Bruck András: Sírás lesz a vége

Egész biztosan így lesz, a pusztítás ütemét és méreteit látva ez immár aligha elkerülhető. Most azonban egyelőre pont az a főpolgármester fenyegette meg ezekkel a szavakkal a fővárosi ellenzéki képviselőket, aki a budapestieket évtizedekre belekényszerítette a 3-as metró orosz szerelvényeibe.

Ezeket az elavult, minden kényelmet nélkülöző kocsikat más nyugati fővárosok polgármesterei ingyen sem vették volna át,

hát még egy olyan korszerű metró áráért, mint amennyibe a két másik vonalon futó Alstom került. Tarlósnak nagy szerencséje van, egy jogállamban ez a Btk. 376. paragrafusa, nagy vagyoni kárt okozó hűtlen gazdálkodás: 5-10 év börtön. Persze, ahol a legfőbb ügyészt a Fidesz-bűnök és bűnözök védelmére tartják, ott Tarlós is biztonságban van. Rajtuk kívül viszont lassan senki más.

Az egészségügy nyilvánvalóan összeomlóban van,

legutóbb a Péterfy kórház jelentette be, hogy május végéig orvoshiány miatt nem tudja ellátni az akut érsebészeti ügyeletet. Mivel Magyarországon összesen úgy hatvan érsebész maradt – már több a fideszes, mint az érsebész – ez sok száz beteget sodor közvetlen életveszélybe. (Érszűkület miatt levágott lábakból is háromszor annyi van nálunk, mint másutt az EU-ban). A hírekben pedig mind gyakrabban találkozni a működőképességük határára jutott kórházakról. Például a Honvéd kórházban több olyan osztály is működik, amely a minimálfeltételeknek sem felel meg, márpedig ebbe elkerülhetetlenül menthető állapotú emberek halnak bele.

A kormányt azonban nem érdekli az egészségügy,

helyesebben az ember nem érdekli őket: az ő sorsuk, szenvedésük, kiszolgáltatottságuk, kétségbeesésük. Ezeket a szörnyeket kizárólag saját vagyoni gyarapodásuk érdekli, és valóban mindegyik irgalmatlan ütemben gazdagodik. Miközben a születésszám növelésére iszonyatos pénzért lényegében állami béranya programot hirdettek meg, az élőket tervszerűen gyilkolják, sorsukra hagyják, a magánegészségügybe kényszerítik, amit azonban a betegeknek csak egy kisebb része képes megfizetni. Csakhogy az élet-halálról döntő nagyműtétek továbbra is az elsorvasztásra ítélt és már valóban haldokló állami egészségügyben folynak. Ez népírtás, nincs rá más kifejezés.

Az, hogy Orbán a sportra, sportolókra elszórt iszonyatos pénzek mellett „engedélyezte” – az Index cikke szerint akár közepes magyar kézilabdázók is havi 10 ezer eurót kereshetnek, amin a dúsgazdag Svájcban csak hüledeznek –, hogy a Szépművészeti Múzeum 2.1 milliárdért megvegye Stuart Mária Henrietta portréját (Van Dyck festménye), nem más, mint a nyilvános szotyizás ellensúlyozása. Ah, édes kultúra, mily becses vagy nékem! Van Dyck egyébként akkor festette a képet, amikor a Stuart monarchia már a végét járta. Lehet, hogy a vétel rossz ómen az Orbán monarchiának is?

Csakhogy egy olyan eltartott, kitartott országnak, mint amilyen Magyarország,

minden ingyen kapott eurót a jövőbe kéne fektetnie, s addig minél puritánabbul élnie. Például nem múzeumi értékekkel teletömött miniszterelnöki „munkahelyet” építtetni a Várban milliárdokért. Legalábbis addig, amíg a korszerű iparra, technológiákra, versenyképességre, oktatásra, egészségügyre fordított pénz nem kezd eredményeket hozni, már ha ezekre költene sokkal többet a kormány. Mert nekünk se lenne más út felfelé, minden sikeressé vált nemzet ezt az utat járta be. Csakhogy azokat az országokat épeszű és többnyire tisztességes politikusok irányították, és nem Fidesz-fajtájúak, akik nem csak kifosztják saját népüket, és többnyire haszontalan beruházásokra szórják el az eurómilliárdokat, hanem ráadásul ismét Moszkva csatlósává teszik Magyarországot.

Kattintson a folytatásért!