Banánköztársaság
Szanyi Tibor: Orbán Úr, minek folyton hazudozni ?
„Nagy fenét, mi nem kapunk pénzt az Európai Uniótól!” – mondta a minap Orbán Viktor. Meghökkentő kijelentés, főleg annak fényében, hogy hosszú évek óta, minden egyes esztendőben 5-6-7 milliárd euró érkezik egy olyan számláról, aminek a tulajdonosa az Európai Unió, és befut egy olyan számlára, aminek az a neve, hogy Magyar Kormány.
Attól, hogy egy magyarázat mutatós és kacifántos még lehet hazug
Persze lehet ezt árnyalnia olyan kacifántos magyarázattal, hogy a “nyugatiak által innen kivitt pénz egy részét szereztük vissza”. Ezzel “csak” az a baj, hogy ez így nem igaz. A ‘nyugatiak’ alatt ugye sokakat kell érteni, például az EU cégein kívül az amerikaiakat, továbbá a legkülönbözőbb adóparadicsomokban bejegyzetteket is, amelyeknél egyébként a feladók és a címzettek az esetek többségében magyarok. Ezek általában exotikus nevű cégek a legkülönbözőbb szigeteken és egyéb klassz helyeken bejegyezve, ám bizonyos esetekben még erre sem adnak, mert a kormányfő haverjainak nem kell különösebben figyelniük ilyesmikre, lásd MET. (Ha valaki nem tudná, hogy ez a MET micsoda, akkor írja be a keresőbe és elképesztő irodalom tárul fel.)
Ám most ugorjuk át, hogy az innen kihurcolt euró és dollármilliárdok egy részét miért is az EU és pont csak az EU térítené vissza, sokkal inkább tegyük fel azt a kérdést, hogy a magyar miniszterelnök miért hagyja, hogy ezeket a pénzeket kiszivattyúzzák Magyarországról?
A külföldi cégek számára Magyarország adóparadicsom
A kivihető haszon, (amit szakszóval osztaléknak hívunk) elvileg 15 %-os adóval terhelt, csak hát ezt a terhet – különösen a multik felé – bőségesen kompenzálja a magyar állam a legkülönbözőbb kedvezmények, adó-visszatértések, koncessziós megállapodások és egyebek formájában. Az OECD és más szervezetek évek óta teszik szóvá ezt a csalárd magyar gyakorlatot, mondván, hogy a nap végén a külföldi befektetők (akik sokszor NER-lovagok) adóterhe kevesebb mint 10 %, ami pedig az adóparadicsom nemzetközileg elfogadott kritériuma. Nota bene, a legnagyobbak és a haverok egy buznyákot se fizetnek….
“Made in China”, amit nem szoktunk nyugatnak nevezni Orbán Úr!
A kormányzó még azt a sületlenséget is megengedte magának, hogy t.i. “70-80 százaléka annak a pénznek, amit az EU visszatérít nekünk, a nyugati cégek által gyártott termékek vásárlására, beruházásokra megy el”. Nos, egy olyan ország, amely a nemzeti össztermékének pont ekkora hányadát juttatja a külkereskedelemnek is nevezett nemzetközi munkamegosztásba, az ne csodálkozzon, hogy ez nem csak összességében, hanem a nagyobb részek területén is igaz. Nincs ebben semmi különös, ahogy vidáman megvesszük az áruházakban a pont ugyanekkora hányadú külföldi termékeket, többnyire “Made in China” felirattal, amit azért mégse szoktunk Nyugatnak nevezni.
Az, hogy a magyar kormányzó össze-vissza beszél, nem nagy hír
Megszoktuk. A felületesebbek még el is hiszik.
Az viszont már egy egészen más kategória, amikor nem csak a matek sántít, hanem a kormányzói mondatok a hazugság világába csúsznak bele. Bár még messze nem véglegesek a számok, de az EU aktuális, 750 milliárd eurós hitelfelvételével kapcsolatban orbáni győzelemnek kihirdetett 3 milliárd eurós hozomány nem tűnik túl erősnek. Tudni kell, hogy ezt a hitelt az EU veszi fel, s a tagállamok fogják törleszteni, éspedig GDP-arányosan. A magyar gazdaság durván számítva az EU teljesítményének 1 (egyetlen) %-át biztosítja, azaz a 750 milliárd eurós hitelből a ránk eső visszafizetési hányad bizony 7,5 milliárd euró körül lesz. A mérleg tehát: törlesztünk 7,5 milliárd eurót, s ebből visszakapunk 3 milliárdot. Hát, üzletnek azért ez nem valami kiugró siker. Bár van honnan, hiszen az adott futamidőben az EU-tól egyébként nekünk adott éves segély egytizedéről kell csak lemondanunk.
Ha nem kapunk pénzt az EU-tól, akkora NER-cápák akkor kinek a pénzét teszik zsebre?
A Brüsszelbe vétózni indult kormányfő ezzel a 4,5 milliárd eurós nettó kiadással jött vissza.
Az ostoba és hazug kormányzati sikerpropaganda dacára mégis azt mondom, hogy most, amikor Dél-Európa igényli a legnagyobb közös segítséget, akkor bizony az európai szolidaritásnak van helye ugyanúgy, ahogy bő másfél évtizede ömlik a segítség Kelet-Európába.
Ha Orbán Viktor azt mondja, hogy nem kapunk pénzt az EU-tól, akkor már csak az nem világos, hogy a NER-cápák akkor kinek a pénzét teszik zsebre? Kizárásos alapon tehát a magyar állampolgárokét… Az igazság persze az, hogy az európai polgárok, s benne a magyarok pénzét fosztogatják. Amíg tűrjük.
Szerző
