aki nem orvos, hanem szociális munkás lett. Lakatos Anka ma 70 éves, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze, a szolnoki Oltalom Idősek Otthona intézményvezetője.

Setét Jenő természetesen nem elégedett meg ennyivel, levelet is írt Kőrössi P. Józsefnek

„Ön egy szégyenteljes mocskos írást tett közzé a Népszavában. Egyrészt gyalázza az egyik legismertebb roma írót és annak lányát, másrészt általánosítva vérfertőzőknek titulálja a roma közösséget. Ezt mint 2 leány gyermek édesapja is kikérem magamnak! Fogadja őszinte megvetésem és undorom öntől. Ön egy baloldali lapban felülmúlta a legvéresebb szájú neonácikat is! Ön hiába védekezik azzal, hogy novellát írt, hazudik. Ön mérhetetlenül és gyalázatos módon megsértette közösségünket. Megsértett engem írása minden létező minőségemben, romaként, férfiként és apaként is. Másrészt meg legyen kedves novellát írni a saját kedves női felmenőiről. Lehet, hogy ön vérfertőző, én nem vagyok az. Nem tudok öntől illedelmesen elköszönni, csakis az összes megvetésemről biztosíthatom. Setét Jenő”

„Sőt, Setét Jenő megpróbáltam elmenni a Népszava szerkesztőségébe, hogy személyesen fejezze ki tiltakozását és felháborodását.”

„Egy lehetetlen helyen vannak a KÖKI-nél, amit csak hosszas keresgélés után találtam meg, azonban az ügyeletes hölgy közölte, hogy home office-ban vannak, így senkivel nem tudok beszélni, főleg nem a főszerkesztővel. Kaptam hozzá egy email címet, hát más lehetőségem nem lévén arra fogom megírni a véleményem…”

Frissítés!

Lakatos Anka válaszolt Setét bejegyzésére:

„Kedves Jenő!

Ez a szennyes írás minden pontjában cáfolható, csak néhányat.

A története 1973- ban volt én 1950- ben születtem, nem lehettem 16 éves. Nem vele egy napot sem. Nem láttam a riport kötetét néhányszor volt nálunk nyilván beszélgettünk, de nem lehetett jelentős mert nem emlékszem rá. Nem beszélhettem a Füstös képekről mert még nem volt megírva. Nem laktunk portásfülkében, Budán laktunk egy villában albérletben. A Füstös képek 1975-ben jelent meg, három francia kiadása volt, a mesélőt sehol nem jegyezték a kiadók környékén. Nem az ő könyve miatt voltam Párizsban Vankó Rouda családja látott vendégül, mert előző évben apám látta vendégül Őt és az öccsét.

Amit össze hazudoztak egyenként tudom cáfolni dokumentumokkal.

Pert indítunk a lap ellen, a cikkírója és a mesélő ellen.”

(A kiemelt kép illusztráció)

Kapcsolódó

Nem szűnő hányinger — Lapzsemle