Blogbazár
Ujhelyi István: A magyar emberek eurót akarnak!
Emlékeznek még, hogy mit mondott Orbán Viktor néhány évvel ezelőtt még ellenzéki vezetőként? A „gyengébb forint gyengébb államot jelent, gyenge forintot pedig csak gyenge emberek akarhatnak”.
Sőt, azt is kijelentette,
hogy a forint árfolyamának tudatos leértékelése egyszerű lopás, mert
„ellopják vele a pénzt az emberek zsebéből”
azzal, hogy a fizetésüket leértékelik. Nos, amikor a Fidesz átvette a hatalmat
2010-ben, az euró árfolyama kevéssel haladta meg a 280 forintot, manapság pedig – amikor állítólag mi vagyunk minden fejlődés és növekedés motorja – történelmi magaslatokban van az árfolyam, már 350 körül kell fizetni egyetlen euróért.
A forint tudatos gyengítése miatt az infláció is óriási,
minden importunk drágult, így mindenkinek többet kell fizetnie a kasszáknál. Orbán korábbi mondatait visszaidézve:
a jelenlegi hatalom mindannyiunkat meglop, amikor a forint leértékelésével jelentős összeget vesz ki a zsebünkből.
A Fidesz két dologra szokott rendszeresen és szívesen hivatkozni:
- a közép-kelet-európai régiós országok helyzetére és gyakorlatára,
- valamint a magyar emberek – így vagy úgy – kikért véleményére.
Nos, ha a régiónkat nézzük, az éllovas szerepünkből kezdünk igencsak hátramaradni: a szlovákok és a szlovének után immár Bulgária és Horvátország is bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az euró előszobájának tekintett ERM2-höz, és 2023-ban bevezetik a közös valutát. Ami pedig az emberek véleményét illeti – amit Orbánék saját állításuk szerint egyfajta iránytűként követnek -, szintén világos utat jelöl ki.
A Népszava felkérésére a Publicus Intézet végzett legutóbb reprezentatív felmérést,
amely szerint a lakosság több mint 51 százaléka akar magyar eurót és csak 37 százalék utasítja el azt, a többiek bizonytalanok vagy nincs véleményük.
Nem meglepő, hogy az elutasítók között elsősorban azok a kormánypárti szavazók vannak, akik a Fidesz Európa-, és Unió-ellenes politikáját is kérdés nélkül támogatják.
Az eurócsatlakozás az uniós szerződések egyik vállalt pontja,
vagyis kötelességünk teljesíteni.
Vitás kérdés lehet, hogy a magyar gazdaság készen áll-e az első lépésekre (a forintinfláció például messze van még az elvárttól), valamint, hogy mikor a legjobb csatlakoznunk, de a szándéknak ettől függetlenül egyértelműen látszania kell. Illetve kellene.
Ehhez képest a magyar kormány még csak megfigyelői státuszt sem kér az eurózóna országok tárgyalóasztalánál, pedig ezzel kötelezettség nem, fontos információ és lehetőség annál több jár.
Végtelenül szomorú,
hogy a magyar kormány a közös valuta kérdését is arrogánsan, lekezelően és pusztán a kormánypárt érdekkörének személyes gazdagodási igénye szerint kezeli. A Fidesz szakembereinek vállalnia kellene az érdemi és tartalmi vitát ezzel kapcsolatban és egyértelművé tenni a magyar emberek számára, hogy mit és miért gondol erről az államhatalom.
Az pedig a minimális elvárás, hogy a kormány mielőbb tegyen asztalra egy menetrendet, amely legalább céldátumot megjelöl az euró bevezetése kapcsán.
Ennek hiányában ugyanis csak azt bizonyítják, hogy a gazdaságunk mégsem áll olyan betonbiztos alapokon, mint azt a házi propaganda állítja, a forinttal pedig tényleg folyamatosan a magyar emberek kárára hazardíroznak.
Szerző
Friss
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten
- Orbán és Matolcsy, „két férfi egyeset”
- A horoszkóp ígérete szerint…
- (Nagyon)kisnyugdíjasunk felveszi a kesztyűt: a Mikulásgyár jár a gyerekeknek