Kerítésen innen
Újabb bírságot kapott a nyakába az Orbán-kormány
Kormánybüntetés-matek: 2024 37. hetére: 80 milliárd + napi 400 millió, azaz 36.4 milliárd = tesók között 116.4 milliárd forint az a bírság, amit az Európai Unió bírósága szabott ki a több éves huza-vona lezárására. Elhangzott ugyan, hogy a külföldi nagyvállalatok, illetve a bankok különadójából fizeti meg ezt Orbán, de ez soha nem volt igaz, hiszen a nagyvállalatok, a bankok nyereségét is mi adjuk össze – írta a kialakult helyzetről Juszt László.
Tranzitzónás per
Újabb tranzitzónás perben marasztalta el a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága. A menedékkérő anyát és négy gyermekét 17 hónapon át tartották jogellenesen fogva embertelen körülmények között – tudatta a Magyar Helsinki Bizottság.
Az ügy panaszosa egy Afganisztánból menekült nő és négy gyermeke, akiket 17 hónapon át tartottak a magyar hatóságok a déli határon kialakított tranzitzónában, miután megtagadták a menedékkérelmük elbírálását arra hivatkozva, hogy egy biztonságos országon, Szerbián át érkeztek Magyarországra.
„A család Iránon, Törökországon, Bulgárián és Szerbián át menekült hozzánk. A menekülésük során az asszonytól és négy gyerekétől a férj és még egy gyerek elszakadni kényszerült. Nekik sikerült eljutniuk Ausztriába, ahol aztán tartózkodási engedélyt kaptak, míg Z. L.-ék Magyarországtól próbáltak védelemhez jutni.
Ők szabályosan léptek be 2018 decemberében a röszkei tranzitzónába, ahol azonnal menedékjogot kértek.
A nyilvánvaló üldözöttségük ellenére a menekültügyi hatóság – bár pontosan a menedékkérelmezés miatt engedte belépésüket a tranzizónába – rapid eljárásban megtagadta a menedékkérelmük vizsgálatát arra hivatkozással, hogy Szerbián keresztül jöttek.
A magyar állam menedékjogi szempontból azóta is biztonságosnak tekinti déli szomszédunkat, noha már a strasbourgi bíróság és az Európai Unió Bíróságának ítéletei is kimondják, hogy Szerbia automatikus biztonságos tranzitországnak minősítése jogsértő.
Z. L.-éket előbb Szerbiába, majd Afganisztánba utasították ki – abba az országba, ahonnan elmenekültek, és ahol továbbra is nyilvánvaló veszély fenyegette őket.
A tranzitzóna családi részlegéből három hónap után átrakták őket a még ridegebb idegenrendészeti körletre,
az anyát és a 20 éves legidősebb gyerekét négy napon át éheztették. Csak azután kaptak újra enni, hogy a Magyar Helsinki Bizottság indítványára a strasbourgi bíróság felszólította erre a kormányt.
A család annak ellenére volt 17 hónapon át fogva tartva, hogy a hosszú idejű tranzitzónás fogvatartásnak általában is nyilvánvalóan súlyos következményei voltak – de különösen így volt ez gyerekek, családok, speciális igényű betegek, kínzásáldozatok esetében. Márpedig Z. L. gyerekei közül hárman is kiskorúak voltak, egyikük pedig súlyos szívbeteg, és olyan orvosi ellátásra szorult, amit itt nem kapott meg”
-áll a közleményben.
A strasbourgi bíróság ítélete kimondta, hogy az állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek emberi jogait
Szemben a kormány érvelésével, a tranzitzóna fogvatartásnak minősült, függetlenül attól, hogy a hatóságok hogyan nevezték, és attól az ügyeskedéstől, hogy nem hoztak döntést az őrizetbe vételről. A fogvatartásnak nem volt érvényes jogalapja, az önkényesnek, így jogsértőnek minősült, és azzal szemben nem biztosítottak jogorvoslatot. A gyermekek fogvatartásának körülményei és a nagykorú családtagok éheztetése szintén jogsértő volt, embertelen, megalázó bánásmódot valósított meg. Az öt panaszosnak összesen 12 ezer eurós jóvátételt ítéltek meg.
Szerző
