Orbánnak van még mit behoznia, türkmén kollégája simán bezáratta a Tudományos Akadémiát
Megosztás
Ugye emlékeznek még, nem volt olyan régen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában kijelentette: „A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak”? Türkmén vezér,most nagyot lépett a türk-magyar közös úton.
Ugye emlékeznek még, nem volt olyan régen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában kijelentette: „A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak”? Türkmén vezér, most nagyot lépett a türk-magyar közös úton.
Gurbanguly Berdimuhamedow, a türkmén Orbán belehúzott
Berdimuhamedow kijelentette, hogy az 1951-ben alapított és 1998-ban egyszer már felszámolt Államtudományi Akadémia állami finanszírozását három év alatt fokozatosan megszünteti. A megfelelő elnöki rendeletet már közzétették, írja a Total.kz.
A kormány ettől a lépéstől a gazdaság erősödését várja, ezzel pénzt takarít meg. A megszorítás hátterében az energiaágazat folyamatos recessziója áll. A támogatás visszavonásával az ország 26 kutatóintézete és az állami szeizmológiai intézet lehetetlenül el. A Türkmén Tudományos Akadémia magában foglal további 17 felsőoktatási intézményt, két orvosi kutatóközpontot, egy könyvtárat és két nyomdát is.
Az Akadémiával vívott harcában Palkovics László miniszter nem adja oda az MTA kutatóintézeteinek járó állami költségvetést. Ez ugyan minden jogszabály szerint járna, a miniszter azonban egyszerűen visszatartja a pénzt, amire, mivel más értelmezhető magyarázat még nem hangzott el, nehéz egyéb szót találni, mint a nyílt politikai zsarolást.
Január 31-én megjelent az a kiírás, amely alapjaiban rengeti meg a magyar tudományos életet
A választások után miniszteri széket és terveihez a jelek szerint teljes felhatalmazást kapó Palkovics László teljesen át akarja alakítani a hazai kutatási rendszert: a hangsúlyt a gazdaságilag megtérülő alkalmazott kutatásokra és az innovációra helyezné, miközben az alapkutatásokat háttérbe szorítaná. Emellett erősebb kormányzati kontrollt akar, meghatározva, hogy mire ad és mire nem ad pénzt az állam.
Ez értelemszerűen jobban lehetővé tenné a politikai szempontok érvényesülését is. A fő vesztes az MTA kutatóintézet-hálózata lenne: az Akadémiával vívott háborújában az egyébként akadémiai tag miniszter nem csak az alapfinanszírozást venné el teljesen, de kimazsolázna egyes kutatóintézeteket is, amiket inkább a favorizált egyetemeknek adna.
Berdimuhamedow várj meg, jövünk…..
A terveket a miniszter sokáig nem tette teljesen nyilvánossá, azok látszólag folyamatosan változtak és idővel radikalizálódtak – a magja azonban mára világosan látszik: a jövőben nem a tudomány dönthetne Magyarországon arról, hogy mit (milyen arányban, mennyiből) kutat, hanem a politika.
Az Akadémiai Dolgozók Fórumát most januárban hozták létre, hogy az akadémiai dolgozók nevében lépjenek fel a politikai átalakítási tervekkel szemben. (forrás: index)
