A „magyar jogtörténet sötét időszaka”, vagy a „jogállam ünnepe” – a lényeg: jönnek a közigazgatási bíróságok

DK: ki akarják vonni a kínos ügyeket a független bíráskodás hatálya alól

Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy az állam számára fontos, kínos ügyeket kivonja a független bíráskodás hatálya alól, és egy „pártbíróság” hatáskörébe utalja őket.

ez a javaslat védtelenné teszi a polgárt az állammal szemben, kiszolgáltatottá teszi a jogot a politikával szemben.

Véleménye szerint csupa olyan ügyek kerülnek a közigazgatási bírósági rendszerhez – például választási, gyülekezési jogi, valamint közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyek -, amelyekben az elmúlt években „a jog megfékezte a Fideszt”.
Az előterjesztést elfogadhatatlannak, jogsértőnek, szerinte kizárólag a kormány érdekét szolgálja, ráadásul minden érdemi kérdésben az igazságügyi miniszter dönthet majd. Kifogásolta továbbá, hogy

„bárkivel fel lehet tölteni ezt a bíróságot, aki az államigazgatásból jön”.

LMP: a magyar jogtörténet sötét időszakát jelentheti a változtatás

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, a kormány a „túlhatalmának” további erősítését akarja elérni a törvényjavaslattal.

A magyar jogtörténet sötét időszakát jelenti a változtatás, ha a jelenlegi formájában megvalósul

A közigazgatási bíráskodásnak valóban volt történeti előzménye, és úgy valóban indokolt lenne bevezetni, ha a deklarált célokat szolgálná. Ám olyan formában nem lehet visszaállítani, mint az az előterjesztésben szerepel, így ugyanis a kormányzati befolyásolás növelésére és a bírósági függetlenség csorbítására alkalmas – mondta az LMP-s képviselő. Aggodalmát fejezte ki a tervezett miniszteri igazgatási gyakorlat miatt, valamint amiatt is, hogy szerinte nincsenek garanciális elemek az indítványban. Problémának nevezte továbbá a regionális leosztást. Összegzése szerint a kezdeményezés nem lenne elvetendő, de a javaslat ebben a formájában nem támogatható.