Rab László: a visszaugató macska, avagy: bele kell tartozni a nemzeti burzsoáziába

Törvénytelen volt Völner kartárs megfigyelése, mondta a csontkorrupt igazságügyi (!) álomtitkár ügyvédje, és tényleg, micsoda disznó dolog, hogy hetvenvalahányszor milliós zacskókat vesz át, és közben van pofájuk megfigyelni. Rab László szŰrreál összefoglalója a 3-as hétről.

Villanyvasaló ajándékba

Szaporodnak a korrupt állatok a világban, a csalás a politika szinonímája lett, nálunk az állami csalás maga a politika. Miközben el-elkapogatnak egy-egy csaló disznót, színre lépnek a diplomás faszok, akiket papamama Lexussal szokik meglepni, mikor összegányolnak egy-egy jogi szakdolgozatot. Azt is veszik persze, zsét adnak érte, kezdetben papamama zséjét, aztán mikor túljutnak az első kokainfelhőn, saját jogon lesznek korrupt állatok. Közben az asszonyka, aki villanyvasalót (elektromos autót) kap ajándékba a szülinapjára, a szabadidejében megmenti a világ szegényeit, és kabátra gyűjt a fázós jegesmedvének. Álszent tetvek lepik el a közéletet, egy telefon ide, egy oda, és máris megvan a kinevezés.

Az állam csöcse kiapadhatatlan, leszívja a sáskahad az életedet. Miközben este otthon azon tipródsz, hogy mi a pöcsömből fizesd ki a gázszámládat, ezek porocskát szippantanak fel az üvegasztalról. És ha valami nem megy nekik az életben, rögtön rájönnek, hogy verseny és tehetség nélkül kell boldogulni. Bele kell tartozni a nemzeti burzsoáziába, amit a Minnerstájsz ütött össze, csak a lojalitás számít, a hűség.

Azért kapod a posztot. Ha már körön belül vagy, kiállhatsz a tetves banda mikrofonjai elé, és belesóhajthatod a nagy magyar éjszakába, hogy mindenki a saját szerencséje kovácsa. Mikor a nép ezt azzal nyugtázza, hogy dögölj meg, azt már nem kell meghallanod. Ülsz a hófehér porfelhő tetején, cicimancik simogatják a tökeidet, s ledobálod a szegényeknek a befőttesgumival összekötött dollárhengert. – Kapjátok el, basszátok meg! – üvöltöd, s berakod a Gazdádnak a szükséges kenőpénzt a nejlonzacskóba, hogy talpon maradj.
Aztán felébredsz, s mikor kiderül, hogy mekkora ökörállat voltál (még a telefonbeszélgetéseid során se tudtad a pofádat befogni), szólsz az ügyvédednek, hangoztassa, hogy ami veled történt, törvénytelen volt. Elodázhatod ezzel némiképp, hogy ölbe kapjanak a nehézfiúk a sitten.

Gazdatudat, gazdalét

Ezeknek a rohadékoknak ugyanis Gazdájuk van. Tudják tehát magukról, hogy csahos kutyák, akikre elég rámordulni, rögtön a helyükre mennek. A felfelé araszoló parvenü nem új karakter az időben, mindig voltak ügyes seggnyalók, akik jó érzékkel álltak oda politikai elvek vagy vállalati tervek mögé úgy, hogy pontosan tudták, semmit hozzátenni a közös vagyonhoz nem fognak, ellenben lecsípik maguknak a finom falatokat. Tökéletes a méhkaptár rendje. A here here marad. Miközben a sok szerencsétlen repkedve gyűjti a mézet, neki csak hűségesnek kell maradnia. Ez az életprogramja.
Ez a herelét jellemzi nagyeszű minisztériumi világot, amelyben Völner kartárs élen járt, s ez jellemzi a Nyálmédia világát is, ahol azt kell hangoztatni, hogy a MiniGazda mindenkiről gondoskodik, Márki-Zay pedig mérgezi a kutakat. Még a nevét se írják le, nehogy Lonci bácsi elgyöngüljön, s a káposztaágyás mellett elgondolkodjon azon, odategye-e az ikszet, ahol Borkai kartárs csikólátással foglalkozik, Szájer pajtás az ereszcsatornán egyensúlyoz,

Völner álomtitkár úr pedig úgymond „jó kapcsolatot ápol” a briganti végrehajtóval. Akit persze jól eldugtak, ne legyen már a választás előtti pillanatokban rendszer abból, hogy korrupt fideszes politikusok ügyeit tárgyalja a lenullázott ellenzéki média.

Tűnjön föl helyette Falucskai Ivett félóránként, s nyomja bele az arcunkba a diadalos híreket. Ez lesz most pár hónapig, készüljünk föl rá időben. Modellezem. Repül a síugró február elején a téli olimpián, gyönyörködünk a szép tájban, hófedte csúcsokat skubizunk a háttérben. Jön akkor Ivett 1 percben, és elmondja, hogy már megint sokkal kurva jobb a nyugdíj értéke, és a magyarok megtakarítási lehetőségei az egekben vannak. Plusz még, hogy már lehet igényelni ezt is, azt is. Aztán mire végiggondolnánk mindent, s rájönnénk, hogy kilóg a meztelen fenekünk a nadrágból, elillan az Ivett, jön majd megint tíz perc múlva. A japán síugró közben becsapódik. A propagandánál nincs tetvesebb dolog a világon.

Ja, menjen el a NATO

Orbán orosz Gazdája közben benyögte, hogy a NATO lépjen le a régi szovjet területekről, Bulgária és a balti államok megérezte, hogy miről van nagyba’ szó, csak a pincsikutya lapít, mint szar a fűben. Naná, hogy nem prüszköl, február elejére Moszkvába van rendelve, mehet farkát csóválva pitizni, hogy a Gazdája jutifalatot adjon neki. Petigyerek se burrog, pedig amúgy minden holland, svéd vagy norvég megszólalásra ugrani szokott. Ha Putyin lépteinek dobogása hallatszik, az édes kis magyar here csöndben marad, nehogy felidegesítse a Gazdát. Ide jutottunk. A cár önfeledten verte le a magyar szabadságharcot, aztán sorsunkra hagyva lettünk a szovjet befolyási övezet csatlósállama, aztán rövid európai kaland után jön Orbán, s beterel bennünket az oroszok mögé. Már megint. Közben hitegeti a lengyeleket (akiknél az oroszbarátság eléggé problémás), s keveri az ukrajnai szart, hátha lecsöppen neki is valami a Gazda tányérjáról. A második világháború kétkulacsos magyar külpolitikája kutyafüle ehhez az életveszélyes oroszruletthez képest. Ezt is át kell gondolnunk, amikor ikszelni megyünk áprilisban. Lonci bácsit – most még – nem zavarja, hogy újra eladják az országot az oroszoknak.

Orbánnal kígyót melengettünk a keblünkön. Ez a gyerekszívató, magoltató magyar iskoláról jutott eszembe, szombaton volt az általános iskolások középiskolai felvételi vizsgája, s a magyar nyelvi feladatok sorában ott voltak a szokásos szólásokkal és közmondásokkal kapcsolatos baromságok.

Azt szondázza a tankérem, hogy a gyerök tudja-e, ismeri-e az ősi magyar nyelvi baromságokat. Ami pédul Völnerre is érvényes: a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Saját házigyerekem is részt vett ezen a lexikális izén, ezen a háttal nem kezdünk mondatot állatságon. HÁT persze hogy hülyeségeket írt a szólásos feladatra. Merthogy itthon viszonylag kevés közmondást szoktunk a hétköznapi nyelvhasználat során alkalmazni. Többször elhangzik a ’zsír’, a ’vágod’, mint az, hogy ’madarat tolláról’. Vagy az, hogy ’Aki ma homokba dugja a fejét, holnap a fogát csikorgatja.’ Esetleg az a nyilvánvaló hülyeség, hogy a pénz nem boldogít. Vagy hogy nincs szaga. Fideszes változatban: pénz beszél, kutya ugat. Választási verzió: Pénz nélkül a bolond megy a vásárba. Esetleg: szegény embernek még a macska is visszaugat…

Ez volt a közmondásosan szép 3-as, jöjjön a prózaibb 4-es

Szóljatok, ha a magyar kormány megint kiáll Oroszország mellett. Abból lehet majd tudni, hogy Putyin újra meglobogtatta Orbán orra előtt azokat a papírokat (felvételeket?), amelyekkel szorongatja.

Kapcsolódó

Rab László: kötelező lesz a cukorvatta, avagy ellesett pillanatok a kampányból

Rab László: fusson, ki merre lát!