Kerítésen innen
Közeledik a magyar népmese napja: Rétvári szerint azért jó konténerben tanulni, mert „modern, ápolt és egységes környezetet biztosít”
Ha ennyire ideális a XXI. században konténertanteremben létezni, akkor miért nem költözik a képviselő-had hasonló baromi modern, jól felszerelt és egységes konténer-irodákba ahelyett, hogy milliókat költ az őket alkalmazó „népfenség” az irodabérlésükre? Tovább megyek: miért nem egy nagyméretű változatban okoskodnak a parlament épülete helyett, miért van szükség a Karmelita kolostor urizálására, miért költöztetjük milliárdos ráfordításért a Várba Szalay-Bobrovniczky minisztériumát?
Ha ennyire ideális a XXI. században konténertanteremben létezni, akkor miért nem költözik a képviselő-had hasonló baromi modern, jól felszerelt és egységes konténer-irodákba ahelyett, hogy milliókat költ az őket alkalmazó „népfenség” az irodabérlésükre? Tovább megyek: miért nem egy nagyméretű változatban okoskodnak a parlament épülete helyett, miért van szükség a Karmelita kolostor urizálására, miért költöztetjük milliárdos ráfordításért a Várba Szalay-Bobrovniczky minisztériumát?
Konténerre fel!
Milyen egyszerű lenne az élet:
Mészáros Lőrinc azonnal alapítana egy gigantikus konténergyárat, persze szigorúan költségvetési pénz ráfordításával, ezzel munkahelyeket teremtene a jó vállalkozó és máris fellendülne a magyar ipar. A reklámpiac is megsokszorozhatná bevételét, hiszen az üres konténerek felületeire óriásplakátokat ragasztathatna a Rogán-minisztérium, ami magával vonná a nyomdaipar fejlődését. A hatása beláthatatlan lehetne…., vagy nagyon is. Így fejlődünk mi!
Ne szaladjunk ennyire előre….
Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője megkérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az országban hány helyen folyik konténerekben az oktatás, hány diákot érint ez az állapot, és hogy mely településeken működnek ezek az ideiglenes tantermek.
Ugyan nem Ő és nem a kérdésre, de megérkezett a válasz-pótlék.
Pintér helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, elmondta, hogy a konténeriskolák telepítése előtt a tankerületi központok mindig megvizsgálják, hogy saját intézményrendszerükön belül van-e lehetőség úgy elhelyezni a gyermekeket, hogy az ne jelentsen sem a családoknak, sem a pedagógusoknak aránytalan terhet.
Ha erre nincs lehetőség, akkor döntenek a konténerek mellett.
…és, hogy ez miért baromi jó, amikor rossz?
Rétvári pökhendi válaszából kiderült, hogy a konténeres megoldást nem tartja aggasztónak, mert szerinte
„így a gyerekeknek van lehetősége továbbra is ugyanabba az iskolába járni.”
Azt is megtudhattuk, hogy
országszerte 119 konténertanterem működik az országban, ami a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézményekben lévő összes tanteremnek csak a 0,23 százalékát teszi ki.
Most figyeljen, aki eddig félgőzzel olvasta a hírt!
A konténereket úgy alakítják ki, hogy a jogszabályoknak megfelelően biztosítható legyen a biztonságos nevelő-oktató munka és az ahhoz szükséges tárgyi feltételek.
A konténeres tantermekben a tanulók elhelyezése
modern, megfelelő, jól felszerelt, ápolt és egységes környezetet biztosít. Az egységek önállóan hűthetők-fűthetők, szaniterkonténeres elhelyezések lehetségesek, nem kell tartani beázástól, megfelelő tűzvédelmi és szigetelési normatívával rendelkeznek
– sorolta az államtitkár, aki azt is elárulta, hogy összesen 119 konténert használnak tanteremként Rétvári Bence arra nem válaszolt, hogy pontosan hol működnek ilyen tantermek, mint ahogy azt sem közölte, hogy hány diák tanul ezekben a konténerekben.
Tudják, mik működnek még konténerekben?
Márciusi hír volt, újabb 17,5 milliárd -17.500 millió!- forintot ad a kormány Debrecennek annak érdekében, hogy a város tovább bővíthesse ipari parkjait a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. Közreműködésével – olvasható a február utolsó napján késő este megjelent Magyar Közlönyből. A kormány egy rendeletmódosítással kivont a debreceni Déli Gazdasági Övezet területéről egy egybefüggő, 18,5 hektáros részt, így az a jövőben mezőgazdasági célú földként funkcionálhat – ezt egyfajta örömhírként tálalta szerdai közleményében a debreceni városháza, enyhítve talán azokat a keserű felhangokat, amelyek a kínai beruházás kapcsán felrótták: épp a legjobb minőségű termőterületeket dobták oda ipari célokra.
Ez a kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a debreceni repülőtér és az úgynevezett Tégláskert városrész között munkásszálló épülhessen, illetve hogy az ipari parkban ideiglenes konténervárosokat is kialakíthassanak.
2020 februárjában olvashattuk először, hogy ha a menedékkérőknek jó, a börtönök túlzsúfoltságának átmeneti csökkentése érdekében nyilván megteszi a rabok elhelyezésére is néhány jókora fémdoboz. Mintegy 1500 fő elhelyezését tervezik ideiglenes létesítményekben – nyilván konténerekben –, ami biztosan olcsóbb, mint állandó kőépületeket emelni. Pintér Sándor belügyminisztert arra hatalmazta fel a kormány, hogy ideiglenes börtönhelyeket nyisson meg – ráadásul szeptember végéig.
Egyébként….
2005. óta ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a magyar népmeséket. Ezen a napon minden népmesét szerető gyerek és felnőtt megkülönböztetett tisztelettel fordul mind a magyar, mind más népek meséi felé. A Magyar Népmese Napját a Magyar Olvasástársaság kezdeményezte, aminek célja az volt, hogy a népmesék fennmaradjanak és a mesékben élő bölcsesség tovább hagyományozódhasson az új generációkra.
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”
(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából) Benedek Elek Kisbaconon született 1859. szeptember 30-án. Neves újságíró író volt, de leginkább mint nagy mesemondót ismerjük.
Szerző
