Kerítésen innen
Szegények karácsonya – Ünnepi ételosztás Debrecenben
A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete karácsonykor sem feledkezett meg a cívis városban, Debrecenben élő nehéz sorsú embertársainkról. A több éves hagyománynak megfelelően az ünnep másnapján vendégségbe hívtuk a városban élő szegényeket, a közmunkából tengődő családokat, a magukra maradt kisnyugdíjasokat, az utcán élő honfitársainkat – írta közleményében Tukoráné Kádár Ibolya, az egyesület vezetője.
„Jézus azokhoz közel jön világra, akik a világ peremén élnek, elfelejtve. Oda érkezik meg, ahol az emberi méltóságot próbára teszik. A kirekesztetteket emeli fel, és mindenekelőtt előttük mutatkozik meg, nem a tudós és fontos, hanem a szegény, dolgozó emberek előtt” /Ferenc pápa, 2021. december 25/
A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete karácsonykor sem feledkezett meg a cívis városban, Debrecenben élő nehéz sorsú embertársainkról. A több éves hagyománynak megfelelően az ünnep másnapján vendégségbe hívtuk a városban élő szegényeket, a közmunkából tengődő családokat, a magukra maradt kisnyugdíjasokat, az utcán élő honfitársainkat – írta közleményében Tukoráné Kádár Ibolya, az egyesület vezetője.
Szerettük volna, ha emlékezetes lenne 2021 karácsonya azoknak is, akiknek nincs feldíszített fenyőfájuk, akik Szenteste talán még annak is örültek, ha nem hidegben, fázva, dideregve teltek el az ünnep órái. A téren gyülekezők közül sok embertársunknak még ez sem adatott meg.
Ahogyan 11 éve mindig, a menü finom töltött káposzta volt, mellé friss kenyér dukált, karácsonyi kaláccsal, szaloncukorral.
Talán vannak olyan magyar emberek, akik most hallják először, hogy az össznépi „szeretethullám” -tisztelet a kivételnek- december 23.-án véget ért, „bezárt „Az ünnep napjai alatt Debrecenben is rengetegen vannak, akik több napig már annak is örülnek, ha naponta egyszer valamit enni tudnak a hozzátartozóikkal.
Megdöbbentő lenne, ha készülne olyan felmérés, hogy vajon hány gyermek feküdt le éhesen Szentestén, hányan sírnak, hogy éhesek.
A csillogó villogó díszek, a karácsonyi fények, az ünnep hangulata sem feledtetheti, hogy létezik egy másik, egy kilátástalan helyzetben levő, pusztuló Magyarország
Milliók tengődnek úgy, hogy gyakorlatilag esélyük sincs az emberhez méltó életre, számukra már az is öröm, ha naponta esetleg tudnak kenyeret venni. Az ő álmaik-amennyiben még vannak- földhöz ragadottak. Nem vágynak luxusutazásra, milliós karórákra, helikopterezésre, vagyont érő táskákra, de még talán svájci bankszámlára sem. /Azért sem, mert többségük talán azt sem tudja, hogy ilyen van./ Szeretnének tisztes megélhetést biztosító munkát, fedelet a fejük fölé, és egy szebb holnapot a gyermekeiknek. Akik látták pár napja Csepelen, és most a Népligetben a többnapos hosszú sorokat tudják, miről beszélünk. De a debreceni sorok is beszédesek.
-
- fotó: bl.
A decemberi minusz 3 fokban már jóval az ételosztás kezdete előtt gyülekeztek az ételre váró emberek
Többségüket már arcról jól ismerjük, hiszen rendszeresen visszatérő vendégeink.
Sokan írják kommentjeikben, hogy a szegények a mai kormányra szavaztak. Mi senkivel sohasem beszélünk politikáról, nem fontos számunkra az ételre várók pártszimpátiája. Ez mindenkinek a magánügye. A sorban állók mindegyike számunkra egy ember, akinek segítő kézre van szüksége. Erkölcsi kötelességünknek igyekszünk eleget tenni, amikor havonta ebédet biztosítunk azok számára, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán. Ez független attól, hogy melyik pártra szavaztak.
Az emberség az párt független. Nem hisszük, hogy az éhes embereket bárkinek joga van megszólni azért, mert ide jutott.
A töltött káposztára várók között legtöbben a kisnyugdíjasok voltak. A rekord magas infláció talán őket érintette a legjobban, életük -amely eddig sem volt könnyű- még nehezebbé vált. Öreg napjaikra oda jutottak, hogy hó végére elfogy a kevés, összekuporgatott pénzük, idős korukra a társadalom számkivetettjeivé váltak. Egy dolgos élet van mögöttük, most egyik napról, a másikra élnek. Nem tudjuk, miért jutottak ide, de ahogyan állnak a sorban, benne van a kis életük minden búja, keserve. Sokan kérték, hogy ne készüljön róluk fotó, szégyellték, hogy életük delére ide jutottak.
Vajon tényleg nekik kell magukat szégyelleni kilátástalan élethelyzetükért?
Karácsony -úgy mondják- a szeretet ünnepe. De vajon miért csak pár napig tart ez a „szeretet”?
- Miért nem működik a szociális ellátórendszer, miért bűn napjaink Magyarországán „csórónak” lenni?
- A 21.században, Európában nem lehet azt biztosítani, hogy a nélkülözők-felnőttek és gyermekek– az év minden napján ellátást kapjanak?
- A nyomorban élő családok vajon miért élnek kirekesztettként hazánkban, miért gondolják másodlagos állampolgárnak magukat?
- Lehet, hogy jogosan érzik, hogy saját kormányuk tehernek érzi őket?
- Miért nem őket akarja megvédeni a regnáló hatalom?
- A közel 12 év alatt csak a kék plakátokra elköltött milliárdokból vajon hány gyermek lakhatna jól?
- Miért az óriás plakátokról kell megtudnunk, hogy milyen jól élünk?
A karácsony másnapi debreceni ételosztás szikár tényei:
- kiosztottunk 150 adag töltött káposztát,
- több kilogramm szaloncukrot,
- 30 kilogramm kenyeret, és
- 150 csomag karácsonyi süteményt.
Az ünnepi ebéd költségeit egyrészt saját zsebből, másrészt magánemberek adományaikból fizettük. Örömünkre, nagyon sokan járultak hozzá pár ezer forinttal az ételosztáshoz. Tisztelettel köszönjük minden felebarátunknak a támogatást, jó célra használtuk fel az egyesület számlájára befizetett összeget.
A legközelebbi ételosztásra már 2022-ban kerül sor. Január 30.-án várjuk meleg ebéddel a debreceni rászorulókat a Petőfi téren.
Boldogabb új évet Magyarország!
-zárul a közlemény.
Pingback: Ferge Zsuzsa a szegénységről és a jővőképről - Városi Kurír