Az (i)gazságügyi miniszter „megkérdezi” a zalaptákolmány-bíróságot

Természetesen abból indul ki, hogy a zalaptákolmány érvényes – de kérdései még így is problematikusak, álságosaknak tűnők. Vagy nem is: uszító szándékúak, mint maga a sorosozás, brüsszelezés, enszezés. Indoklásuk hamis, vagy éppen kifejezetten hazug állításokat tartalmaz.

Laikusként persze nagyon is óvatosnak kellene lennem, ha „jogászi munkához”” akarok hozzászólni. De erős meggyőződésem, hogy jelen esetben nem szakmai értelemben vett jogászi munkáról, hanem kifejezetten alibiző jogászkodásról, propagandisztikus „alkotásról” kell beszélnünk.

Trócsányi „kérdései” illeszkednek a hatalombitorló bűnszervezet kialakította gyakorlathoz: ahhoz, ahogy minden disznóságához előbb-utóbb – ha kell, visszamenőleg is – megteremti a „jogi” alapokat. Nincs bennem kétség afelől, hogy a zalaptákolmány-bíróság megbízható többsége készségesen fogadja ezt a megaláztatást is.

A hivatkozott zalaptákolmány-helyek

B) cikk

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

E) cikk

(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján — az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig — az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.

19. cikk

Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapul vételével jár el.

Az általános „indokolásból”

„A népességszám és a GDP alapul vételével megállapított „elosztási kulcs” szolgálna a kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására. Egy e célra létrehozandó elektronikus rendszer automatikusan döntene a kérelem elbírálásáért felelős s ezáltal végső soron a kérelemnek helyt adó döntés esetén a nemzetközi védelemben részesített külföldit befogadó tagállamról.”

„Az állandó menekültügyi elosztási (relokációs) mechanizmus tehát Magyarország gazdasági teljesítményén és lakosságszámán alapulva, a magyar állami szervek döntésétől részben függetlenül, előre nem látható, nem kiszámítható módon határozná meg a magyar hatóságok eljárásának kötelezettségét, és végső soron a rövidebb vagy hosszabb távon az ország területén tartózkodók személyi körét .  Ez pedig az alábbiakban kifejtettek szerint Magyarország szuverenitásának, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságának sérelmére vezethet.”

A részletes „indokolásból”

1. állítás: Az állami függetlenség és a demokratikus jogállamiság elveinek a nemzetközi kapcsolatokban is érvényesülnie kell; azokról az állam nem mondhat le.

b.) Az állami főhatalom gyakorlásának módja a jogállamiság és a népszuverenitás elvén alapul

„A népszuverenitás elve alapján a nép az alkotmány elfogadását követően annak keretei között érvényesítheti a közhatalom gyakorlására vonatkozó döntési jogát. Az Alaptörvény szerint a nép nem csupán forrása a közhatalomnak, hanem annak konstituálását követően a B) cikk 4) bekezdésében foglaltak alapján részt is vesz a közhatalom gyakorlásában” {1/2013. (I. 7.) AB határozat [52]}

d.)     blabla…

„A fentiekből az is következik, hogy bár a szuverenitás-korlátozás természetszerű velejárója annak, hogy az állam nemzetközi kapcsolatokban szerepel, nemzetközi kötelezettségeket vállal [30/1998. VI. 25. AB határozat; 1154/B/1995. AB határozat], a nemzetközi kapcsolatokban való részvételből adódó szuverenitás-korlátozásnak vannak immanens korlátai.”

…

„Ebből következően az integráció mélyülése nem eredményezheti a szuverén államiság, illetve annak egyes elemei teljes feloldódását egy közös jogrendben.  Hasonlóképpen nem adható az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésének, illetve az abban felhívott alapító szerződéseknek olyan értelmezés, amely szerint az uniós döntéshozatali folyamatban Magyarország hozzájárulása nélkül hozhatók a szuverenitása alapvető elemeit érintő döntések.”

2. állítás: Az állandó menekültügyi elosztási mechanizmus alapvető beavatkozást jelent a magyar lakosság összetételébe, életfeltételeibe, ezért felveti a történeti alkotmányon alapuló önazonosság és ezzel összefüggésben a szuverenitás sérelmét.

c.) blabla…

„Ha […] létezik az állami szuverenitás egyik jellemző megnyilvánulásának tartott nemzetközi jogelv, akkor az az, amely szerint az államok jogosultak ellenőrizni nem saját állampolgáraiknak a területükre való belépését.”

Azt gondolom, hogy a fenti idézetek elegendőek a „kérdések” minőségének és a „kérdező” szándékainak megítéléséhez.

Az én kérdéseim, fölvetéseim…

1. A menekültek tervezett-szervezett elosztására vonatkozó elképzeléseket elfogadhatja-e az EU többségi szavazással?

Meglehetősen általános az a fölfogás, hogy igen – de erről még vitatkoznak. A vita végső eldöntésére nem föltétlenül Orbánia zalaptákolmány-bírósága illetékes, inkább látszik annak az Európai Unió Bírósága…

A dolog bizony – bárhogy tagadja ezt Orbánia és néhány szövetségese – a szolidaritásról szól: egyrészt a menekültekkel, másrészt a legnagyobb terheket viselő tagországokkal. S innen nézve, logikusnak látszik, hogy amely országok nem vállalnak részt a terhekből, azok ne, vagy csak korlátozottan részesülhessenek az EU-tagság előnyeiből is.

2. Az ország teherbíróképességével arányosan megállapított számú menekült befogadása valóban alapvetően érinti az ország szuverenitását?

Igen, ha az tényleg alapvető beavatkozást jelentene a magyar lakosság összetételébe – ám ez az állítás nyilvánvaló hazugság. Márpedig ha ez hazugság, akkor hazugság az is, hogy a „bírált” javaslat nagyobb fokú szuverenitás-korlátozást jelentene, mint amekkora az EU-tagsággal járó terhek ésszerű és szolidáris megosztásának követelményéből levezethető.

3. Miért hivatkozik Trócsányi arra, hogy az államok jogosultak ellenőrizni nem saját állampolgáraiknak a területükre való belépését? Hiszen a kvóta elfogadása egyáltalán nem veszi el ezt a jogot.

Hamis tehát az az állítás is, hogy a magyar állami szervek döntésétől részben függetlenül kell befogadni menekülteket: a kérelmeket kell megvizsgálni, és aztán dönteni. A kérelmek megvizsgálásának elutasítása persze összhangban volna azzal a „kormányzati állásponttal”, hogy ide nem teszi be a lábát egy sem. Ez a valóságban azt üzeni, hogy „Magyarországtól” mindenki ott dögöljön meg, ahol van…

4. Hozhatnak-e „Magyarország” szuverenitását érintő ügyben Orbánia nélkül döntést?
Orbániának módja van elutasítani a kvótát, de nincs módja nem elfogadni az elutasítás következményeit. Kiléphet az EU-ból – már ha a nép ebbe beleegyezik…

5. Hiszen Trócsányi népszuverenitást, a népnek a közhatalom gyakorlásában való részvételét is említi – csak nem a „nemzeti konzultációnak” hazudott szélhámosságra és a bukott népszavazásra utalt..?

6. Előre nem látható, nem tervezhető kötelezettség hárulna az országra?
Éppen ellenkezőleg: az EB tervezete szabályozottá és kiszámíthatóvá teszi a folyamatot. Trócsányi – ha jól olvastam – legalábbis közvetlenül nem is beszélt ellenőrizhetetlen bevándorlásról.

7. Mi a lószőr az a „történeti alkotmányon alapuló önazonosság”, és ilyen dumával mire lehet majd menni az Európai Unió Bírósága előtt? Abba a történeti alkotmányba – ha már – beleférnek-e István király intelmei..?

A Trócsányi-irat hamisságát igazolandó, kicsit átalakítom az általános indokolásból vett idézetet:

„Az állandó menekültügyi elosztási (relokációs) mechanizmus tehát Magyarország gazdasági teljesítményén és lakosságszámán alapulva, a magyar állami szervek döntésétől részben függetlenül döntése szerint, előre nem látható, nem kiszámítható módon határozná meg a magyar hatóságok eljárásának kötelezettségét, és végső soron a rövidebb vagy hosszabb távon az ország területén tartózkodók személyi körét .  Ez pedig az alábbiakban kifejtettek szerint  Magyarország szuverenitásának, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságának érdemi sérelmére nem vezethet.”

Szóval, a Trócsányi-irat a maga egészében propagandisztikus mű, amely megkésve ugyan, de  „jogi hátteret” kíván teremteni a kormány által évek óta folytatott ocsmány hecckampány számára.

Viszont: kis átalakítással az irat hasznos, alkotmányos érdeket, célt szolgálhatna: megfelelő módosításokkal, kiegészítésekkel benyújtható Paks 2 ügyében.