Frissítve! 1956 hősei az egész világ tiszteletét kivívták maguknak

Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység.

Az ünnepségen a kormány több tagja mellett jelen voltak katonai és állami szervezetek képviselői és a diplomáciai testület több tagja.

A Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban lyukas zászlók lengtek.

Mindent elsöprő szabadságvágy

Salgótarjánban közös rendezvényen emlékezett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról az ellenzéki polgármester és a Nógrád megyei közgyűlés kormánypárti elnöke szerdán.

Fekete Zsolt polgármester arról beszélt, hogy a hatalom hiába verte le a forradalmat és hallgattatta el résztvevőit, a szabadság utat tört magának.

Amikor 1956. október 23-ára gondolunk, akkor a mindent elsöprő szabadságvágyra, a bátorságra és a tenni akarásra, a zsarnokság ellen harcoló magyar emberekre emlékezünk, akik az egész világ tiszteletét kivívták maguknak – mondta.

Skuczi Nándor közgyűlési elnök azt emelte ki, hogy a város büszke lehet 1956-os szerepvállalására.

A politikus a megyeháza falán elhelyezett, az 1956-os forradalom Nógrád megyei mártírjai emlékére állított táblánál hangsúlyozta: a tábla azt mutatja, hogy nem volt hiábavaló az áldozat.

Ez a jel örökké emlékeztet minket ’56 és az ’56-osok nagyszerűségére – mondta.

A debreceni egyetemi ifjúság az országban elsőként vonult az utcára

Debrecen polgármestere a magyarok „elpusztíthatatlan, félelmet nem ismerő szabadságvágyáról” beszélt az önkormányzat 1956-os megemlékezésén szerdán, a hajdú-bihari megyeszékhelyen.

MTI/Czeglédi Zsolt

Papp László (Fidesz-KDNP) az Egyetem téri ’56-os emlékműnél rendezett szerdai koszorúzási ünnepségen emlékeztetett: 1956. október 23-án a debreceni egyetemi ifjúság az országban elsőként vonult az utcára, és a hatalom elleni megmozdulásra hívta a lakosságot.

A többi között függetlenséget, a szovjet katonák kivonását és a sztálinista vezetők leváltását követelték. A város polgárai, munkásai „egy emberként álltak a fiatalok mellé” – mondta.

Felidézte a debreceni események legtragikusabb pillanatát, amikor 23-án délután az ávósok tüzet nyitottak a Kossuth utcában összegyűlt tömegre. Ketten életüket vesztették és többen megsérültek.

Hiába dördült azonban sortűz, a forradalmat már nem tudták megállítani, az embereket nem tudták megfélemlíteni – tette hozzá a polgármester.

A november 4-i eseményekről szólva hangsúlyozta: a szovjet hadsereg támogatásával visszaállították a kommunisták uralmát a városban, de csak a felszínen tudták elfojtani a szabadságvágyat, „a mélyben a remény tovább izzott”. Papp László szerint ez a remény az 1989-1990-es rendszerváltáskor született újjá.

Kiemelte: 1956 értékeit minden körülmények között meg kell óvni.

A forradalom ötvenedik évfordulóján, 2006-ban majdnem megismétlődött 1956. október 23. „És ma az az ember nevezi magát demokratának, oktat bennünket demokráciára, aki 13 évvel ezelőtt miniszterelnökként azonosítószám nélküli rendőröket vezényelt a békés tüntetők ellen” – utalt a budapesti utca összecsapásokra és Gyurcsány Ferenc DK-elnökre.

Papp László értékelése szerint 1998-ban jött létre a városban az az összefogás, amely elindította Debrecent a fejlődés útján. A polgármester az összefogáson alapuló, a debreceniek elképzeléseire figyelő, fenntartható városfejlesztési politika folytatását ígérte, amelyet – mint hangsúlyozta – az önkormányzati választáson nagy többséggel megerősítettek a debreceni választók.

LMP: ma is vannak közöttünk forradalmárok

1956 üzenete a mai zöld küzdelemnek és a hatalomnak is szól – mondta Kendernay János, az LMP társelnöke szerdán, pártja október 23-ai megemlékezésén, a főváros I. kerületében lévő Mansfeld Péter-emlékműnél.

MTI/Máthé Zoltán

Ma is vannak közöttünk forradalmárok, akik a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszer igazságtalanságaival és a kihalás veszélyével szemben emelik fel hangjukat. 2019 lázadói erőszakmentesen veszik fel a küzdelmet a mindent eluraló gazdasági-politikai hatalommal és elittel szemben – közölte.

Ezek a fiatalok nemcsak a klímaváltozás miatt aggódva mennek az utcára; többet akarnak. Azt, hogy a klímaváltozás következményeit ne terheljék a szegényekre, a kiszolgáltatottakra és a nemzetekre – mondta Kendernay János. Hangsúlyozta: az emberek társadalmi igazságosságérzete ’56-ból is tud erőt meríteni.

Nem tudható, hogy a megmerevedett Orbán-rendszer mikor lesz képes választ adni a jelenkor „Mansfeld-fiataljainak” – mondta.

Kendernay János felidézte az 1956-os forradalom legfiatalabb mártírja, Mansfeld Péter 1959-es kivégzését, valamint beszélt az 1989-es rendszerváltásról is. Utóbbiról kijelentette: a történelem kivételes ajándéka volt, hogy erőszakmentesen sikerült mélyreható változásokat elérni.

Párbeszéd: Göncz Árpád azt tanította, hogy „mindig, minden porcikánkkal küzdeni kell az elnyomás ellen”

Október 13-án, az önkormányzati választáson felszabadítottuk Budapestet és a nagyvárosainkat az elnyomás alól – mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a párt október 23-i megemlékezésén, szerdán Budapesten.

Szabó Tímea kiemelte: ez a győzelem nem mélyítheti tovább az árkokat, ezt a győzelmet nem követheti megosztottság.

A Göncz Árpád néhai köztársasági elnök III. kerületi szobránál tartott megemlékezésen az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a volt államfő életével és munkásságával arra tanított, „hogy ne újabb árkokat ássunk, hanem temessük be azokat, és teremtsünk egységet, békét és jólétet”.

Karácsony Gergely vezetésével Budapest ezt az eszmeiséget fogja képviselni – tette hozzá.

„Olyan országot akarunk, ahol mindenki otthon érzi magát, amelyik békés, szolidáris és zöld” – mondta.

Szabó Tímea közölte: „Göncz Árpád rengeteget tanított nekünk”.

Az ’56-os forradalom alatt megtanította, hogy „mindig, minden porcikánkkal küzdeni kell az elnyomás ellen”, és azt is, hogy a szabadságvágy áldozatokkal jár, a küzdelemben „akár az egzisztenciánkat, akár az életünket is kockára kell tennünk egy jobb világért” – tette hozzá.

Szabó Tímea azt mondta: a néhai elnök azt is megtanította, hogy „nincs az a reménytelen helyzet, nincs az a megtorlás és bosszú, ami okot adna arra, hogy feladjuk eszméinket”, és nincs az az elnyomó hatalom, amelynek uralma egyszer ne érne véget.

Végül „Árpi bácsi” a hatalomról azt tanította, hogy ha az ember sok évtizednyi küzdelem után eléri célját, attól kezdve sokkal nagyobb alázattal kell folytatnia munkáját – tette hozzá a Párbeszéd társelnöke.

Gyurcsány: a jelenlegi kormányt „a politika poklára kell küldeni”.

Hazafias ellenzék létrehozására szólította fel az Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben álló politikai erőket és civileket a Demokratikus Koalíció elnöke szerdán, pártja fővárosi ünnepi megemlékezésén.

MTI/Kovács Tamás

Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy ez a hazafias ellenzék természeténél fogva éppen olyan színes lesz, mint 1956.

Lesznek benne baloldaliak, centristák, liberálisok, zöldek és jobboldaliak is – közölte a Nagy Imre néhai miniszterelnök szobránál tartott rendezvényen.

A hazafias ellenzéket négy dolog fogja össze, ezek közül az első, hogy Magyarország jövője az európai népek táborában van – jelentette ki. Hozzátette: azokkal lehet és kell együttműködni, akik erősebb Európát akarnak, akik úgy gondolják, hogy Európa jövőjét az egyesült nemzetek európai szövetsége jelenti.

Második pontként hangsúlyozta: azt kívánják, hogy Magyarország újra jogállam legyen, ahol nem az állam ellenőrzi a népet, hanem a nép az államot. Úgy fogalmazott: ehhez a jelenlegi kormányt „a politika poklára kell küldeni”.

Aki lop, aki hozzányúl a közpénzhez, az nem politikus, hanem bűnöző, ma a kormányon bűnözők vannak – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Azokkal kell együttműködni, akik úgy gondolják, hogy az országnak tisztességes, a választókat szolgáló politikusokra van szüksége – tette hozzá.

A hazafias ellenzéknek olyan országot kell építenie,

ahol tiszteletben tartják mások önállóságát és szabadságát, hogy ennek a szabadságnak a bázisán teremtsenek közös, erős nemzetet – mondta negyedik pontként a DK elnöke.

Beszédében úgy fogalmazott: helye van a pátosznak, a szónak és cselekvésnek, de a pátosz ezekben a napokban hazug lenne, a szó kevés, a cselekvés meg kötelező.

Meg kell próbálni közösen elfogadni 1956 különböző hagyományait – mondta Gyurcsány Ferenc.

Október 23-nak sok arca van. 1956-ban egyaránt ott van Nagy Imre és társai reformkommunista küzdelme, Pongrátz Gergely, a Corvin köz és a pesti srácok harca, ahogy a munkástanácsok mozgalma is. Ezek együtt jellemzik 1956-ot, és a DK azon dolgozik, hogy ezek a különböző irányzatok ne megosszák, hanem egyesítsék a nemzetet – jelentette ki.

A kormány külpolitikáját bírálva arról beszélt, hogy aki egyetért Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és a kurd népirtással, valójában egyetért az orosz megszállással és a magyar szabadság eltiprásával.

Aki ezzel egyetért, ne ünnepelje október 23-át – közölte a pártelnök.

MSZP: a demokráciáért újra és újra meg kell harcolni

Az 1956-os forradalom fontos üzenete, hogy egy nemzet sem tud elnyomásban élni, és a demokrácia, a sajtószabadság, egy nemzet méltósága, erkölcsi tartása soha nem magától értetődő, azért újra meg újra meg kell harcolni – közölte az MSZP választmányának elnöke szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a köztársaság kikiáltásának 30. évfordulóján Budapesten.

MTI/Kovács Tamás

Kunhalmi Ágnes a közelmúltban a Jászai Mari térre áthelyezett Nagy Imre-szobornál újságíróknak azt mondta, ahogy 1956 visszahozta az embereket a közéletbe, úgy október 13-án – az önkormányzati választáson – is tömegek mozdultak meg az elnyomó, orbáni önkényuralmi rendszerrel szemben.

Úgy fogalmazott: október 13-án sikerült megakadályozni, hogy nyílt diktatúrává váljon Orbán rendszere, és ez a nap megmutatta azt is, hogyan érjék el a negyedik köztársaság megalapítását.

Az ellenzéki politikus azt mondta, ez nehéz feladat lesz, és csak a demokraták képesek végrehajtani, mert a Fidesz mostanra minden erkölcsi alapját elvesztette az új köztársaság felépítéséhez.

Közölte: politikai irányzattól függően, ma is jelentősen eltér 1956 értékelése.

Az MSZP megalakulása óta azt vallja, demokratikus forradalom volt 1956, vezetői pedig Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai voltak – jelentette ki.

Hozzátette: visszautasítják a Fidesz újabb és újabb kísérletét a 20. századi történelem átírására, meghamisítására és azon belül 1956 kisajátítására.

Jobbik: szabad Magyarországot akarunk, szabad magyarokkal

A független és szabad Magyarország igényét nevezte 1956 máig érvényes üzenetének a Jobbik elnöke szerdán a párt október 23-ai megemlékezésén a budapesti Corvin közben. Sneider Tamás azt mondta, ma is egy kizsákmányoló, korrupt, bolsevik típusú rendszer ellen kell küzdeni.

MTI/Mónus Márton

A Jobbik elnöke közölte: a forradalmárok sokasága 63 éve „nem azért harcolt, hogy még több keleti katona jöjjön Magyarországra”, hanem azért, hogy „Nyugat-Európához, a demokráciához tartozhassunk, mert európai nemzet vagyunk”, ha keletiek is a gyökereink.

Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök Oroszországra nem mint gazdasági lehetőségre, hanem mint ideológiai szövetségesre tekint, akárcsak „a kommunista elvtársak”.

A jobbikosok viszont „nem akarnak a csicskái lenni sem keleti despotáknak, sem nyugati tőkéseknek” – jelentette ki Sneider Tamás.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője szabadságharcosoknak, „a 21. század ’56-osainak” nevezte 250-300 fős hallgatóságát, akik az önkormányzati választáson nem „becsicskultak”, hanem – nemet mondva a gyűlölködésre, a félelemkeltésre, a fenyegetésre – fellázadtak a rezsim ellen és megkezdték Magyarország felszabadítását.

„A Fidesszel és a zsoldosaival szemben mi szabad Magyarországot akarunk, szabad magyarokkal” – közölte, hozzátéve, nem a hatalommal alkut kötő, hanem az országért áldozatot hozni kész emberekre van szükség.

A Jobbik él és élni fog, mert „mi vagyunk a nemzet lelki ereje” – fogalmazott, a kormányváltás élére álló, nemzetegyesítő erőként említve pártját, amely nem politikai hovatartozása, hanem tisztességessége alapján ítéli meg az embereket.

Stummer János, az ellenzéki párt alelnöke azt emelte ki, hogy ’56 hősei éppúgy improvizáltak, minden elérhető eszközt megragadtak, mint 2003 óta a Jobbik, amelynek támogatóit úgy jellemezte, „átlagos emberek, akik nem hibátlanok, de hűségesek”, akik a jövőjüket jöttek megmenteni.

Az ünnepséget egy körülbelül tucatnyi emberből álló csoport zavarta meg; azt skandálták, hogy „Hazaárulók!”, amire többen Fidesz-bérencnek nevezték őket. Az incidens után a rendőrök sorfallal zárták el a Corvin köz bejáratait.

Fidesz: A magyar mindörökre szabadságszerető nép

1956 a szabadságszerető magyar nép lázadása volt az internacionalista baloldal diktatúrája ellen – közölte a Fidesz szerdán az MTI-vel.

1956 arról szólt, hogy a magyar nép maga akart dönteni hazájáról. Békés, vér nélküli forradalomban emelte fel szavát, hogy Magyarország szabad, független és demokratikus ország legyen – tudatták.

„Ötvenhat hősei egy olyan szabad hazáért harcoltak és áldozták az életüket, amely szuverén, amelyet nem mások irányítanak, amely maga dönt sorsáról, a gazdaságáról, amelyet nem bábok vezetnek, amelynek senki nem diktálhatja, hogyan és kivel éljenek a magyarok, amelytől senki nem veheti el a kultúráját és a nemzeti szuverenitását” – fogalmazott a nagyobbik kormánypárt.

A magyar mindörökre szabadságszerető nép, amely soha többé nem felejti az internacionalista baloldal diktatúráját és azt sem, hogy a diktatúra úgy érkezett, hogy bábokat nevezett ki és „felszabadításnak” hirdette magát – áll a közleményben.

Orbán: 1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában

Ezt hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából a Zeneakadémián rendezett díszünnepségen.

MTI/Máthé Zoltán

A kormányfő úgy fogalmazott:

1956. október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni arról, miként éljen.

„És mi akkor is magyar, vagyis európai életformát akartunk magunknak. Szabad és független Magyarországot a nemzetek Európájában. És ebben nem is volt ellentmondás, mivel Európa nyugati fele akkor még valóban a szabad nemzetek közös hazája volt” – mondta.

Orbán Viktor kifejtette: amikor 1956 hőseire gondolunk, először fiatalokat látunk magunk előtt, „pesti srácokat és leányokat”, akik bátran emeltek szót és fegyvert a megszállók és helytartóik ellen.

„Vitte őket fiatalságuk, vitte őket a hit, hogy fordíthatnak hazájuk sorsán” – fogalmazott.

Közölte: a fiatalok érezték, „ha folytatódik a szovjet világ, akkor a magyar életből semmi sem marad”, ezer év története foszlik semmivé, mindent „felemészt a vörös iszap, hitet, kultúrát, családot, barátokat”.

Mindent felforgat, ami az életnek értelmet ad,

amiből otthont és hazát építhet az ember – tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta: tenniük kellett valamit, fegyvert fogtak, mert úgy látták, nem lesz más kiút.

Tették ezt annak az embernek az elszántságával, akit kiszorítottak a szakadék szélére, és tudja, már nincs hova hátrálnia, csak egyetlen út maradt: „harcolni a talpalatnyi földért, ami még az övé” – közölte.

Kijelentette: „nekünk, magyaroknak csak ez az egy hazánk van”, nincs máshol helyünk a Nap alatt.

„A mi álmaink csak itt születhetnek meg, és csak itt, a Kárpát-medencében hozhatjuk létre azt a nagy közös alkotást, amit Magyarországnak és magyar kultúrának hívunk” – fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: „a haza mi vagyunk mind”, ez a törvény, ahogy az is törvény, hogy „haza csak addig van, amíg van, aki szeresse”, aki áldozatot hozzon érte.

„Haza csak ott van, ahol hazafiak is vannak”.

„A hitványság mindig összeadódik”, a kérdés az, hogy „a hazafiak hajlandóak-e összeadódni” – mondta.

Úgy látja, 1956-ban „összeadódtunk”, és „hát csodát is tettünk”, soha nem látott magasságokba emelkedtünk, és ma is ebből a csodából élünk.

Nagy árat fizettünk érte, de „a magyar csodát nem adják olcsón” – fűzte hozzá a miniszterelnök.

A kormányfő szerint a szabadságharcosok a legszebbet, a legtöbbet adták, amit egy ember a hazájáért áldozhat: adták az életüket, a szabadságukat, vállalták a száműzetést.

Azt mondta: sem Európa, sem Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul, és szembemegy mindazzal, ami élteti, ha saját múltja és ősei ellen fordul, ha szakít a szabadság, függetlenség és keresztény testvériség hármas fundamentumán létrejött életformával, amely Európát és benne Magyarországot a világtörténelem legsikeresebb földrészévé tette.

Orbán Viktor közölte: hálával tartozunk elődeinknek, hogy „a mi magyar mivoltunk olyan szabadságharcok hosszú során át forrhatott ki”, amely „nagyszerű és lovagias néppé” tett minket.

A hazát nem ajándékba kaptuk

Úgy vélte, a történelem folytonos kihívás, megmérettetés, alkalmassági teszt, és a válaszokon múlik egy nép sorsa, egy nemzet jövője, egy állam fennmaradása vagy bukása.

Könnyű természetes állapotnak tekinteni, hogy van egy független, szabad, nemes eszményekre épülő hazánk, de ezt a hazát nem ajándékba kaptuk – emlékeztetett Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint a magyar nemzet 1956 őszén „felsőbb osztályba lépett” egy olyan történelmi teljesítménnyel, amelynek erkölcsi kisugárzása érezhető volt az egész Földön.

Az ötvenhatosoknak köszönhetjük, hogy a történelem sötét óráiban, a szovjet megszállás alatt is „megőrizhettük a tartásunkat, felemelhettünk a fejünket”, mert volt mire és kikre büszkének lenni – idézte fel.

A miniszterelnök hangsúlyozta:

az ötvenhatosok győztek, mert utódaikra a bátorság és a hősiesség nagyságát hagyták örökül.

Megjegyezte: a mai pesti srácok és lányok is, ha kellene, ugyanolyan fényesen helyt állnának, mint elődeik.

Orbán Viktor közölte: mi magyarok ezer év alatt nyertük el a tudást, hogy mindig az állandóra és a maradandóra tekintsünk, „Istenre, hazára, családra”.

„Ma sem választhatunk ennél jobb vezércsillagot” – vélekedett.

A miniszterelnök azzal zárta szavait: Dicsőség a hősöknek!

Mi Hazánk: a bolsevizmust ma balliberalizmusnak hívják

A Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Toroczkai László a párt ünnepi megemlékezésén, szerdán Budapesten kijelentette: az a „sátáni erő”, amelyet 1956-ban bolsevizmusnak neveztek, ma a balliberalizmus, ám a magyar olyan nemzet, amely azt is képes legyőzni.

A pártelnök a forradalom emblematikus helyszínén, a Corvin közben megtartott ünnepségen úgy vélekedett, hogy a „sátáni erők célja” ’56 óta nem változott, vagyis az „északi civilizáció” térdre kényszerítése, a nemzetek megsemmisítése.

Sokkal könnyebb ugyanis olyan tömegeken uralkodni, amelyeknek nincs nemzettudatuk – tette hozzá.

Közlése szerint ma a pénzvilág modern módszereinek felhasználásával folyik a „népirtás”, amelynek célja, hogy az „északi civilizáció” helyett kevert fajú népességet alakítsanak ki.

Vagyis először rabszolgává teszik, majd eltüntetik a nemzeteket – jelentette ki.

A magyar nemzet azonban bebizonyítja, hogy nemcsak a szovjet tankokat, hanem a bankokat és a „zuckerbergi világot” is képes legyőzni – mondta a pártelnök a Facebook alapítójára utalva.

A politikus a Jobbikról szólva úgy vélekedett, hogy a párt harminc ezüstpénzért eladta hazáját.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mi Hazánknak az önkormányzati választáson elért szavazataránya elegendő lenne országgyűlési frakció alakításához.

A megemlékezésen Pongrátz András, a Corvin köz ’56-os parancsnokának, Pongrátz Gergelynek az öccse úgy vélekedett, hogy a Jobbik azoknak a szellemi örököseivel fogott össze, akik ellen ’56-ban fegyvert ragadott a nemzet. Ezért felszólította a Jobbikot, hogy ne vegyék többé szájukra Pongrátz Gergely nevét.

A megemlékezésen három lövést is leadtak egy 1956-os, 76 milliméteres ágyúból ’56 hősei, illetve a „Gyurcsány-terrorkormány” 2006-os „áldozatai” emléke előtt tisztelegve.

A forradalomra emlékeztek az Írószövetség székházánál

Ünnepséggel és koszorúzással emlékeztek meg az 1956-os forradalomról a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházánál szerdán, Budapesten.

MTI/Mónus Márton

„1956 nem lezárt múlt. 1956 velünk él, és velünk is fog élni, mindaddig, amíg nem szolgáltatunk igazságot minden, a kommunista diktatúrák által megnyomorított magyarnak és nem magyarnak” – fogalmazott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója.

Kiemelte: azok a kommunisták, akik 1956-ban idegen hatalmat hívtak a magyarokra, nemzedékek életéből raboltak pótolhatatlan évtizedeket, könnyű kézzel osztogattak súlyos ítéleteket, besúgásra kényszerítettek testvért és barátot, és érdekből fenntartották a diktatúrát, ma is köztünk járnak.

„A kommunista diktatúrák rettenetes öröksége mindaddig rombolni fog, amíg nem nézünk szembe vele csontig hatoló őszinteséggel” – mondta Demeter Szilárd.

A megemlékezés után átadták az Arany János-díjat, amellyel 1996 óta minden évben a Magyar Írószövetség egy tagját ismerik el kiemelkedő munkásságáért. A díjat idén Szávai Géza erdélyi magyar írónak ítélték oda, akinek távollétében felesége, Szávai Ilona vette át az elismerést az Írószövetség székházában.

Szávai Géza súlyos, nagy könyvek szerzője, aki felismerte, hogy nemcsak írni kell, de olvasót is kell nevelni – hangsúlyozta Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára.

Hozzáfűzte: Szávai Géza Székely Jeruzsálem című kötete az elmúlt évtizedek egyik legkülönlegesebb regénye, amelyben Erdély 400 éves művelődés- és egyháztörténete éppúgy megjelenik, mint az író szülőföld- és közösségélménye.

A megemlékezésen koszorút helyeztek el az 1956-os forradalom és Gérecz Attila emléktáblájánál a PIM, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Magyar PEN Club és a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) képviselői is.

Szili: a szolidáris nemzetek Európáját kell építeni

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc szelleme azt üzeni, hogy a szolidáris nemzetekre épülő Európa építéséhez kell keresni a közös nevezőt – összegezte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Olaszországban elmondott ünnepi beszédeit szerdán az MTI-nek Bolzanóból telefonon nyilatkozva.

A volt házelnök kulcskérdésnek nevezte az európai létforma megőrzését, amely szerinte elsősorban keresztény. Felhívta a figyelmet a nemzetre mint identitásteremtő, szervező erőre és alapegységére, a családra, amely – mint hangsúlyozta – apából, anyából és gyermekből áll.

Ezeket a fogalmakat mára csak a konzervatív politika „tűri meg”, hiszen Európa ma bevándorlókat, „gendert” ért inkább kisebbség szón, nem azt a mintegy 60 millió embert, aki nemzeti kisebbségként él szülőföldjén – mondta.

Szili Katalin sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unióban nem kapnak figyelmet az őshonos kisebbségek, amelyeknek szintén kollektív jogokra lenne szükségük.

A miniszterelnöki megbízott méltatta a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését, amelynek keretében egymillió aláírást kell összegyűjteni májusig.

Hangsúlyozta, a magyar és az olasz történelem „ékesen bizonyítja”, hogy mindkét nép egyformán szabadságszerető és barátságos.

A magyarok hálával tartoznak mindazon olaszoknak, akik közöny és hallgatás helyett segélyekkel, aláírásgyűjtéssel és a szolidaritás más formáival támogatták a magyar forradalmat és a hazájukból menekülni kényszerülő magyarokat – mondta.

Szili Katalin kedden Milánóban, szerdán pedig Bolzanóban vett részt 1956-os megemlékezéseken Csiszár Jenő milánói főkonzul kíséretében.

Meloni: a pesti srácok szabadságharca a mai Európában is folytatódik

Az 1956-os forradalom ereje segíti a magyarokat, hogy a mai Európában is felemeljék a fejüket – mondta Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke, aki a római magyar nagykövetségen tartott megemlékezésen nyilatkozott az MTI-nek kedd este.

Forrás: YouTube

Giorgia Meloni kijelentette, a magyar forradalom mérföldkőnek számít az európai szabadság megteremtésében. Kiemelte, hogy a berlini fal – idén 30. évfordulójához érkezett – leomlásához a magyar 1956, a prágai 1968, a lengyel Szolidaritás és II. János Pál pápa is hozzájárult.

„Mi nagyon sokkal tartozunk azoknak a magyar fiataloknak, akik feláldozták magukat 1956-ban. Megtanították, hogy a szabadság és a nemzeti szuverenitás nem hullik mindig az ölünkbe. Meg kell érte küzdeni foggal-körömmel, áldozatot kell hozni érte, miként a múltban, úgy ma is” – mondta az FdI elnöke. Megjegyezte, hogy az olasz jobboldali fiatalok pesti srácokról szóló dalon nőttek fel, és ezt énekelték el Orbán Viktornak, amikor szeptemberben vendége volt az FdI római találkozójának.

Giorgia Meloni úgy vélekedett, hogy az egykori pesti srácok utat mutatnak a mai Európában is.

„Nem véletlen, hogy az elnyomást és a rákényszerített egyenkultúrát megtapasztalt Magyarország és Lengyelország az elsők között emeli magasba a fejét, amikor az Európai Bizottság túlzásokba esik” – mondta. Kijelentette: „köszönjük a magyaroknak a múltat és a jelent is!”

Hangsúlyozta, hogy egyre jobban érezhető a szabadságvágy az olaszok körében is, akiktől a jelenlegi „bársonyszékhez és hatalomhoz” tapadó kormány megtagadta a választási jogot. Giorgia Meloni szerint az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a baloldali Demokrata Párt (PD) kormánya nem tart sokáig, „rövid időn belül ismét szabad választások révén az olasz nemzetnek olyan kormányt adhatunk, amely a lakosság érdekeit képviseli”.

(Forrás: MTI)