Blogbazár
Biden beteszi-e a lábát Orbán regnálása alatt Budapestre?
„Látjuk, mi történik Belarusztól Lengyelországon át Magyarországig” – így nyilatkozott hazánkról az Egyesült Államok megválasztott elnöke a kampány idején, hozzáfűzve, a még hivatalban levő elődje „a világ összes banditáját”, például Kim Dzsongun észak-koreai diktátort is támogatja. Utoljára 2006-ban járt amerikai elnök Budapesten, s most, hogy Joe Biden lesz a Fehér Ház lakója, alighanem várhatunk még egy újabb vizitre.
Ezúttal rossz lóra tett a magyar kormány,
amikor véleményt nyilvánított az amerikai választási kampány idején, és nyíltan Donald Trump mellett állt ki. Az uniós tagállamok közül csak a szlovén miniszterelnök követett el hasonló hibát, aki már szerdán gratulált az első adatok szerint befutónak tűnő Trumpnak. Elsiette, miként Orbán Viktorék is, és ez aligha tesz jót a kétoldalú kapcsolatoknak. Ilyen malőr nem jellemző a nemzetközi diplomáciai kapcsolatokra.
Nem mellesleg Joe Biden Lengyelországot és Magyarországot a totalitárius rendszerekkel említette együtt, és Fehéroroszországhoz hasonlította őket az ABC Philadelphiából közvetített választási műsorában. Szerinte a NATO-t a széthullás veszélye fenyegeti, nyilván a Fehéroroszországban, Lengyelországban és Magyarországon történtekre utalva. Hozzátette, megnőtt a totalitárius rezsimek száma a világon.
Az új elnök tehát igen rossz véleménnyel van a magyar kormányról
Ezen az sem segít, hogy Szijjártó Péter külügyekért is felelős miniszter közölte: Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök hasonló álláspontot képvisel az illegális migráció, a határvédelem, a biztonság, a családok támogatása és a keresztény közösségek megvédése ügyében. A miniszter úgy fogalmazott, hogy
„a demokrata kihívó nyilván emiatt vonta bele Magyarországot az elnökválasztási kampányba”,
jelentsen ez bármit is. Ráadásul megüzente, hogy Joe Bidennek először meg kellene válaszolnia a fia állítólagos ukrajnai korrupciógyanús ügyeiben felmerülő kérdéseket, mielőtt újra velünk kezdene foglalkozni.
Magyarország egyébként sem volt különösebben fontos diplomáciai partnere Washingtonnak, de mi jöhet ezek után?
Utoljára 16 esztendeje, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából 2006 nyarán járt utoljára amerikai elnök, George W. Bush Budapesten, és most vélhetően várhatunk még jó ideig egy újabb hasonló szintű vizitre. Érdekes különben, hogy 1989-ben az idősebb George Herbert Walker Bush volt az első hivatalban levő amerikai elnök, aki valaha is Magyarországra látogatott. Emlékezetes pillanat volt, amikor a Kossuth téren a zuhogó esőben az előre megírt beszédét széttépve, saját szavaival szólt a tömeghez, arra buzdítva az embereket, hogy „ne adják fel a harcot”. Azután futott is egyet a Városmajorban.
Később, 1994 decemberében és 1996 januárjában Bill Clintont láthattuk vendégül. Igaz, először az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója alkalmával tárgyalt Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Horn Gyula miniszterelnökkel, majd a boszniai békefenntartásban részt vevő amerikai erőket, köztük a Taszáron állomásozó egységeket látogatta meg. Azután legközelebb tíz év múlva járt Budapesten amerikai elnök, amire azóta sem volt példa.
Ennek egyik oka az lehetett, hogy 2010 után az Egyesült Államok számos kérdésben élesen bírálta a magyar kormányt
A kapcsolatok mélypontját talán a 2014-es esztendő jelentette, amikor többek között az adóhivatal akkori elnökét is kitiltották az USA-ból. Nem csoda, hogy a magyar kormány több ízben kifogásolta André Goodfriend budapesti nagykövetségi ügyvivő tevékenységét, a magyar belügyekbe történő beavatkozással vádolva meg az amerikai külügyet. Barack Obama távozását így a hazai jobboldal érthető okokból igencsak várta, s 2016 júliusában Tusnádfürdőn Orbán elsőként jelentette ki: Európa és Magyarország szempontjából Trump a lehető legjobb megoldás. Akkor annyiban igaza lett, hogy a demokraták vesztettek, és ismét republikánus elnöke lett az Egyesült Államoknak.
Ezt az igyekezetet Trump – ha kissé késve is – de azzal „hálálta meg”, hogy tavaly fogadta Washingtonban Orbánt, és állítólag jövőre viszonozta volna a látogatást, de ez már okafogyottá vált. A Fehér Ház eddigi ura szerint a miniszterelnök jó munkát végez országa biztonságának megőrzésében, őt tisztelik egész Európában, s Magyarország büszke és jó tagja a NATO-nak. Amelynek most – legalábbis Biden így látja – éppen a szétverésében működik közre. Ebből a bilaterális kapcsolatok tekintetében mi fog kijönni?
Korábban gyakoribbak voltak a magyar kormányfői vizitek Washingtonban
Horn Gyulát 1995-ben, Orbánt 1999 nyarán látta vendégül Bill Clinton, Medgyessy Pétert pedig két alkalommal, 2002 őszén, majd 2004-ben fogadta George W. Bush. Ezt követte Gyurcsány Ferenc 2005-ös fehér házi látogatása, majd jött a hosszú szünet. Bush 2006-os budapesti útja után 13 esztendőt kellett várni egy amerikai-magyar csúcstalálkozóra.
Szerző
Friss
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten
- Orbán és Matolcsy, „két férfi egyeset”
- A horoszkóp ígérete szerint…
- (Nagyon)kisnyugdíjasunk felveszi a kesztyűt: a Mikulásgyár jár a gyerekeknek