Az olaj-szőke hercegek olajra léptek – a bűnüldözés sarlatánjai 3.

Szerzőnk tovább folytatja egyre izgalmasabb sorozatát, most az olajos ügyek következnek. Semmi értelme annak, hogy bármilyen kommentárt is fűzzek az idézettekhez. Azok mind emlékeztetők, és a neten fellelhetők, tartalmuk sokkal kifejezőbb. Mindez jól mutatja a rendszerváltás utáni hazai bűnüldözés állapotát. Sem az időrendi, sem a fontossági sorrend nem számít, csak a szerzők, meg az, amiket írtak. 

Próbálkozások

 „Hogy egy folyamatban lévő büntetőeljárás ügyiratai eltűnhetnek az ügyészségen már önmagában is felháborító, és – legalább is remélem – példátlan, amely ha csak a jéghegy csúcsa, akkor erős kétséget ébreszt az ügyészségek háza táján uralkodó viszonyok megítélésében. Ám igazán akkor válik figyelemreméltóvá az eset, ha jobban megnézzük a gyanúsítottak és cégeik hátterét és összefüggéseit. A kirajzolódó képben egyaránt szerepelnek a magyar és az ukrán szervezett bűnözés, az olajmaffia kulcsszereplőjeként elhíresült figurák, és a jobboldal, a Fidesz vezető politikusai, volt kormánytagok, a Fidesz gazdasági holdudvaraként ismerté vált cégek és személyek.”  (Forrás: parlament. hu) Persze Keller Láazló az MSZP megbízottja beillett a Pallag, Kuzma feltáró csapatba, akik nyugodjanak békében, de végül is sikertelenül vették fel a küzdelmet az olajozó, korrupt bagázzsal szemben. Keller pedig bukott az elszámoltatásban.

 Színre lép Kaja Ibrahim, és Joszip Tot

 „Kiderült: tizenhét 1989 és 1993 között “Fi­desz közeliként” – pártvezetők, szaktanácsadók, hozzátartozóik által – alapított vállalkozás nagyjából azonos időben került egyetlen személy, a Mahir-cso­port­nál tevékenykedő Schlecht Csaba ellenőrzése alá, aki két csomagban túladott rajtuk. A tetemes adósságot, beleértve százmilliós köztartozást  felhalmozó cégek közül tizenötöt 1995. július 25-én adott el “Kaya Ibrahimnak”, kettőt pedig 1997. szeptember 9-én Josip Totnak”. (Forrás: Mozgó Világ)

 „Később Pallag László többször, több helyen olyan videokazettáról beszélt, amelyen magas rangú Békés megyei rendőrök, ügyészek és politikusok együtt dorbézolnak prostituáltakkal az alvilág működtette viharsarki panziókban. Lehet, hogy van ilyen kazetta, de a meglétét megkérdőjelezi, hogy azóta sem került elő. A feljelentésre nem késett Gál László válasza sem, aki Pintér Sándor kérésére – az 1998-as választás után, az első Orbán-kormány hatalomra kerülése nyomán – a Belügyminisztérium felügyeleti és ellenőrzési hivatalának vezetője lett. A több mint bizalmi állásba került Gál hamis vád miatt büntetőeljárást kezdeményezett a kisgazda képviselő ellen, majd nem sokkal később saját maga kérte felmentését a belügyminisztertől a vizsgálatok idejére. Ezek a vizsgálatok utóbb nem igazolták Pallagot.” (Forrás Magyar Narancs )

A Bizottságban ezért tovább nem foglalkoztak az “olajtérkép ” készítésével, várva az ügyészség anyagára

„A Bizottság ekkor kérte a Legfõbb Ügyészt a munka elvégzésére, és az elvégzett munka eredményeinek a Bizottság számára való átadására, melyet az ügyészség elvállalt. A Bizottságban ezért tovább nem foglalkoztak az “olajtérkép ” készítésével, várva az ügyészség anyagára. Az ügyészségi munka azonban elhúzódott, s bár a Bizottság minden ülésen sürgette az anyag átadását, az ügyészség mindig csak egy késõbbi, általában egyhetes terminust jelölt meg az átadás idõpontjául. Mintegy két hónapos halogatás után, a Bizottság végsõ felszólításának engedve október 30-án adott át az ügyészség két CD adathordozón tárolt anyagot, mondván, hogy ezzel teljesítette feladatát. Az ügyészség által átadott anyagok azonban nem tartalmazták azokat az adatokat, melyeket a Bizottság kért: egyáltalán nem tartalmazták a tulajdonosi kört, ami a feladat abszolút lényeges eleme volt. A megadott adathalmaz a nyilvános cégnyilvántartás lemásolt anyagait tartalmazta keresésre alkalmatlan formában, úgyhogy a kereskedelemben kapható cégnyilvántartási adatok kereshetõséget is magában foglaló minõségét tekintve lényegesen jobbak az ügyészség anyagánál. Az adattár egy másik része a megyei ügyészségek által összegyûjtött anyagokat tartalmazta, melyben a bejegyzést végzõ jogi képviselõ és a cég bankja ill. néha bankszámlaszáma adott, természetesen a tulajdonosok és ügyvezetõk megadása itt is hiányzik.” (Forrás: parlament.hu)

Említésre méltó, hogy a bizottság előtti meghallgatáskor illetékes bűnüldöző szervek képviselői Portik Tamás nevét jóformán ki sem ejtették a szájukon. Mára aztán, évtizedek múltán a helyzet megváltozott!

A sorozat előző részei

Lövések és robbantások, az elmúlt évtizedek magyarországi alvilága – A bűnüldözés sarlatánjai 1.

És akkor felrobban az Aranykéz utca-Boros, Seres meg a hivatalos kapcsolatok – a bűnüldözés sarlatánjai 2.

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük