Kerítésen innen
Novák Katalint nagy napja – megválasztotta az Országgyűlés államfőnek!
Novák Katalint választotta meg az Országgyűlés köztársasági elnöknek, ő követi Áder Jánost az államfői székben májustól. A csütörtöki ülésen a hatpárti ellenzék jelöltje, Róna Péter 51 szavazatot kapott, míg Novák Katalin 137-et öt érvénytelen voks mellett. Novák Katalin megbízatása öt évre szól.
Novák Katalint választotta meg az Országgyűlés köztársasági elnöknek, ő követi Áder Jánost az államfői székben májustól. A csütörtöki ülésen a hatpárti ellenzék jelöltje, Róna Péter 51 szavazatot kapott, míg Novák Katalin 137-et öt érvénytelen voks mellett. Novák Katalin megbízatása öt évre szól.
Az Országgyűlés 2018–2022-es ciklusának utolsó ülésnapja csütörtökön 8 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. Szót kért többek között Szabó Tímea (Párbeszéd), Schmuck Erzsébet (LMP), Arató Gergely (DK), Jakab Péter (Jobbik), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz). Ezt követően érkezett meg a terembe Áder János köztársasági elnök – akinek május 10-én jár le a mandátuma –, valamint Novák Katalin, a kormánypártok államfőjelöltje, illetve Róna Péter, a hatpárti ellenzék jelöltje. Mindkét jelölt 15 perces beszédet mondott, elsőként Novák Katalin. A korábbi köztársaságielnök-választásokról itt írtunk bővebben.
Novák Katalin: nincs rosszabb egy háborúnál
Az államfőjelölt az Oroszország által indított háborút védhetetlennek nevezte, hozzátéve: épp kezdtük visszanyerni az életünket a járványból, ám ekkor elszabadult egy másik, pusztító vírus, 14 napja háború van a szomszédunkban. Maga is Kárpátalján járt a közelmúltban, hogy kifejezze, azok a magyarok, akik az ottmaradás mellett döntenek, legalább olyan fontosak, mint akik eljöttek.
Nincs rosszabb egy háborúnál, ami lángba akarja borítani mindazt, ami értékes számunkra.
Novák Katalin hangsúlyozta, hogy a magyarok békét akarnak, a nők nem a háborút, hanem a békét akarják megnyerni. Teréz anyát idézve elmondta: a béke egy mosollyal kezdődik. Köszönetet mondott többek között Balog Zoltánnak és Orbán Viktornak, és hozzátette: tudja, hogy kicsoda, honnan jött, és mi a feladata, felkészült mindenre.
Róna Péter: az Alaptörvény a kecskére bízza a káposztát
Róna Péter szintén a háborús helyzettel indította beszédét. Elmondta, hogy az Alaptörvény meghatározza az államfő feladatát: testesítse meg az egységet. Róna Péter hozzátette: e feladat ellátása a létünk és a nemzet sarokköve. Ugyanakkor most háború van, a II. világháborúban a német csatlósok mellett tartottak ki az ország vezetői, Róna Péter szerint most „megint képtelennek bizonyulunk nevén nevezni a tetteket”, félünk, hogy mi lesz velünk, tudjuk, szorongunk, hogy „közünk van a szomszédban történtekhez”.
Sokat segítene, ha az Alaptörvény, ami érvényes törvény, ezért rendelkezéseit be kell tartani, egyúttal megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek
– folytatta Róna Péter. Az alkotmány feladatának nevezte a politikai hatalom korlátainak kijelölését, amelyeket nem a kormány mond meg, hanem a nemzet dönti el, hogy mire ad felhatalmazást a törvényhozásnak. Úgy látja, az Alaptörvény a kecskére bízza a káposztát, a bebetonozott hatalom pedig a korrupció melegágya. Róna Péter felsorolta: az nem lehet, hogy a kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét éri, az sem, hogy az egyik könnyen eljut szavazni, a másik nem. Az sem, hogy valaki részesül kórházi ellátásban, mások csak hetek, hónapok múlva, vagy egyáltalán nem. Az sem, hogy állig felfegyverzett kommandósok betörjenek szegényeket ápoló jótékonysági alapítványba, utalva Iványi Gáborra, aki szintén esélyes volt az ellenzéki államfőjelöltségre. Zárásként az Európai Unióról és az összefogásról beszélt. Ezt követően az országgyűlési képviselőknek 40 percük volt a titkos szavazásra.
Novák Katalin az új államfő
Az országgyűlési képviselők közül 137-en szavaztak Novák Katalinra, 51-en Róna Péterre, érvénytelen szavazat pedig öt darab volt.
Így nem volt szükség második fordulóra.
Az államfő – akinek megbízatása öt évre szól – többek között t
- örvényt kezdeményezhet,
- kitűzi a választások napját,
- összehívja az Országgyűlés alakuló ülését,
- a választási eredmény után javaslatot tesz az Országgyűlésnek a miniszterelnök személyére,
- feloszlathatja a parlamentet,
- a képviselők által elfogadott törvényeket az Alaptörvénnyel való összhangjuknak vizsgálatára elküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti a parlamentnek.
Perintfalvi Rita: köztársasági elnök majd akkor lesz, ha Magyarország újra köztársaság lesz!
A teológus közösségi oldalán írta az alábbi bejegyzését a szavazás előtt:
„Ma 9 óra 30 perckor elhangzik a parlamentben Novák Katalin és Róna Péter beszéde. Most nem is akarok arra gondolni, hogy milyen kultúrharcos, újabb ellenséget megcélzó beszédet fog mondani Novák, aki a végletekig hű a gazdájához Orbánhoz, ezért engem ma ő nem képvisel!
Nekem nem ő a köztársaságielnök-jelöltem, mert az csak egy szabad ember lehet, de egy gyáva nem! Még akkor sem, ha nő! Sőt női mivoltomnak érzem leginkább szégyennek ezt a szolgai megalkuvást egy olyan férfival, „aki nem foglalkozik nőügyekkel”. De az ő beszédét hagyjuk is, majd utólag darabjaira szedem.
Most csak annyit szeretnék üzenni Róna Péternek, hogy képviseljen minket demokratának! Mondja el, hogy hisz abban, hogy ebből az országból lehet újra köztársaság! Hogy mindent megtenne köztársaságielnökként azért, hogy újra megérezhessük milyen a szabadság íze, mert sokan már nem is emlékeznek rá! Sokan megfásultak a harcban, elveszítették az erejüket és a reményüket, pedig most kellene leginkább a remény. Annak a reménye, hogy őrizhetjük a békét és a szabadságot országunk földjén és semmi áron nem leszünk újra az oroszok bábjai és nem hagyjuk, hogy Putyin Magyarországot használva építse vissza újra istenkomplexusos vágyálmai birodalmát, miközben elpusztítja a vén Europát. Europát, ahova tartozunk, Európát, amiben hiszünk!
Mert nem, mi magyarok a nyugathoz akarunk tartozni, jólétben és biztonságban akarunk élni és ehhez nekünk Európa kell, s nem Putyin!”
Gábor György vallásfilozófus szerint….
„Novák Katalin helyében bennem volna annyi elszántság, büszkeség és méltóságtudat, hogy ne elégedjek meg Boldog István, Simonka György és Völner Pál orbánilag biztosított szavazatával.
Az ő helyében én azt kérném, hogy mindazok, akiket az elmúlt évek során a közügyektől való eltiltás jogfosztó-jogkorlátozó jellegű mellékbüntetéssel sújtottak, továbbá mindazok, akik magyarként (vagy nem magyarként, voltaképpen teljesen mindegy) a világ különböző fegyenctelepein töltik épp szabad idejüket, külön e célra biztosított jogi státusszal a ma napon levélszavazatok formájában szavazhassanak rám, Novák Katalinra.
Egyúttal megválasztásomat követően, immár államfőként, haladéktalanul javasolnám Magyarország és a Pokol legmélyebb bugyrának mielőbbi perszonálunióját.”
Szerző
