Ez a nap
Szombaton kezdődik a hivatalos kampány, hétfőtől lehet ajánlani
Február 17-én, szombaton, a szavazást megelőző 50. napon kezdődik az országgyűlési képviselő-választás hivatalos kampánya. A választási eljárási törvény értelmében ekkor lépnek életbe a kampányra vonatkozó szabályok is.
Egy választópolgár több jelöltet is támogathat
A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.
Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció.
A választási kampány végéig, vagyis a szavazás lezárásáig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt.
Gyakorlatilag csak „képviselőjelölt-jelölteket” lehet ajánlani
Képviselőjelölteket ajánlani hétfőtől lehet. A képviselőjelöltek a választókerületi választási irodák által kiadott ajánlóíveken gyűjthetik a választópolgárok ajánlásait. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat.
A választópolgárok gyakorlatilag „képviselőjelölt-jelölteket” ajánlhatnak, hiszen csak akkor lesz valakiből hivatalos jelölt, ha sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást, és a helyi választási bizottság nyilvántartásba is veszi.
Az ajánlóívekről, az ajánlás folyamatáról a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még 2014-ben iránymutatást fogadott el. (Az iránymutatás intézménye nem kötelező érvényű, de elősegíti a választási szervek jogalkalmazását.)
Az iránymutatásban egyebek mellett az áll, hogy az ajánlóívről még kitöltetlen állapotában sem lehet másolatot készíteni, s a másolt ajánlóíven szereplő ajánlás érvénytelen, függetlenül a másolás módjától.
Csak saját kezű aláírással érvényes
A dokumentumban – utalva a munkahelyi ajánlásgyűjtés törvényi tilalmára – az is szerepel: a jogszabály nem zárja ki, hogy a jelölőszervezet a székházában megszervezze az ajánlásgyűjtést, de az ott dolgozók sem gyűjtőként, sem pedig aláíróként nem vehetnek részt benne.
Az NVB szerint az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás, a többi adatot az ajánló választópolgár jelenlétében más is rávezetheti az ajánlóívre.
Az ajánlóíveken szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célra nem használhatja fel senki.
A választópolgárnak tilos anyagi ellenszolgáltatást ígérni az aláírásgyűjtéskor, ugyanakkor a jelölt, illetve a párt aktivistája a munkájáért kaphat pénzt.
Az ajánlások érvényességét – azt, hogy a választópolgár adatai megegyeznek a központi nyilvántartásban szereplőkkel, illetve, hogy a választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben ajánlott-e jelöltet – a választókerületi választási iroda ellenőrzi. Az irodák érvényesnek fogadják el azokat az ajánlásokat is, amelyeket az ajánlási szabályokat betartva gyűjtöttek, a választópolgár az ajánlóíven valamennyi adatát feltüntette és az alapján a választópolgár egyértelműen beazonosítható, de ajánlása adásakor egyes adataiban csekély mértékű eltérés tapasztalható az ajánlóíven a központi névjegyzék adataihoz képest.
Mi van, ha a kézjegy alapján nem doktor a doktor?
Ilyen csekély mértékű eltérés a többi között az, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, ha a saját vagy az anyja több keresztneve közül csak az egyiket közölte, illetve, ha az ajánló a lakcíme településadatát rövidítve tüntette fel.
Az ajánlóíveket már lehet igényelni az országgyűlési egyéni választókerületi irodáktól (oevi), de az íveket legkorábban hétfőn adhatják ki a választási irodák, amelyek ezeket a választási informatikai rendszerből nyomtatják ki. Az ajánlóíveken szerepel a sorszám, a jelöltként indulni szándékozó választópolgár neve, a jelölőszervezet (közös jelölés esetén a jelölőszervezetek) neve vagy a független jelölés ténye és a választókerület megjelölése.
Az oevi-k hitelesítő bélyegzőlenyomattal látják el az ajánlóívek valamennyi példányát. A jelölteknek, jelölőszervezeteknek a gyűjtés befejezésekor az összes átvett ívet (azt is, amelyen egy ajánlást sem tettek) vissza kell juttatniuk a választási irodába. Aki ezt elmulasztja, annak ívenként 10 ezer forint bírságot kell fizetnie.
Választókerületenként 138 ezer forintért juthatnak a választók adataihoz a jelöltek
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes oldalán közzétett tájékoztató felidézi: a választási eljárási törvény szerint a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét (az érintett választókerületre kiterjedően) az illetékes egyéni választókerületi választási iroda adja át a jelölt kérésére. Az adatokat az iroda akkor adhatja ki, ha a jelölt igazolja, hogy befizette az NVI számlájára a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) egyhavi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjat, ez jelenleg 138 ezer forint.
A listát állító pártok is kérhetik a név- és lakcímadatokat, ekkor az NVI adja át azokat. Az átadásnak ebben az esetben is feltétele az adatszolgáltatási díj befizetése, de a pártok esetében a minimálbér összegét meg kell szorozni a listán megszerezhető mandátumok számával (93), vagyis 12 millió 834 ezer forintot kell fizetniük az összes választókerület választópolgárainak adataiért.
Az NVI oldalán megtalálható az a számlaszám, amelyre az adatszolgáltatási díjakat utalni kell.
A választási irodák azt követően adhatják át a jelölteknek a név- és lakcímadatokat, ha azok összegyűjtötték az induláshoz szükséges 500 ajánlást a választókerületben, és már nem jelöltaspiránsok, hanem a választási bizottság által nyilvántartásba vett hivatalos jelöltek.
Kérhetjük, hogy ne adják ki az adatainkat
A pártok akkor kaphatják meg a név- és lakcímadatokat, ha sikerült országos listát állítaniuk, ehhez legalább kilenc megyében és a fővárosban legalább 27 egyéni választókerületben kell jelöltet állítaniuk. Az országos listák nyilvántartásba vételéről a Nemzeti Választási Bizottság dönt.
Az a választópolgár azonban, aki nem szeretné, hogy az áprilisi országgyűlési választás kampányában a jelöltek, jelölőszervezetek megkeressék, kérheti a választási irodától, hogy ne adja ki nevét és lakcímét. Az ehhez szükséges nyomtatványt a választópolgárok a helyi választási irodához juttathatják el, vagy az NVI honlapján tölthetik ki. A korábbi adatletiltás is érvényes, így nem kell új kérelmet benyújtani.
Ez a letiltási lehetőség nem érvényes a nemzetiségi választópolgárként regisztráltakra, az ő adataikat az adott nemzetiség országos önkormányzata mindenképpen megkapja.
A választási szervektől megkapott név- és lakcímadatokat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos. Az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet a jelölt és a jelölőszervezet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.
(Forrás: MTI)
Szerző
Friss
- „Ide figyeljenek emberek!” – Elmarasztaló ítélet egy meg nem törtét cselekmény után
- Óvodabezárási hullám Csepelen
- Már megint naivságunk áldozatai lettünk: felkészültek az illetékesek a havazásra
- Barátság-horoszkóp itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár