Borrell: nincs megegyezés az újabb szankciókról - Városi Kurír

Sorting by

×

Borrell: nincs megegyezés az újabb szankciókról

Nem született megegyezés az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik, az olajszállítást is magában foglaló európai uniós szankciós csomagról, az intenzív tárgyalások folytatódnak – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.

Hirdetés

A tárgyalások napokig, de akár hetekig is eltarthatnak

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozását követően Josep Borrell közölte:

továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása.

Kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás során a szakminiszterek őszinte megbeszélést folytattak az egyes tagállamok álláspontjáról, Magyarország is ismertette az új szankciók bevezetése esetén jelentkező, gazdasági jellegű nehézségeit.

“Természetesen a szankciók pénzbe kerülnek. Fájnak azoknak, akiket szankcionálnak, és hatással vannak azokra is, akik kiszabják őket”

– fogalmazott. Szavai szerint a megállapodás érdekében folytatott tárgyalások napokig, de akár hetekig is eltarthatnak mindazokról a részletekről, melyekkel a tagállamok szembesülhetnek. Egy dologban azonban már most egyetértés van, abban, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie függőségét az orosz energiától.

“Meg kell szakítanunk ezt az erős köteléket, mely nagyon sebezhetővé tesz bennünket”

További 500 millió euró Kijevnek

Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette: az Európai Unió nem fog elismerni egyetlen olyan négyzetkilométernyi területet sem, amelyet Oroszország vett el Ukrajnától.

“Nem engedjük meg, hogy Moszkva Ukrajna akár csak egyetlen területére is igényt tartson”.

Az uniós diplomácia vezetője közölte:

a külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy további 500 millió eurót biztosítanak Kijev számára fegyvervásárlás céljából, így az EU által erre a célra elkülönített teljes összeg 2 milliárd euróra emelkedett.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – aki vendégként részt vett az ülés egy részén – a tanácskozás végén adott nyilatkozatában azt monda,

az Európai Uniónak le kell állítania az orosz olaj- és gázimportot, különben azt kockáztatja, hogy kétszer fizeti meg az ukrajnai háború költségeit. Ha ugyanis az uniós tagországok továbbra is Oroszországtól vásárolnak gázt és olajat, az azt jelenti, hogy az EU fizet Oroszországnak az energiaellátásért, miközben pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának

– mondta. Kijelentette továbbá, hogy

az EU energiaimportjával továbbra is “finanszírozza az orosz hadigépezetet, annak agresszióját és atrocitásait”.

…az Európai Unió feladata, hogy a kérdésben a tagállamok megegyezésre jussanak….

Az uniós szankciókkal és Magyarországgal összefüggésben feltett kérdésre válaszolva azt mondta: a két ország évszázadok óta szomszédos, és ahogy a múltban, most is megoldást kell találniuk a problémákra. Kijelentette: megérti, miért nem sikerül az olajembargót is megában foglaló szankciós csomagot elfogadni Oroszországgal szemben, az azonban az Európai Unió feladata, hogy a kérdésben a tagállamok megegyezésre jussanak.

“Nem az én dolgom, hogy retorikai harcot vívjak a magyar hatóságokkal, ezt a kérdést az Európai Uniónak kell megoldania”

Közölte: az újabb szankciós csomag elfogadása és az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós fegyvertámogatás ügye jól halad. Sajnálatát fejezte ki azonban amiatt, hogy késik országa uniós tagjelölti státuszának megadása.

Ukrajna nem reménykedik azonnali tagfelvételben, de úgy ítéli meg, hogy nincs ésszerű magyarázata a tagjelölti státusz elutasításának

– mondta. Kuleba hangsúlyozta továbbá: Ukrajna ellenez minden olyan uniós megszorító intézkedést, amelynek nem része az Oroszországból származó olajat sújtó embargó. Végezetül visszafordíthatatlannak nevezte az újabb szankciós csomag elfogadásának folyamatát Oroszországgal szemben, és a Moszkvára nehezedő nyomás fokozását szorgalmazta mindaddig, amíg – mint mondta – Ukrajna meg nem nyeri a háborút.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a nap folyamán újságíróknak azt mondta, hogy

egy ország akadályozza az uniós szankciós csomag elfogadását.

Úgy vélte, hogy Ukrajnának el kellene zárnia a Magyarországra tartó gázvezetéket.

“Ha leállítják a szállítást, a probléma megoldódik”

– közölte.

Egyetlen ország sem vétózhat meg egy ilyen stratégiai döntést

– tette hozzá a litván diplomácia vezetője.

Szijjártó külügyér a helyszínről….

Szijjártó Péter hétfőn többször is bejelentkezett közösségi oldalán a megbeszélésről – ezúttal edzős híreket nem közölt magáról:

“Ideje észrevenni, hogy az Európai Uniónak most sokkal nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint adott esetben a nyugat-balkáni országoknak az uniós tagságra… Amikor össze szoktunk jönni európai uniós külügyminiszterek, akkor sokan panaszkodnak arra, hogy más globális politikai szereplők milyen befolyásra akarnak szert tenni a Nyugat-Balkánon.

Valójában a helyzet azonban úgy fest, hogy egyelőre még mi vagyunk előnyben.

A nyugat-balkáni országok és társadalmak ma még inkább pártolják az európai uniós integrációt, mint más irányokat, azonban nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e. Nem tudhatjuk azt sem, hogy a csalódásnak mekkora foka fog odavezetni, hogy adott esetben már nem az európai út lesz a legnépszerűbb irány ezekben a társadalmakban. Ma itt vannak velünk Brüsszelben a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei és amennyiben nem tudjuk felgyorsítani a bővítési folyamatokat, akkor egy történelmi jelentőségű kudarc kapujában állunk.

El kell hagyni a nagyképű brüsszeli hozzáállást, máskülönben hasonló kudarc fog érni minket, mint amikor elvesztettük az Egyesült Királyságot.”

Magyarország eddig minden szankciós csomagot megszavazott….

Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagjában szereplő, a földgáz- és a kőolajszállításokra vonatkozó javaslatok azonban nem fogadhatók el, ugyanis az általános áremelkedéshez vezetne

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter élő Facebook-bejelentkezésében. A miniszter szerint a brüsszeli javaslat nem kevesebb, mint egy “atombomba” a magyar gazdaság működésére. Elfogadása esetén fizikailag válna lehetetlenné az ország, illetve a nemzetgazdaság működtetése. Szijjártó ugyanakkor elmondta, az általános áremelkedés enyhítésére egy 15-18 milliárd eurós beruházási tervet várnak az Európai Bizottságtól. Szerinte a javaslatnak továbbá súlyos gazdasági és környezetvédelmi hatásai is vannak. A fosszilis energiaforrásoktól történő megszabadulás, valamint a megújuló energiahordozók bevezetésének hangoztatása mellett Brüsszel azt várná el, hogy Magyarország sok száz millió euróért végezzen beruházást a kőolaj-infrastruktúrába

Komolyan gondolja-e bárki, hogy hajtsunk végre egy mintegy 280 milliárd forintos beruházást csak azért, hogy 55-60 százalékkal megnöveljük az üzemanyagok árát Magyarországon, és általános árdrágulást okozzunk?

Kapcsolódó

Hirdetés
átver

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.