Bruck András: Belarusz: a mi sorsunk is?

Napközben egészen megdöbbentett, hogy hány olyan kommenttel találkoztam a fészen, amelynek írói tagadták a Beloruszban jelenleg is zajló rémtetteket. Talán azért, mert ők kizárólag a kormány adóit, lapjait hallgatják, olvassák, s amelyekben egyetlen szó nem esik Lukasenka rendőreinek vérengzéséről.

Vagy tudnak róla, csak…

érzik, hogy a fehéroroszországi eseményeket itthon nagyon sokan egy nálunk is megvalósulható fogatókönyvnek tekintik, emiatt már most falat emelnek a majd jövőben esetleg nálunk is bekövetkező terror elé. Amit akkor majd magától értetődően, jó eséllyel szintén nem terrornak fognak tekinteni, hanem az Orbán-rezsim „jogos önvédelmének”.

Éppen ezért szokatlan összeállításra szántam rá magam:

közzéteszem az általam olvasott belaruszi beszámolók néhány, általam önkényesen kiválasztott részletét. Egyben közlöm, hogy az én profilom nem él a kormánymédia alantas módszereivel, itt mindig a színtiszta igazság olvasható.

„Az embereket a földre térdeltették, mindenhonnan sikoltások hangzottak.

Megértettük, hogy nincs hová menekülnünk … Engem is megvertek és hátrakötötték a kezem. Három rohamrendőr odacipelt a sarokra, és így szóltak:

„Most gránátokat rakunk az alsógatyádba, kibiztosítjuk őket, te felrobbansz, mi meg azt mondjuk, hogy egy ismeretlen robbanószerkezetet akartál ellenünk használni.”

És ezzel beleraktak egy gránátot az alsómba és elrohantak. Aztán visszajöttek, ismét megvertek. A fogam letört, mivel a hátizsákomat a számban kellett vinnem. Amikor a hátizsák leesett a földre, megvertek, újra felvettem, de ők csak ütöttek. Ütöttek, vertek, vég nélkül.”

„Az emberek munka után az utcákon gyülekeznek, barikádokat építenek,

az autók éjszaka 2-3 órán keresztül folyamatosan dudálnak. A rendőrök erőszakosak, nemcsak a tüntetőket, hanem a munkából hazafelé igyekvő embereket is elviszik. Azokon a részeken, ahol nagyobb tömeg gyűlik össze, éjszaka lekapcsolják a közvilágítást.”

„A rendőrök ugyanakkor Kozlovsky benyomásai alapján tényleg elkötelezettek az államfő és a rezsim mellett, és szívből utálják az ellenzéket, az általuk mutatott brutalitás ezért nem pusztán a parancsok végrehajtásából fakad.”

„A tüntetők jelentős része fiatal.

A választás éjszakáján még kifejezetten ünnepi hangulatban tartottak a belváros felé, de egy óra múlva a rendőrség brutálisan verte szét őket. Sem ő, sem kollégái sem láttak egyetlen esetet sem, amikor a tüntetők akár csak kicsit is erőszakosak lettek volna a rendőrökkel szemben.”

„Voltak lányok is, 18 év körüliek, akik a sebesülteknek próbáltak segíteni.

A rohamrendőrök inzultálták és lekurvázták őket. Amikor az egyik lány válaszolt valamit, leborotválták a haja egy részét. „Ha nem fogod be a pofád, beviszünk és kamerák előtt több férfi fog megerőszakolni, aztán elviszünk az erdőbe. És ott fogod végezni,”

„A doktor azt mondta, hogy eszméletlen voltam, ezért már nem vertek többet.

A többieket térdre állították, és tovább ütötték. Az aktivistákat, és azokat, akik szerintük a tüntetések szervezői voltak, vörös festékkel jelölték meg, és elkülönítették. Az épületből folyamatosan hátborzongató sírás és sikolyok hallatszottak. Azt mondják, vannak speciális kínzókamrák, ahol addig kínozzák az embereket, amíg elvesztik az eszméletüket.”

„A békés tüntetőkkel szembeni rendőri erőszak szerinte szörnyű és felfoghatatlan:

a rendőrök simán gumilövedékeket és villanógránátokat lőnek a békésen tapsoló és ujjaikkal V-jelet mutató tömegbe is, és vannak fiatalok, akiket sétálás közben kapnak el és vernek össze gumibottal a különleges alakulat tagjai. A jogvédők a belvárosban sok gumilövedéket, töltényhüvelyeket, kilőtt gránátok maradványait találták meg: olyan mint egy háborús zóna, de egy nagyon egyoldalú háborúból.”

“Legsokkolóbb

az az őrizetbe vett tüntetőkkel szemben tanúsított rendszerszintű erőszak a rendőrségi buszokban és a börtönökben. A férfiakat levetkőztetik, letérdeltetik, majd rettentően összeverik. A nőket is megverik, közben sértegetik és nemi erőszakkal fenyegetik őket. Az őrizetbe vetteknek nem jár víz, élelmiszer, orvosok sem láthatják őket.”

Forrás

Háttér….

A kormány eddig nem szólalt meg a belarusz elnökválasztással és tüntetésekkel összefüggésben, nem ítélték el nyilvánosan a belarusz erőszakot, ugyanakkor Alekszandr Lukasenko oldalán Orbán Viktor nem szerepel azok között, akik gratuláltak az elnöknek a választáson elért eredményéhez. (forrás)

Az első magyar reakció Szijjártó Péter közösségi oldalán olvasható:

“Az európai politikai közvéleményt most leginkább a belorusz fejlemények érdeklik.
Tegnap hosszasan egyeztettünk Edgars Rinkēvičs, lett kollégámmal. Egyértelművé vált, hogy hasonló a helyzetértékelésünk. Abban vagyunk érdekeltek, hogy olyan, párbeszéden alapuló EU-s döntések szülessenek, amelyek nem lehetetlenítik el Belarusz és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését, valamint nem vetik vissza a Keleti Partnerség programot sem.”

Az Európai Néppárt ifjúsági szervezete, a YEPP (Youth of the European People’s Party) közleményben ítélte el a belarusz elnökválasztás alatt és után történteket, a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) képviselői azonban nem írták alá – írja a Magyar Hang .

magyar

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük