Sorting by

×

Oktatáskutató: a világon nincs olyan, hogy egy tanárnak csak annyit kelljen tudnia, mint a diákjainak!

Jelentősen átalakítaná a tanárképzést a kormány. A tervezet szerint a tanároknak elegendő lenne annyit megtanulniuk az egyetemen, főiskolán, amennyit a középszintű érettségihez elegendő tudni. A tervezet komoly szakmai kritikákat kapott, ezekről kérdezte a Szabad Európa Nahalka István oktatáskutatót.

A tanárképzés átalakításának előkészítése 2020 végén indult

A tanárképzésben részt vevő egyetemek és főiskolák idén júniusban kaptak egy levelet az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), hogy miként kell átalakítani majd a képzéseket. A sajtóba is kiszivárgott levélben az áll, hogy a képzés célja, hogy

„a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves kkk-ban [képzési és kimeneti követelmények, az a tudás, ami a diploma megszerzéséhez kell – KAÁ], ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen… a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell”

az egyetemi tanárképzés követelményeiből. A változások része, hogy az osztatlan tanárképzés 10 féléves lesz (a középiskolai tanárok képzése eddig 12 félévig tartott), a képzés lerövidítése pedig azt jelentené, hogy kevesebb idő jut a szakterületi oktatásra.

Nahalka István oktatáskutató szerint…

  • A tanárképzésbe indokolt belenyúlni, de nem úgy, ahogy ez a mostani tervezet tenné. A pedagógusképzés egyik komoly problémája például, hogy nem motiválja kellően a hallgatókat sem a tanulásra, sem arra, hogy végzés után a tanári pályát válasszák. Gondot jelent az is, hogy a pedagógusképzés módszerei jórészt ósdiak. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy tanítjuk a modern pedagógiát, de nem modern pedagógiával.
  • Világosan látszik, hogy az a szándék, hogy a tanároknak tanított szakmai tananyagot leszűkítsék arra, amit a középszintű érettségin tudni kell. Kérdés, hogy ezt meg lehet-e tenni egyáltalán. Az is érdekes kérdés, hogy mi lehet egyáltalán a célja ennek a változtatásnak. Magam is hajlok arra a magyarázatra, hogy ez a törekvés a kormány kultúrharcának a része. Az új képzés ugyanis a Nemzeti alaptanterv szemléletmódját, a konkrét tananyagát érvényesítené nagyon erősen a pedagógusképzésben. Az új NAT pedig nagyon komoly szakmai kritikákat kapott bevezetésekor, főleg nacionalista szemléletmódja miatt, és mert a jelenlegi kormány ideológiáját tükrözi. Egy alaptantervnek pedig nem lenne szabad semmilyen ideológiát képviselnie. Ezért gondolják sokan azt, hogy ezzel az átalakítással bebetonoznák a NAT-ot. Ha ugyanis olyan pedagógusok vannak a pályán, akiket csak arra tanítottak meg, ami a mostani NAT-ban van, és csak annak tanítására készítették fel őket, akkor a NAT megváltoztatása sem lesz olyan könnyű.
  • A lemorzsolódás az informatikusképzéseken 50 százalék felett van, tehát ha elkezdik például százan a tanulmányaikat, akkor 50-55 hallgató nem szerez diplomát. Ugyanez a pedagógusoknál 20 százalék felett van egy kicsivel, körülbelül a negyedük nem fejezi be a képzést. De látni kell, hogy a lényeges veszteség nem itt van, hanem a diplomázás után.
Nahalka István oktatáskutató

Egy évben körülbelül hatezer pedagógus kapja meg a diplomáját. Háromezer ezek közül el sem kezdi a tanári pályát. Ez a valódi lemorzsolódás. Akik pedig mégis tanári pályára lépnek, azok közül sokan két-három év után hagyják ott a szakmát. A pontos számot nem tudom megmondani, de nem elhanyagolható ez az arány sem. Ha valahol kezelni kellene a lemorzsolódás problémáját, az itt van, és nem a képzésen belül.

  • A világon sehol nincs olyan, hogy egy tanárnak csak annyit kelljen tudnia, mint a diákjainak. Ezt csak egészen durva szavakkal lehetne minősíteni.

A pedagógusképzés egyik alapelve, hogy a tanárnak többet kell tudnia annál, mint amennyit tanít. Egész egyszerűen azért, mert a tudásának alaposabbnak kell lennie, sokkal biztosabb és szélesebb tudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy jól tudja tanítani a diákjait. Ezzel az alapelvvel megy szembe az új intézkedés.

  • Van az iskolának egy olyan fontos funkciója is, ami kevéssé érvényesül a magyar közoktatásban. Mégpedig az, hogy minden egyes gyereket legalább egy témában nagyon magas szintre el kell juttatni. Ez nagyon fontos lenne. Egy-két diákot tehetségnevelés keretében még sikerül bizonyos területeken magas szintre eljuttatni, de minden gyerekre már nem sikerül kiterjeszteni. Pedig ez az iskola egyik természetes funkciója lenne.

De egy olyan tanár, akit csak a NAT-ban szereplő tananyag átadására készítettek fel, képtelen lesz ezt megvalósítani.

  • Mi lesz azokkal az elitiskolákkal, ahol most a tanítási idő 50-60 százalékában teljesítik a kötelező tananyagot, és utána sok mást is megtanítanak? Akkor ezt ne csinálják? Nem fogják tudni, hiszen a pedagógus nem lesz ilyesmire felkészítve.

Ennyire a valóságtól elrugaszkodott intézkedést, mint ez a mostani javaslat, még nem láttam.

További meghökkentő részletekért kattintson a Szabad Európa oldalára!

 

tanár

átver

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.