A magyar médiapiac legnagyobb szereplője lehet a Szerencsejáték Zrt., tavaly 16,1 milliárdot költött hirdetésekre. 2017-ben a teljes reklámpiacon 216 milliárdot költöttek a hirdetők, így az állami cég felel minden 15., reklámra elköltött forintért.
Ebben két dolog a furcsa, az egyik, hogy a Szerencsejáték Zrt. lottó- és sorsjegymonopólium, tehát attól nem kell tartania, hogy az emberek mástól vesznek lottót, ha nem hirdet eleget. A másik pedig, hogy a Zrt.-nek törvényi kötelezettsége a játékszenvedély elleni küzdelem, amivel szintén nehezen összeegyeztethető a brutális reklámköltés.
A hirdetésekkel növekszik is a cég bevétele, egyre többen szerencsejátékoznak, 2010 és 2017 között a G7 összesítése szerint 2,6-szorosára nőtt a cég árbevétele, és ebből persze jelentős bevétele van a magyar államnak is. A növekvő bevételekkel egyre többet is költ a cég nagyon nehezen ellenőrizhető módon, a beszámolójukból például csak annyi derül ki, hogy tavaly 58 milliárdot költöttek magukra. Ebből 14 milliárd ment a bérekre, 1,6 bérleti- és lízingdíjakra, számítástechnikai szolgáltatásokra pedig 2 milliárd. Ezen kívül „alaptevékenységet közvetlenül segítő szolgáltatásra” költöttek 35,9 milliárdot, de nem tudni, mi is ez.
A Szerencsejáték Zrt. Andy Vajna TV2-jénél költötte a legtöbbet reklámra, de sok ment a közmédiába, az Origóhoz, a Mészáros-féle Mediaworkshöz, a Habony-féle Lokálhoz vagy a szintén Vajnához tartozó Rádió1-hez is.