Hiába Orbán „sármja”, milliárdszám menekítik ki a pénzüket a bankokból a magyarok

Hiába veszi elő Orbán miniszterelnök a legpajkosabbnak vélt mosolyát és szól népéhez az ügyben, hogy nyugiság van, tartsd népem a pénzedet a bankban, vagy méginkább vegyél állampapírt, mert isti-bizi visszakapod, még „sziauramék” is sorban bebattyognak  és kiveszik megtakarításaikat.

…és ez így megy hónapok óta….

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint csaknem 280 milliárd forintnyi háztartási betétállomány távozott a hatodik hónapban a bankokból,

az első félévben pedig összesen 821,5 milliárd forint volt a kivétel.

A teljes háztartási betétállomány így kétéves mélypontra esett vissza, bőven 12 ezer milliárd forint alá. Ezen belül

a lekötések volumene már a 2300 milliárd forintot sem éri el.

Hogy ilyen alacsony lekötött betétállomány mikor volt utoljára Magyarországon, az nem derül ki a jegybank statisztikájából, mert ezt az adatot csak 2001 óta közli az MNB – írta a Bank360.

Párnaciha, vagy biztos külhoni befektetés?

A magyar kormány mindent elkövetett, hogy a „nép” a megtakarításainak a hazai bankok ajánlatai helyett „kerítésen kívül” keressen biztos helyet. Ilyen volt a

• a betéti kamatstopra vonatkozó kormányrendeletet, ami alapján a 20 millió forintnál nagyobb lakossági betétekre nem fizethetnek magasabb kamatot a bankok, mint a három hónapos diszkontkincstárjegyek aktuális hozama.
• a kamatokra kivetett szociális hozzájárulás, ami júliustól a háborús veszélyhelyzet végéig – amit nem lehet tudni, meddig tart – a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval is terheli a kamatokat és a hozamokat, kivéve az állampapír- és ingatlanalap-befektetéseket.
• a 20 százalék fölötti infláció.

Emlékeznek?

Ugyan csendben benyelte a nép Orbán első mérhetetlen pénzlenyúlását, az emlékezetes magánnyugdíjpénztár bulit, amikor a Fidesz-rezsim a 2.826,1 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári megtakarításokat einstandolta, mondván jobb helyen lesz náluk? Selmeczi Gabriella bőszen bizonygatta, hogy mindenki nyugodjon meg, egyéni számlákon tartják majd nyilván és amikor kell, megkapja jogos tulajdonosa.

Mi történt a vagyonnal az elmúlt 10 évben?

2010 őszén Orbán Viktor a Parlamentben bejelentette, hogy 2010. november 1. után a nyugdíjjárulék kizárólag az állami nyugdíjalapba kerül. Addig a nyugdíjjárulék 25 százaléka magán-nyugdíjpénztárakba folyt be.

A kormányzati kommunikáció arról szólt, hogy akik tagok maradnak, és a számlájukon felhalmozott pénzt nem viszik át a tb-rendszerbe, nem kapnak majd nyugdíjat a társadalombiztosítási rendszerből. Akkor körülbelül 100 ezer pénztártag döntött úgy, hogy nem enged a kormány zsarolásának, és 2011. január 31-ig személyesen, írásban nyilatkozott a maradásról.

A többi, mintegy 3 millió pénztártag körülbelül 3 ezermilliárd forintnyi vagyonát az állami rendszerbe csatornázták.

Végül jogszabály mondta ki, hogy 2010. szeptember 30. utáni biztosítotti időszaktól a magán-nyugdíjpénztári tagoknak is a tb-rendszerből jár a nyugdíj 100 százaléka. A 2010. szeptember 30. előtti időszakra számított nyugdíj 25 százaléka a magánnyugdíjpénztárból, 75 százaléka pedig a tb-től érkezik majd.

Nem kell ehhez szakértelem elég a józan paraszti ész

Nem kell a kedves olvasónak szakembernek lenni ahhoz, hogy ezt megértse.

Két lépésről van szó – állította 2018-ban Bokros Lajos. A magánnyugdíjpénztári vagyon elvonása megnövelte az államháztartás (és nem a jegybank) mérlegében az állam vagyonát.

• Ha valóban történt adósság-törlesztés, akkor a mérleg két oldala csökkent. Ez a második lépés. Ennek nyomán kevesebb mind a vagyon, mind az adósság. Az állam vagyonának nettó értéke a második lépésben nem változott.
• Ha az ellopott tőkevagyont nem használták fel az államadósság csökkentésére, akkor annak meg kell lenni az állam vagyonmérlegének eszköz oldalán. Csakhogy a nemzeti szégyen kormánya nem készít és nem hoz nyilvánosságra állami vagyonmérleget. Így az állampolgár nem tudhatja, hová tűnt az ő magánvagyonából elkobzott állami vagyon.