“Eddig elragadtak az indulataink, most jöjjenek az érvek és ellenérvek” – Agárdi betonfal és ami mögötte van….

Az agárdi betonfalról publikált bejegyzésünk az országos híradásokba is bekerült. Bizonyosan sokáig fogunk beszélni róla. Beismerjük, a cikk megírása közben nem tettünk eleget a legfőbb szerkesztési alapelvünknek, a tárgyilagos hangvétel helyett emocionális alapon írtuk meg a gondolatainkat a témában. Elragadtak az érzelmeink! – írta a Gárdonyi Közlöny.

“Láthatóan ezzel nem voltunk egyedül.

A betonfallal kapcsolatban megírt különböző cikkek hozzászólásai között, a megszokott politikai oldalak hitvitáin túl is jelentős érzelmi töltettel felruházott kommentek jelentek meg. Ez részben a mi hibánk is, ezért most megpróbálunk azokra a felmerült érvekre, ellenérvekre reagálni, amelyekről azt gondoljuk érdemes megvitatni. Így talán egy kevésbé érzelmi alapú, sokkal inkább racionálisabb párbeszéd is kialakulhat a betonfalat támogató és az azt ellenző emberek között.

1. A beruházást nem az önkormányzat végzi, a polgármesternek semmi köze hozzá

A parfal felújítását valóban nem az önkormányzat végzi, de a megyei önkormányzat vezetőjének és a város parlamenti képviselőjének közösségi oldalán kéthetente olvasni, egyeztetnek a felújításról a tóparti települések vezetőivel. Előbbi közösségi oldalán négy, utóbbi esetében nyolc bejegyzést találni a témában csak az elmúlt három hónapból. Ahogy városunk polgármestere is heti rendszerességgel beszámolt a beruházásról.

Ezért nem az a kérdés, hogy tudta-e Tóth István, mire készül a kivitelező, hanem az, hogy miért támogatta, vagy miért nem tett ellene semmit?

Ha támogatta a betonfal megépítését, akkor maga is felelős a betonpart kialakítááért. Ha tudta, de nem akart/tett ellene semmit, vagy nem tudott tenni ellene a saját pártcsaládján belül, akkor az a véleményünk, számára nem a város érdekei az elsők. Külön visszatetsző, hogy amíg a beruházás pozitív aspektusait lehet kiemelni, addig Tóth István örömmel elmondja véleményét az ügyben, akár videót is készített róla. De amint társadalmi felháborodást kelt annak egy eleme, kizárólag a megyei pártlappal hajlandó beszélni. Mossa kezeit, a szakhatóságokhoz irányít és nem hajlandó az újságírói kérdésekre sem válaszolni.

2. A városnak a szabastrand csak veszteség!

Az agárdi szabadstandnak ugyan nincsenek meg azok a kényelmi, biztonsági szolgáltatásai, mint egy fizetős strandnak, de a büfék és sporteszköz kölcsönzők üzemeltetéséért, továbbá a kb. 200 autó befogadására alkalmas parkoló használatáért a szezonban ugyanúgy fizetni kell az üzemeltető gárdonyi önkormányzatnak. Tehát bevétele jelentkezik a városnak a területből, nem is csekély mértékben. Ahelyett, hogy ezt a pénzt visszaforgatták volna a terület szolgáltatásainak fejlesztésébe, inkább igyekeztek erodálni azokat. A kültéri zuhanyzók csak egy része működött, az ivókutakat elzárták, a kültéri öltözők használhatatlanok voltak, sportpálya nem volt, a szemeteseket elvitték, a kutyásokat kitiltották.

Mindezek figyelembevételével számunkra egyértelmű, a terület szándékos leépítése volt a cél.

3. Ez egy hullámtörő!

Ami minden szempontból teljesen felesleges. Ronda, tájidegen, a terület természeti, élvezeti értékét rontja a szürke és rideg beton. Őszintén, ki szerint ideális állapot fél méteres betontömbök mellett sétálni egy tóparton? Ahogy a borítóképen is látszik, a partot a felújítás során megemelték, így még szembetűnőbb mennyire alacsony jelenleg a tó vízszintje. Esélye sincs kiönteni. Ennek megoldására pedig semmilyen kezdeményezést vagy elképzelést nem találni sem országos, sem helyi viszonylatban.
Amennyiben megoldódik ez a probléma és valóban megtörténik, amire oly kevés példa szolgált a múltban és időnkét 2-3 méterre kihozza a szél a hullámokat a partvonalon túlra, akkor sem értjük, miért lehet ez baj egy tóparton.

Mert vizes, télen jeges lesz a föld? Megjegyeznénk, a terület fásítása ezen is segítene.

Ez egy tópart, eszerint kell hozzá viszonyulni. Egyes emberek természetkárosító igényei helyett a terület értékeinek megőrzését kellene előtérbe helyezni. A természetnek pedig legkevésbé a betonra van igénye.

4. A tópart eddig is le volt betonozva!

Közvetlenül a part mellett ugyan valóban betonút lett kialakítva a múltban is. Ez jellemzően töredezett, helyenként hiányos és balesetveszélyes állapotban volt. Éppen ezért, a burkolat cseréjét nem érte kritika, a probléma kizárólag a több száz méter hosszú betonfal.

5. Ott eddig sem volt lépcső!

De igen, ott volt lépcső. Viszont nem ez a probléma, ezt talán kifejtettük az előbbiekben. Egy tópart feladata, hogy közelebb hozza és ne elválassza az embereket a természettől. A betonfal (hullámtörő) megépítésével sajnos éppen az utóbbi történt. Eddig bárhol kifeküdhettél a partra és belelógathattad a lábad a vízbe. Most a partot egy betonfalon át, méteres távolságra tudot megközelíteni.

Emellett, az elmúlt években nyolc lejáró volt a parton, tudomásunk szerint idén mindössze négy lépcsőn lehet majd a vízbe jutni.

A 2020-as polgármesteri videóban látható a volt csónakkikötő felé eső legközelebbi lépcső, itt ma betonfal áll.

6. A betonfal mindössze 200 méter, a stand alig több, mint negyede, a többi helyen lehet fürdeni

Senki sem állította, hogy a területet teljes szélességében betonfal választaná el a parttól. Mégis, a fent leírtak miatt szót kell emelni ellene. Megjegyeznénk, nem ez lesz az egyetlen betonfal a városban. Az intézkedést támogató egyetlen cikk szerint, a Holdfény sétányon is szintén falat fognak emelni a part mentén. Ez ugyancsak egy közkedvelt, ingyenes fürdőhely, amit bár lehetett volna fejleszteni, a város mégsem tette. Ahogy már fent is leírtuk, az agárdi szabadstandot és funkcióit tudatosan leépítették az elmúlt években.

Ma már ott tartunk, hogy a fürdőzésre alkalmas része közvetlen vízparti csatlakozás híján jelentősen csökkent. Az egynapos turistákat, a kutyásokat pedig a városvezetés nem látja szívesen. Akik ennek ellenére mégis ellátogatnak ide, azok nézhetik a betont és a funkcióját vesztett partot, ahonnan a szemet is haza kell vinni.

Biztosan akad számos megvitatandó kérdés még. Ezért szóljatok hozzá a témához, próbáljatok meg valódi, alátámasztható érvekkel, igazi párbeszédet kialakítani ebben a nagyon fontos városi kérdésben.” -zárja bejegyzését a Gárdony Közlöny.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük