Buktunk a regnáló miatt a Limes világörökség-lehetőséget: „Nem lehet ezt szebben mondani, odasz*rtunk az asztalra!”

„Most mit mondjak? Hogy a pofám leszakad? Az már évek óta le van szakadva” – mondta a 444.hu magyar örökségvédelemben dolgozó forrása arról, hogy a kormány kezdeményezte a római birodalom határvonala, azaz a Limes világörökségi jelölésének visszavonását. „A legrosszabb az egészben, hogy ezzel nemcsak mi bukjuk a világörökségi címet, hanem a velünk együtt jelölő három partnerország, Németország, Ausztria és Szlovákia is. Nem lehet ezt szebben mondani, odasz*rtunk az asztalra.”

Kezdjük az elején…. Mi fán terem a „világörökség”?

Az Egyesült Nemzetek Oktatási Tudományos és Kulturális Szervezete, azaz az UNESCO 1972-ben fogadta el az úgynevezett Világörökség-egyezményt, amelynek célja a világ kulturális és természeti örökségének megóvása.

Az UNESCO alatt működő Világörökség-bizottság és a Világörökség Központ listát vezet azokról a helyszínekről, melyek az emberiség egészének örökségét képezik, és folyamatosan figyelik is ezeket a helyszíneket, ajánlásokat tesznek a védelmük érdekében az állami hatóságoknak.

A világörökségi cím turisztikai reklámot is jelent, éppen ezért a legtöbb ország hajlandó vállalni a címért a helyszínek fokozott védelmét is. Magyarországon jelenleg 8 világörökségi helyszín van, a legutolsó, ami elnyerte a címet, a tokaji borvidék volt 2002-ben. Vannak világörökségi várományos helyszínek is, amiket Magyarország a saját javaslati listáján szerepeltet, azaz elvileg dolgozik azon, hogy ezeket is hivatalosan jelölni tudja, majd megkapják a világörökségi címet.

Veszélyben Budapest világörökségi címe

Mi az a Limes?

A Limes, azaz a Római Birodalom határa 2009 óta Magyarország legfontosabb világörökségi várományos helyszíne. Tulajdonképpen egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a birodalom határán, ahol a katonai építményeket árkok, sáncok, cölöp- és kőfalak kötötték össze.

Magyarországon értelemszerűen ez Pannónia provincia határát, azaz a Dunát jelentette, a folyó partján több helyen láthatók a római kori erődítések maradványai, ezek ma fontos régészeti lelőhelyek.

Nézd csak! Mi az ott a természeti védettség alatt álló Gellérthegyen? Ne már.....

Mi történt most?

A portál információja szerint a magyar kormány június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és kezdeményezték a teljes pályázat visszavonását. Mindezt úgy, hogy erről még a hazai örökségvédelmi szakmával, a jelölésen dolgozókkal sem egyeztettek. Márpedig, ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést,

az egész jelölés bukik, azaz a projektbe tett munka nagy része nemcsak itthon, de Németországban, Ausztriában és Szlovákiában is elvész.

A magyar kormány egyébként már 2019-ben húzni kezdte a száját a jelölésen: az év májusában hirtelen úgy döntöttek, kiveszik a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből.

Erről a lépésről nem egyeztetett sem nemzetközi partnereivel, sem a magyar örökségvédelmi szakmával, és komoly felháborodáshoz is vezetett a dolog, hiszen a jelöléssel egyébként minden rendben volt, ha Orbánék nem nyúlnak bele, már 2019 júliusában, a Világörökség Bizottság bakui ülésén megkaphatták volna a pályázatban szereplő helyszínek a világörökségi címet.

Visy Zsolt a jelölés nemzetközi koordinátora, a Limes világörökségi jelölésének miniszteri biztosa a maga nevében bocsánatot is kért a július 6-án tartott bakui ülésen a másik három jelölő tagállamtól és a Világörökség Bizottságtól a történtekért. Nem sokkal később,

július 12-én megjelent egy miniszteri utasítás, amiben Gulyás Gergely visszamenőlegesen, július 5-től visszavonta Visy Zsolt miniszteri biztosi megbízatását.

Demeter Szilárd újra kormány-komilfó: a PIM-é lett a Zichy-kastély, a Magyar Írók Háza és a Hajógyári sziget déli fele

Az ok…

A kormány érdemben meg sem indokolta lépését, csak néhány hónapja, idén derült ki, hogy a Hajógyári déli részét (benne a helytartói palotával) a kormány átadja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd miniszteri biztos vezetésével egy 23 milliárd forintos beruházás keretében „könnyűzenei és popkulturális központot” létesítsenek.

További részletekért kattintson a 444.hu oldalra, érdemes!

Gábor György vallásfilozófus hozzáfűzte…

„Marcus Aurelius, a római filozófus-császár fontosnak tartotta a „jogegyenlőségre felépített állam” eszményét, „amelyet az egyenlő elbánás és a szólásszabadság elve alapján kormányoznak”, s azt az uralmat tartotta szem előtt, „amely az alattvalók szabadságát mindenek fölé helyezi” (Elmélkedések, I/14). Aztán azt is tanította, hogy „együttműködésre születtünk, mint a lábak, a kezek, a szempillák, vagy mint a felső és az alsó fogsor. Egymással ellenségeskedni természetellenes” (Uo. II/1).

Marcus Aurelius élete nagy részét a Római Birodalmat körülvevő limesen, a Birodalom határán töltötte: itt nevelkedett, itt vívta harcait a germánok, a markomannok, a kvádok, a szarmaták és a jazigok ellen. Fontosnak tartotta Pannonia védelmét, s tervezte, hogy a limes mentén, a Dunától, Pannoniától és Noricum provinciákon túl, Pannóniától Dacia provinciáig (a Duna–Tisza közén és a Tiszántúl egy részén) új provinciákat létesít.

Hát csoda-e,

ha ma arról értesülünk, hogy az Orbán-kormány sunyin, a partnereit, a németeket, az osztrákokat és a szlovákokat a tőle megszokott, ócska módon átverve, azokat nem értesítve, az utolsó pillanatban visszavonta a Limes világörökségi jelölését, amellyel a németek, az osztrákok és a szlovákok, no meg a magyar szakemberek évtizedes munkáját tette tönkre.

Orbán valószínűleg a hunokkal és a türkökkel tervezi a további világörökségi együttműködést.

Amúgy pedig innen is látható, hogy Marcus Aureliusnak mennyire igaza volt. Arról nem is beszélve, hogy a magyar uralkodóval szemben Marcus Aurelius nem üldözte, hanem „Megbecsülte az igazi filozófusokat” (Uo. I/16).”

Kormány + Hajógyári sziget + hátsó ajtó = lakóparképítés? - Egyszerű matekpélda 2021 Magyarországán...