Vasárnapi intelem – nincs már sok idő, ötven nap sincs

Váltófutás lesz, vagy folytatódik a hosszú távú gyötrelem, ez itt a kérdés. Őfelsége, Magyarország populizátora, beszédében egyértelművé teszi majd, csak a Fideszé, csak a fülkeforradalmárként indult, de mára ismét rendszerváltóvá cseperedett, a politikai rendszert kizárólagosan magának kisajátító téveszmés alakulaté, és senki másé lehet a jövő!

Pipogya ellenzék…

A fővárosban van remény arra, hogy a tájékozottabb szavazók átlátnak a szitán és elutasítják majd az orbánoskodások kádári nosztalgiahullámát meglovagoló, szemfényvesztők próbálkozásait. Az ellenzék pipogyaságát azonban még Budapesten is figyelembe kell venni. A kitelepüléses felajánlkozások hatástalansága, az utcai demonstrációk vérszegény létszáma, mind erősítik azt a felismerést, hogy az ellenzéki kínálat nagyon sovány ahhoz, hogy a választópolgárok bizalmát a szükséges mértékben elnyerje. De talán mégsem. A minapi DK és LMP összejövetelek adnak némi bizakodást!

A vidék pedig mintha beletörődne a földalapú támogatások nyújtotta biztonságot élvezve abba, hogy az ángyányi figyelemfelhívás annyit ér csak, mint a falra hányt borsó. Hol vannak az elégedetlen gazdák traktoros, munkagépes útlezárásai, hol vannak a nap, mint nap elhangzó erőteljes tiltakozások a földpályázatok csókos nyertesei elleni tiltakozásul. A vidék zsibbasztott agymosottságában a Jobbik evickél, szóróanyagaival, kocsmai hőbörgéseivel hizlalva várható szavazataik számát. Az egymillió cigány abszolut megosztott, az egyházak többsége a mostani kormányt támogatja, vagy nyíltan, vagy igehirdetésekbe burkoltan. A nyugdíjasokat pedig gusztustalanul próbálják megvásárolni.

A felcsúti pávatáncos

nem akar négyévenként politikai kurzus váltást, még igazi megmérettetést sem, az neki nem smakkol. Mindent elkövet ezért, törvényalkotásban éppúgy, mint vezetői tisztségekbe történő kinevezéseknél. Posztkommunista allűrökkel operálva olyan országot akar a jövőben, ahol a futottak még kategóriát építi fel, saját elképzeléseit hosszútávra kialakítva. A Fidesz és más semmi. Mákgubónak a félázsiai így válik világnemzetivé. Nagy a veszély! Április 8-án, a nemzettel állandóan ripacskodó, magatartásukkal éppen anemzetrontók győznek e, vagy sikerül megállítani a téveszmés ámokfutást, stafétabot átvételével, demokratikusan, megakadályozva ezzel a Fidesz hosszú távú hatalom megtartását!

Nem lesz könnyű.

Propagandista, százezres aláírásgyűjtő szabadcsapatai az illiberálisoknak majd úgy csengetnek be a lakásokba, házakba, hogy az önkormányzattól jöttek, félve attól, hogy ha megmondják, fideszesek, akkor ki sem nyílik az ajtó, nem áll velük szóba senki. És ez még a jobbik eset. A rosszabbik, ha keresetlen szavakkal visszaküldik őket oda, ahonnan jöttek, úgy magyarosan! Váltófutás lesz, vagy hosszú távú berendezkedés? Ez itt a kérdés, válasszatok! Nincs mese, fogytán az idő. Dönteni kell. Mindenkinek el kell menni, szavazni! Ennyi a teendő! Ott aztán már tudni fogják, hogy mit kell tenni, hova kell szavazni, magyarként Európában!

Mi a „választás” tétje?

Kálmán László: a magyar választások nem lesznek sem tiszták, sem szabadok

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük