Banánköztársaság
A megbocsáthatatlan ősbűn és a közoktatás szétrombolása – Ennek a kormánynak mennie kell!
A világ dolgait legalább nagyjából megismerni akaró emberek, köztük magamfajta betűvetők, napjainkban mindenféle forrásban keresgélnek – remélvén, hogy a tények alapján értékelhetik kormányuk, országuk, valamint maguk, családjuk és szűkebb közösségük életkörülményeit.
A világ dolgait legalább nagyjából megismerni akaró emberek, köztük magamfajta betűvetők, napjainkban mindenféle forrásban keresgélnek – remélvén, hogy a tények alapján értékelhetik kormányuk, országuk, valamint maguk, családjuk és szűkebb közösségük életkörülményeit.
Két hete ezt olvastam Matolcsy György, az MNB elnöke írásában:
”.. nem örülhetünk teljes szívvel a 2010 után bekövetkezett, Trianon utáni legjobb gazdaságtörténeti szakaszunknak (mert) lehetett volna lényegesen jobb az eredmény.”(MNB)
A jegybank elnöke, a magyar közgazdaság-tudomány vezető teoretikusa és gyakorlati szakértője e héten ismét tollat, azaz klaviatúrát ragadott és ezt írta kedvenc közlönyében: „A V4 országok közül Lengyelország hajtotta végre a legnagyobb mértékű gazdasági felzárkózást és társadalmi felemelkedést 1991 és 2020 között. Míg 1990-ben a lengyeleknél az egy főre jutó GDP az EU-27-ek átlagának 39,6 százalékát tette ki, addig 2020-ban már 75,7 százalékát. Összességében 36,1 százalékot emelkedtek, közel annyit, amennyivel indultak. Ez lényegesen jobb, mint a cseh (+11,6 százalék), a magyar (+17 százalék) és a szlovák (+24,9 százalék) felzárkózás. (MN)
Pocsék teljesítmény
Azt írja tehát a jó Matolcsy György, – amúgy kormányunkkal nagyon is elégedetlenül – hogy nekünk a Trianon utáni időkben a legutóbbi tíz év volt a legjobb gazdaságtörténeti szakaszunk. Aztán mintegy mellékesen (Matolcsytól is, más forrásból is) kiderül, hogy a régióban és az EU egészében, és a legtöbb területen a teljesítményeket jellemző összehasonlításban a 2010 táján elfoglalt előkelő vagy legalább átlagos helyezésről sikerült országunkat leküzdeni az utolsók közé. Vajon hol állnánk, ha legújabb kori történelmünkben nem a legutóbbi tíz évünk lett volna a legjobb?
Ez ám a siker!
Elérésében Matolcsy úr az évek során igen tevékenyen részt vett, és most, amikor a valóság (az EU évi 1000-1500 milliárdos támogatása nélkül) az irdatlan államadósság, a fölöttébb aggasztó költségvetési hiány, valamint a gazdaságot és az embereket megnyomorító pénzromlás képében dörömböl a jegybak kapuján, Matolcsy úr megoldást, jó példát keresgél – Lengyelországban. Jól teszi. Történelmi barátaink megtalálták a meleg víz főzésének titkos receptjét: (egyebek mellett) sikeres oktatási reformot hajtottak végre, amelynek eredményeképpen jelentősen, minden területen legalább 18 ponttal javultak a lengyel PISA eredmények.
Nem sok ez a 16?
Ezzel szemben a legutóbbi tíz év alatt Orbán Viktor kormánya kivételesen ügyesen, mondhatni műgonddal szétverte a közoktatást, és éppen mostanában fáradozik a felsőoktatás színvonalának csökkentésén. A CEU elkergetése és az SZFE megnyomorítása után már mutatkoznak ott is az első fideszes eredmények.
A megbocsáthatatlan ősbűn a tankötelezettség korhatárának csökkentése volt 18 évről 16 évre. (Nem is értem ezt a 16-ot. Nem sok ez is? Mi a fenének költ az állam lusta, tehetségtelen, reménytelen magyar ifjak kötelező pallérozására milliárdokat, amikor a közmunkához, betanított munkához, csicskasághoz elég lenne a hat, legfeljebb a nyolc elemi.)
A Szabad Európa tartalmas cikkben, és szellemes módon kvízben is tájékoztat a honi közoktatás legutóbbi éveinek kivételes sikereiről egy alapos tudományos tanulmány alapján – szerzői Varga Júlia közgazdász és Lannert Judit oktatáskutató. Ebből a kvízből csenek most információkat – hadd tudják meg a VK olvasói is, hogy a pedagógusok bérkövetelése, sztrájkja és sztrájk-fenyegetése teljességgel indokolt, és hogy a kormány és a szellemi fogyatékosokból álló ún. emberminisztérium pökhendi és jogsértő reakciója mennyire méltánytalan és káros az oktatásra és az ország egész életére vonatkozóan.
Kvíz – SZER módra
1./A magyar parlament 2012-ben 18-ról 16 évre vitte le a tankötelezettség korhatárát. Nőtt vagy csökkent az elmúlt tizenkét évben a korai iskolaelhagyók száma? (Azaz azoknak a 18–24 év közöttieknek a száma, akiknek maximum általános iskolai végzettségük van.)
A nyerő válasz: nőtt. Magyarországon 2010-ben a fiatalok 10,8 százaléka volt korai iskolaelhagyó. Tíz év alatt arányuk két százalékponttal nőtt.
2./ Az EU célja az volt, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók aránya tíz százalék alá csökkenjen. Hány volt szocialista uniós országban maradt efölött az arányuk?
A nyerő válasz: Háromban. Bulgáriában, Romániában és Magyarországon
3./ A korai iskolaelhagyás hatással van (lehet) a pártszimpátiára, a várható élettartamra vagy a tinédzserkori gyerekvállalásra?:
A nyerő válasz: a tinédzserkori gyerekvállalásra – igen
4./ Hol a legmagasabb Európában a tinédzserkori gyerekvállalás aránya Bulgária és Románia után?
A nyerő válasz: Magyarországon
5./ Az állam közoktatásra fordított kiadásai és a tanulói átlagteljesítmény között van kapcsolat. Hol állunk az EU ranglistáján, ha a diplomás-átlagfizetéshez hasonlítjuk a tanári fizetéseket?
A nyerő válasz: az utolsó helyen
6./ Az átlagos idő, amíg a tanár eléri a fizetési skálán a csúcsot, Lengyelországban húsz év. Magyarországon vajon mennyi idő ez?
A nyerő válasz: 42 év. Ezzel utolsók vagyunk a térségben
Romlott, romlott, romlott…
7./ A Fidesz-kormányok növelték vagy csökkentették az állam közoktatási kiadásait az elmúlt tizenkét évben?
A nyerő válasz: 16 százalékkal csökkentették
8./ A család szocioökonómiai helyzete összefügg a tanuló teljesítményével, de van, ahol ennek a hatásnak az erejét csökkenteni tudják, leginkább például Észtországban. Magyarországon vajon mennyire függ a család társadalmi helyzetétől a gyerek iskolai teljesítménye?
A nyerő válasz: a szülők helyzete nálunk befolyásolja legjobban a gyerekek iskolai teljesítményét
9./ A tanulói képességeket, kompetenciákat rendszeresen, ugyanazon módszertannal felmérő tesztek szerint romlott vagy javult a közoktatás minősége Magyarországon?
A nyerő válasz: romlott
10./ Az EU-s átlaghoz képest mennyire romlott a közoktatás minősége nálunk a kompetenciatesztek alapján?
A nyerő válasz: a közoktatás minősége Magyarországon a 2010-es EU-15-átlag-közeli 512 pontról 495-re esett vissza. Míg Cseh-, Észt- és Lengyelország, valamint Szlovénia jelentősen javítani tudott közoktatása minőségén.
Ha igaz lehetne, hogy az Orbán kormány a közoktatásban is szerfölött sikeres éveket tudhat maga mögött, az imént bemutatott tények és adatok tükrében már csak az lehet a kérdés: milyen az, ha a Fidesz kudarcot vall? Orbán Viktornak és a Fidesz-brancsnak mennie kell!
