Kerítésen innen
Alkotmánybíróság: Rogánék csak tájékoztattak, amikor bemutatták, hogy az ellenzék mit gondol a háborúról
A kormány február 24-én az ukrán helyzetre reagáló hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” Az alkotmánybíróság szerint Rogánék „csak tájékoztattak….”
A kormány február 24-én az ukrán helyzetre reagáló hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” Az alkotmánybíróság szerint Rogánék „csak tájékoztattak….”
2022, Magyarország
A mondatot vizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság és „rendben találta”, majd a Kúria is, amely azonban úgy ítélte meg, hogy
a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt.
A kormány nem hagyta annyiban a dolgot, az Alkotmánybírósághoz fordult és alkotmányjogi panaszt nyújtott be, mert szerinte a Kúria a döntésében meghatározott elvi tartalommal ellentétes döntést hozott azáltal, hogy az ellenzéket a jelölő szervezettel azonosította. Érvelése szerint
a Kormány feladata a lakosság tájékoztatása a szomszéd országban zajló fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, amelynek célja az állampolgárok megnyugtatása.
Az Alkotmánybíróság elfogadta a kormányzati álláspontot
Az Alkotmánybíróság szerint
a Kúria a támadott döntésében nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a választási eljárásról szóló törvényben nevesített kampányeszköznek nem minősülő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy
a vitatott közlés a tartalma alapján önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem közérdekű célt szolgált.
Az Alaptörvényből az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia. Az Alkotmánybíróság tanácsa ez alapján megállapította, hogy
a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Szerző
