Connect with us

Kerítésen innen

Czeglédy-per: a Szegedi Törvényszéken az összes büntető ügyszakos bíró elfogultságot jelentett be

Czeglédy: "....meggyőződésem, hogy a Borkai és Rákosfalvy elleni akciót maga a Fidesz rendelte meg!"
Megosztás

Nem csak a Czeglédy Csaba és néhány vádlott kifogásolta bíró, hanem lényegében a Szegedi Törvényszék összes számításba kerülő bírája elfogultságot jelentett be – derült ki a bíróság közleményéből.

A régóta húzódó Czeglédy-ügyben újabb casting indulhat,

mivel két hete az éppen a büntetőügyben eljáró bírói tanács újabb tagja jelentett be elfogultságot. Most a Szegedi Törvényszék kiadott egy közleményt, mely szerint

a bíróság összes büntető ügyszakos bírója elfogultságot jelentett be, ezért a Szegedi Ítélőtábla jelöli ki azt a bíróságot, ahol Czeglédy Csaba és társai költségvetési csalási ügye folytatódhat.

Íme a közlemény:

„A pestisracok.hu online felületen 2020. január 25. napján „Márciusra napolták Czeglédy következő tárgyalását – folytatódik a bíró-casting a Szegedi Törvényszéken” (https://pestisracok.hu/marciusra-napoltak-czegledy-kovetkezo-targyalasat-folytatodik-a-biro-casting-a-szegedi-torvenyszeken/) címmel megjelent cikk kapcsán az alábbiakat közöljük:

  1. a hivatkozott büntető ügyben a vádirat 2019. február 4. napján került benyújtásra a Szegedi Törvényszékre;
  2. a Szegedi Törvényszék kizárását a Szegedi Ítélőtábla 2019. február 19. napján meghozott határozatában megtagadta, amely felsőbb bírósági határozatra figyelemmel a Szegedi Törvényszéknek jogszabályi kötelessége volt az eljárás lefolytatása;
  3. a Szegedi Törvényszéken ezt követően az ügyet a törvényszék 1. számú büntető tanácsa tárgyalta, amely eljárás során négy vádlott vonatkozásában jogerős marasztaló ítélet született;
  4. dr. Cz. Cs. A. az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. § (1)-(2) bekezdései és 11. §-a, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. §-a szerinti mentelmi joga miatt, a vele szemben folyó büntetőeljárás megszüntetésére a hatályos büntetőeljárási jogszabályokban foglaltaknak megfelelően került sor a 2019. május 08. napján kelt és 2019. május 17. napján véglegessé vált végzéssel;
  5. a mentelmi jog megszüntetését követően az ügyészség eljárás folytatására irányuló indítványa nem azért került elutasításra 2019. június 13. napján, mert már „nincs büntetőügy” dr. Cz. Cs. A. ellen, a bírósági döntés indoka az volt, hogy az ügyészség ne az eljárás folytatását kérje, hanem a korábban beadott vádirat ismételt benyújtásával tegye lehetővé az eljárás további folytatását dr. Cz. Cs. A. ellen;
  6. a Szegedi Ítélőtábla az ügyészség jogértelmezési álláspontját fogadta el és a vádirat ismételt benyújtása nélkül a korábbi eljárás folytatására utasította a törvényszék eljáró tanácsát 2019. július 26. napján;
  7. az időközben felmerült új körülményre tekintettel az 1. számú büntető tanács két büntető ügyszakos bírája 2019. szeptember 05. napján elfogultságot jelentett be;
  8. a bejelentett elfogultság miatti kizártságra tekintettel az ügy 2019. szeptember 12. napján átosztásra került a 11. számú büntető tanácsra a hatályos ügyelosztási rendben írtak szerint, tehát nem a korábbi tanács tagjait érintően került sor változtatásra;
  9. az eljáró új tanács 2019. október 24. napján további három vádlott vonatkozásában hozott jogerős, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet;
  10. Dr. Nóvé Ágnes 2020. január 13. napján szintén időközben felmerült körülményre tekintettel elfogultsági bejelentést tett;
  11. az elfogultsági bejelentésre figyelemmel – a büntetőeljárási és az igazgatási jogszabályok szerinti eljárás keretében – a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, így az irat az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Szegedi Ítélőtáblára megküldésre került.

Szeged, 2020. január 27. napján”

1 Comment

1 Comment

  1. Bendeguz79

    2020.02.02 at 04:50

    Ezt az ugyet mar a kezdeteota vitattak az ottani es a kulfoldonelo magyarok.
    De sajnos senki nem volt kepes semmi ertelmet venni, legalbb is tudatni, higy;
    1., mi volt a vad ? (koncepcios-per” az nem torvenyes vad, buntett vagy torvenysertes).

    2., Mi a vadolt Alkotmanyos joga ottan ?

    3., Mi a vadlo torvenyes kotelezettsege ?

    4., kovetelmenyeket szab a torveny a torvenyes vegrehejtas kovetelmenyein?

    5. Mivel a vad nem gyiklkiossag volt, hogyan nem kaphatott a vadlott
    6., Lenne ottan a vadlotnak „felfedezesi joga” biztositva ?

    7., Volt barmi buntett elkovetese bizonyitva a birosag elott minden ketelkedhetoseg legkosebb arnyaka nelkul ?

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük