Kicsit sokba‘ van nekünk a keleti rokonság – A bégum 500 milliója

Az nagyon jó dolog, ha világszerte vannak barátaink, akikre baj esetén számíthatunk. Kiváltképpen fontos a rokoni kapcsolatok ápolása!

Nem véletlen hát,

hogy 2018-ban Magyarország megfigyelői státust szerzett abban a szervezetben, amelyet a valaha volt fényességes porta török nyelvcsaládba tartozó, iszlám utódállamai 2009. október 3-án alakítottak meg Türk Tanács néven.

Íme a rokonok sora, akikkel a közös vérségi gyökereket csak a legújabb kutatások tárták fel a valóban figyelő szemek előtt: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán. (Ha jól tudom, Türkmenisztán tagjelölt.)

A gyümölcsöző együttműködés jegyében

2019. szeptember 19-én pedig Budapesten nyitották meg a tanács európai képviseletét. Erről törvényt is fogadtak el, lássa ország-világ, hogy az illiberális kereszténydemokrata Magyarország (vagyis mi, a kipcsakok utódnépe) milyen komolyan veszi a rokoni kapcsolatokat. (A TT-tagállamok politikai-társadalmi berendezkedését, viszonyát a kereszténységhez és a mi európai, atlanti szövetségeseinkhez most inkább ne firtassuk, mert végképp nem értünk majd semmit az egészből!)

Mármost az egyik honi közéleti bajkeverő,

úgy mint Szél Bernadett független országgyűlési képviselő – hivatali tiszte szerint – kikérte a külügyminisztériumtól, hogy tavaly szeptemberi ünnepélyes megnyitása óta mennyibe került a ma-gyar államnak a Türk Tanács budapesti képviseleti irodájának fenntartása.

Jó, ha tudjuk: a törvény szerint az iroda vagyona mentesül a közteherviselés alól, személyzete diplomáciai mentességet élvez, kiadásait a magyar állam fedezi. Irodának a Budakeszi út 36/b szám alatti Ybl-villát használhatja ingyen, az épület ára 2016-ban 1.4 milliárd forint volt.

Nagy nap ez a mai a kipcsakszívnek: csatlakoztunk a Türk Tanács befektetési alapjához

A külügyminisztérium válaszából kiderült,

(mert válaszoltak, bizony!) hogy a magyar állam 2020. október 28-ig 449,3 millió forintot fordított az iroda fenn-tartására és működtetésére. A Türk Tanács másik budapesti irodája a Medve utca 25-29. szám alatti irodaházban a nyitás óta 34 millió forintot kapott. A nemzetközi személyzetre pedig évi egymillió dollárt fordíthatnak.

Húzz a bánatba Finnugorkám, jönnek a Türkék!

Hát nem tudom, ez kissé sok a még oly fontos rokoni kapcsolatok gondozására is, lassan kiesznek bennünket mindenünkből

Jules Verne műve, a Bégum 500 milliója c. regénye jut eszembe, amelyet zsenge ifjú koromban olvastam, s amely egy indiai nábob hitvesének örökségéről szól. A hatalmas hagyatékot két európai tudós kapja: a francia felépíti belőle az álomvárost, amelynek lakói tökéletes viszonyok között élnek. A német professzor viszont létrehozza az Acél-várost, amely katonás rendjével és hadiüzemeivel a rasszista tulajdonos világ-pusztító terveit szolgálná. Biz’isten, magam sem igazán értem, miért ez a regény jutott eszembe, hiszen a Türk Tanács ügyeivel összefüggésben nem tudható, hogy a jó Sarrasin professzor személye kivel lenne azonosítható.

Mi az: 1,4 milliárd közforintért vették, most ingyen adják a Türk Tanácsnak? Hát az Ybl-villa!

Ha viszont arra gondolok,

hogy a sok-sok elesett embert gyámolító civil szervezetektől, az önkormányzatoktól, megváltozott munkaképességű bajba jutottaktól, közszolgálati alkalmazottaktól és mindösszesen Magyarország népétől mennyi pénzt vont el ez a kormány mindenféle szégyenletes ürüggyel, könnyen azonosítható a gonosz Schultze professzor személye a külügyérnek álcázott, nagy keresztényvédő macskajancsi személyében.

Karácsony: nem a Türk Tanács, nem a kipcsakok közössége, nem is a keleti autokráciák, hanem az Európai Unió tud és akar segíteni!

A derék miniszter (nyilván kenyéradó gazdája áldásával) tébolyultnak látszó külpolitikai kapcsolatépítésre herdálja el az adófizetők pénzét

– nem mellesleg olyanok boldogítására, akiket menekültként, migránsként még csak az ország közelébe sem engedne, – lévén hogy muszlimok. Olyan muszlimok, akik alkalomadtán jobb ügyhöz méltó buzgalommal gyilkolják a keresztényeket, mint most az azeriek az örményeket. Ha csak a pénzről lenne szó, én bizony elszegődnék kipcsaknak, és a csurgó alá tenném a kalapomat. Így azonban semmiféle közösséget nem vállalok a Türk Tanáccsal, és nem adnék nekik egy krajcárt sem.

Orbán: a magyarok testvérként tekintenek a türk népekre - köszönet az üzbég és azeri partnerektől kapott adományokért!