Kerítésen innen
A munkaerő-kölcsönzés az új kormány-csodafegyver, vagy üzenet a hazai munkavállalónak: ha „problémázol, jön helyetted az ázsiai, aki nem szól vissza”?
Minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül hozna be az országba még több vendégmunkást a kormány. A szakszervezet szerint inkább azzal kellene foglalkozni: miért állnak tovább a dolgozók tudósított a Népszava.
Minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül hozna be az országba még több vendégmunkást a kormány. A szakszervezet szerint inkább azzal kellene foglalkozni: miért állnak tovább a dolgozók tudósított a Népszava.
Van mááásik?!
Minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül – könnyített úton – érkezhetnek vendégmunkások az országba a kormány szándékai szerint.
Egy salátatörvénybe rejtve úgy módosítják a jelenlegi szabályokat, hogy a harmadik országbeli – vietnámi, indonéz, mongol, fülöp-szigeteki – vendégmunkások akár munkavállalási engedély nélkül is legálisan munkát vállalhassanak Magyarországon.
A május elején benyújtott, és a héten előrehozott eljárásban tárgyalni tervezett, A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről címet viselő javaslatcsomag – sok egyéb mellett – ugyanis egy erre irányuló, a covid alatt bevezetett átmeneti szabályozást is véglegesítene. Arra is a kormány kapna felhatalmazást, hogy a munkaerő-kölcsönzés területét, így a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételének feltételeit szabályozza. Mindezzel a veszélyhelyzeti időszak után hosszú távra is egyszerűsítenék a harmadik országbeli vendégmunkások behozatalát.
Az ötlet nem új
Szijjártó Péter régi-új külgazdasági és külügyminiszter már a járvány első hullámának lecsengésekor is a munkaerő-kölcsönző cégekben látta a gazdaság újra indításának kulcsát. Két éve stratégiai megállapodást is kötött a kormány nevében a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Prohumán Kft.-vel. Tavaly nyár elején pedig bejelentette:
lehetővé teszik, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is. Ehhez szeptembertől minősített munkaerő-kölcsönzőket jelöltek ki: a titulust azóta 13 cég nyerte el – az elsők között volt a Prohumán is.
Ezek alapján az Európai Uniós országok, valamint Szerbia és Ukrajna állampolgárai mellett a hiányszakmákban további 9 országból – Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám – tudnak munkaerőt szerződtetni a szerb és ukrán állampolgárokra vonatkozó előírásokkal megegyező szabályokkal.
Nézzünk a mélyére…., ez csak felszíni kezelés!
A kormány a vendégmunkások könnyített behozatalával az ismét egyre erősödő munkaerőhiányt kívánná orvosolni. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint azonban a fentiek
legfeljebb majd néhány munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak hoznak jó pénzt a konyhára, de a magyar gazdaság problémáit, a munkaerőhiányt nem oldják meg.
Mint mondta: a veszélyhelyzet alatt hozott új szabályozás eddig nem volt érezhető hatással a vendégmunkások számára, a feldolgozóipar területén legalábbis nem nőtt meg jelentősen a távol-keleti munkások száma. Ennek oka szerinte az, hogy
Magyarország nem valódi célország számukra.
A feldolgozóiparban ugyanakkor valóban szükség volna további legalább 100 ezer emberre, ám a munkaerőhiány jó részét a hatalmas fluktuáció okozza.
Van olyan cég, amely 800 új dolgozót léptetett be egy év alatt, mégis kevesebb lett a munkavállalói létszáma, mint a toborzás kezdetekor.
Az újonnan fölvett dolgozók jelentős része már az első három hónapban tovább áll
Van, akit már a beléptetés napján délben hiába keresnek a gyárban
– sorolta a példákat László Zoltán. Mint fogalmazott:
„számtalan apró szilánkból” áll össze ennek az oka.
A dolgozók nem érzik jól magukat a munkahelyükön, nincs jövőképük, nem versenyképes a fizetésük, a hiányzó kollégák miatt viszont egyre nagyobb a túlterheltségük.
Egy frissen fölvett dolgozótól már 2 óra elteltével ugyanazt a tempót várják el főnökei, mint a régiektől, az előírt gyártási mennyiséget is azonnal megnövelik. Ez se a régebbi, se az új dolgozóknak nem jó, így nem tud kialakulni az együttműködés, a jó munkahelyi légkör. Amíg ezekkel a problémákkal nem néznek szembe a munkaadók, hiába hoznak be külföldről is új embereket, a fluktuáció nem fog csökkenni.
Pláne, ha előtte már azzal fenyegetik a magyar dolgozókat, hogy ha
„problémázol, jön helyetted az ázsiai, aki nem szól vissza”.
További részletekért kattintson a Népszavára!
