Szél Bernadett közösségi oldalán arról számolt be, „mivel a járvány kezdete óta nincs pontos képünk arról, hogy a veszélyhelyzet hogyan érintette a dolgozókat és a vállalkozásokat”, a foglalkoztatáspolitikáért felelős ITM pedig nem válaszolt kérdésére, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz és a NAV-hoz fordult.

A bejegyzésből kiderül:

Fontos adatokat szereztem meg a NAV-tól! Röviden a lényeg a számok tükrében: adatkérésemre válaszolva

- Hirdetés -

a NAV elárulta, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése, azaz március 11-e óta 52 755 fő egyéni vállalkozói jelentette be tevékenysége szüneteltetését, köztük 42 181 katás adózó.

Egyharmaduk azóta újraindította vállalkozását, de 35 000 egyéni vállalkozás még mindig szünetel, vagyis bevétele – legalábbis ebben a formában – nincs. Mutatom a részleteket!

A járvány kezdete óta nincs pontos képünk arról, hogy a veszélyhelyzet hogyan érintette a dolgozókat és a vállalkozásokat.

Többféle hivatalos munkanélküliségi statisztika van, megy is a vita, de azokból nem derül ki, hogy kifejezetten a válság hatására hány munkahely szűnt meg és hányan maradtak ellátatlanul. Azt sem láttuk, hogy a visszaeső bevételek miatt hány egyéni vállalkozás kényszerült arra, hogy átmenetileg szüneteltesse tevékenységét. Mindezek kiderítésére közérdekű adatkéréssel fordultam az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz és a NAV-hoz.

Az újabban a foglalkoztatáspolitikáért is felelős ITM nem válaszolt a kérdésemre, a NAV viszont igen

Az adóhivatal elárulta, hogy március 11-e óta 52 755 fő egyéni vállalkozói jelentette be tevékenysége átmeneti szüneteltetését, közülük 42 181 katás adózó. Időközben 17 682 egyéni vállalkozó, köztük 14 589 katás indította újra vállalkozását, ami azt jelenti, hogy még mindig 35 ezer olyan egyéni vállalkozó és köztük 27 600 katás van, aki nem tudta folytatni tevékenységét, így bevétele – legalábbis ebben a formában – még mindig nincs.

A kormány

„minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi csomagja”

láthatóan valójában nem jelentett segítséget számos bajba jutott egyéni vállalkozásnak, fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozónak, munkáját vesztett embernek. Bevétel nélkül maradt egyéni vállalkozások tízezrei nem kaptak semmilyen segítséget. A német mintára bevezetett rövidített munkaidőből éppen a legnehezebb helyzetben lévők maradtak ki. A munkanélküli embereknek hosszabbított munkanélküli ellátás helyett éhbért fizető közmunkát ajánlott a kormány. A Gazdaságvédelmi Alapból ugyanakkor számolatlanul mentek a pénzek a válsággal köszönő viszonyban nem lévő célokra.

Most sem a bajba jutott emberekkel és vállalkozásokkal foglalkozik a Fidesz,

hanem több tízmilliárdba kerülő propagandakampányt folytat “nemzeti konzultáció” címszó alatt. Egy felelős kormánynak most az lenne a dolga, hogy megfelelő és gyors segítséget nyújtson a bevétel nélkül maradt embereknek, ahelyett, hogy önmagát élteti súlyos adófizetői pénzekből. Sokan vagyunk, akik ezt így gondoljuk!

Közérdekű adatkérésemre adott választ ide kattintva olvashatja.

Vígszínházban

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét