Banánköztársaság
Heti tapló: nemcsak szószegésre készülnek, de hozzá sunyin lapítanak is, ami így együtt igazi taplóság
A sanghaji egyetem éppen hogy nem tapló: igazi elit intézmény, a világ legjobbjai között van. De ahogy budapesti campusának építését nálunk intézik, az már csupa taplóság.
A sanghaji egyetem éppen hogy nem tapló: igazi elit intézmény, a világ legjobbjai között van. De ahogy budapesti campusának építését nálunk intézik, az már csupa taplóság.
1. Kezdjük azzal,
hogy azt a területet adnák nekik, ahol a kormány-főváros megállapodás szerint magyar diákok számára kellene épülnie a 10.000 kollégiumi helyet nyújtó Diákvárosnak. Hogy felrúgják a szerződést, arról persze egy szót sem szóltak az érintetteknek: a 9. kerületi polgármesternek, a budapesti vezetésnek, és -állítása szerint- a névlegesen a fővárosi fejlesztésekért, valójában Karácsony kipiszkálásáért felelős Fürjes kormánybiztosnak sem. Nemcsak szószegésre készülnek, de hozzá sunyin lapítanak is, ami így együtt igazi bunkóság.
Ezen a ponton már erősen terjeng az ügy körül a taplószag. Már valósággal árad akkor, ha azt is felidézzük: az Atlétikai Stadionba többek között azzal a feltétellel ment bele a kerület és a főváros, hogy a Stadion közelében felépül a Diákváros is.
Hittek a miniszterelnöknek, aki nagy hangon esküdözött: semmi sem épül Budapesten, amit annak vezetése nem akar. Azóta láttuk, hogyan folytatódik -kis lépésekkel, lopakodva- a Városliget beépítése.
Most kiderült, az ígért Diákváros helyén afféle „tűzrakóhely” lesz, ahol saját politikai pecsenyéjüket sütögetik,.a keleti kapcsolatok erősítése érdekében.
Megfizetjük a tanulópénzt, hogy egy percig is hittünk a kormánynak. Persze azt mondják, a pénznek nincs szaga. De ennek van. Méghozzá átütő taplóbűze. Ami a tapló szerződésszegőkről ragadt rá.
2. De semmi baj, hogy az összes érintettet kihagyták a döntésből
Nélkülük is megvan a garancia a sikerre. Elvégre nem akárkik jegyzik a kormányelőterjesztést: maga Szíjjártó és Palkovics miniszterek. Ha megnézzük Palkovics áldásos tevékenységét az egyetemi fronton, Szíjjártóét meg a magyar külkapcsolatok alakításában, megnyugodhatunk: igazi nyerő páros! Legalábbis taplóversenyt biztosan nyernének.
3. Van egy harmadik szaktekintély is a kérdésben
Amikor a politikai és gazdasági befolyását kiterjeszteni akaró Kína pár éve meghirdette az „Új Selyemút” impozáns terveit, Nemzeti Bankunk kiváló elnöke boldogan bejelentette: ezen a Selyemúton fogjuk megduplázni a nemzeti jövedelmünket. Még magabiztosabb lett volna, ha a kínai csecsemők popsiján is talál piros pöttyöt, de tapló dolog lett volna a hivatalos tárgyalásokon fenekeket vizsgálgatni. Azért enélkül is szédítő perspektívát rajzolt. Akár a szerencsejátékos, aki úgy viszi el a család utolsó pénzét a lóversenyre, hogy azzal kecsegtet: ezen fognak meggazdagodni.
Bár Matolcsynak félig igaza lett. Az Új Selyemúton tényleg mozog a pénz. Csak az irányban tévedett egy pirinyót. Egyelőre a mi pénzünk megy Kína felé, és nem fordítva.
A kínai árukat szállító Belgrád-Budapest vasútvonal 700 milliárdunkba kerül, a campus 550 milliárdba. Hát istenem. Nem lehet minden forint mellé közlekedési rendőrt állítani, ugyebár..
4. Járvány idején a tapló megjegyzések duplán sértenek.
A többség óvakodik is tőlük, de van, akinek mégis sikerül eleresztenie egyet-egyet. Kásler doktor éppen vizitálja a kórházakat, elvégre ő az egészségügyért felelős miniszter, ha ez nem is mindig jut eszébe. A Covid osztályon tett egyik látogatása után derűsen jelentette a fizikai és érzelmi végkimerülés határán dolgozókról:
„Ugyan magas terheléssel dolgoznak, de jókedvűek.”
Hát hogyne. El tudom képzelni. :”Mint a mókus fenn a fán”, ahogy a miniszter úr is emlékezhet az úttörődalra. Kár, hogy a folytatás: „Ajkukról ki se fogy a nóta”, már nem stimmel. Talpig védőöltözetben, szkafanderben, maszkban sajnos nemigen lehet víg dalra fakadni. Kásler úr kénytelen lesz szólózni.
Szerző
