Brüsszel megvette Varga Juditot! – Hogy mivel? Sosem találná ki!

Az úgy volt, hogy Varga Judit igazságügyminiszterünket fontos dolog szólította Brüsszelbe hétfőn: „fel kell húzni a külső védvonalakat”! Össze is pakolta a bőröndjét kibumlizott a repülőtérre, átment a procedúrán és harciasan -ahogy szokott-  készülődött nekimenni a városnak.

„Brüsszeli szemmel sok baj lehet velünk”

Európa-politikánk a népakaratban gyökerezik, mely a nemzeti érdek és szuverenitás védelmét, a magyar emberek képviseletét tűzte a zászlajára. Az ilyen nem divat egy olyan balliberális ideológiára épülő világban, ahol meg akarják haladni a nemzeteket.”

– posztolta közösségi oldalára indulása napján.

Igen ám, de….

Telt-múlt az idő és, ha fapados gépre szólt a miniszterasszony jegye, akkor a cirka 2 órás repülőút alatt nem kényeztették el elemózsiával a stewardessek, így a célállomáshoz érve igencsak koroghatott Varga judit gyomra. Na ezt használta ki az az álnok, balliberális ideológiára épülő”  főváros és „lekrumplizta” a közszolgát.

„Azért akadnak jó dolgok Brüsszelben is, például a sült krumpli Antoine-nál! Egy kérdés maradt: ketchuppal, mustárral vagy majonézzel?”

A messze-földön híres brüsszeli krumpli….

Belgium egyik legjellegzetesebb étele a sült krumpli (franciául: frites, hollandul: frieten , frietjes, fritten), amely a belga kultúra és nemzeti identitás szerves része, és a belgák (már ha vannak ilyenek) határozottan állítják, hogy ők találták fel a sült krumplit. A belga származású Charles de l’Écluse (1526–1609) vagy Carolus Clusius érdeme, hogy támogatta a krumplitermesztés elterjedését Belgium területén és ezzel hozzájárult a belga konyha egyik jellegzetességének kialakulásához.

Jo Gérard belga újságíró szerint az 1680-as években Németalföld déli részén, a Meuse folyó völgyében Dinant és Liège között „találták fel”.

A környék lakói igen szegények voltak, ételeik mellé általában a folyóból fogott kis halakat sütöttek zsírban. Amikor azonban a folyó befagyott, kénytelenek voltak krumplit felszeletelni és kisütni, hogy valamivel kiegészítsék étrendjüket.

A belga sült krumpli eltér a másutt elterjedt, kb. 6-10 mm vastag sült krumplitól, amit pl. a gyorséttermekben szolgálnak fel (ezeket pommes allumettes („gyufa krumpli”) néven ismerik Belgiumban falamandok és vallonok egyaránt). A belga sült krumplit vastagabbra (12-15 mm) szelik és általában zsírban sütik ki. A sütés folyamata is eltér: első lépésben kb. 160 fokon elősütik a krumplit, majd kis hűlés után magas hőmérsékleten készre sütik, a végeredmény belül puha, kívül ropogós, igen laktató étel, amit előszeretettel fogyasztanak önmagában, frissen sült húsokkal, kagylóval vagy virslivel, kolbásszal.

Hozzávalók

50 dkg burgonya
20 dkg sertészsír (valójában marhazsír, de nem találtam az alapanyagok között)

Elkészítés

• A krumplikat megmossuk. Fontos, hogy sütni való, puhább típus válasszunk. Megtöröljük, majd megpucoljuk – újra mosni, áztatni tilos, mert árt a sütésnek a fölös víz!
• Az átlagosnál kicsit vastagabbra vágjuk (olyan 1,5-2 centi szélesre).
• A zsírt 180 fokra melegítjük, és 3 adagban kisütjük a krumplit. Adagonként 4-6 percet számoljunk, akkor jó, ha a krumplik hólyagosodni kezdenek. Ügyeljünk arra, hogy az zsír ne legyen melegebb 180 foknál.
• Vegyük ki a krumplikat, egy papírtörlőn szárítsuk le, várjuk meg, míg kihűlnek. Ebben az állapotban órákig eltartható, sőt fagyasztható is.
• Melegítsük fel a zsírt újra 180 fokra, és ismét 2-3 adagban süssük ropogósra a krumplit 2-3 perc alatt.

Kapcsolódó

Képviselőtársa szemezgetett Varga Judit közszolga brüsszeli füllentései között....