Connect with us

Kerítésen innen

„Ez a tudomány einstandolása (…) ami még a mai viszonyok között is szokatlanul durva lépés”!

Megosztás

Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes tudományos és szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online.

Lidl-fifika: árstopra mennyiségstop! - Ám itt nem álltak meg....
Megosztás

Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes tudományos és szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online.

Hányat is írunk, 1950-et, 60-at?

A váratlan lépés láttán karácsony és újév között tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést az 506 millió forintból megvalósuló, egy-egy látványosságot többek között a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönző tárlattal. A portálnak nyilatkozó érintettek azt mondják:

a politikai nyomásgyakorlás elfogadhatatlan. A pozsonyi csata című botrányfilmmel hírnevet szerzett új kurátor kezében pedig szakmailag tönkremehet a projekt.

Karácsony előtt két nappal

váratlan emailt kaptak a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című nagyszabású nemzetközi kiállításhoz tartozó tanulmányokon dolgozó régészek és történészek. A tájékoztatásban az állt, hogy a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma indoklás nélkül visszavonta a megbízást a 90 százalékban kész, három hónapon belül megnyitó tárlat kurátoraitól, és a szakmai irányítást, valamint az összes addig elkészült anyagot (kiállítási forgatókönyv, tárgylista stb.) a Magyarságkutató Intézet kezébe adta. Másnap, december 23-án már maga az új kurátor, Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója jelentkezett a tudós kollégáknál újabb e-mailben, jelezve, hogy átvette a kiállítási katalógus szerkesztését, mely „az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” folytatódik. Részleteket nem közölt. Január elejére kiderült:

Makoldiék szerkezeti és tartalmi változtatásokat is terveznek a katalógusban, bizonyos témák teljes elhagyásával.

A példátlan eljárás belső fórumokon azonnal felháborodást szült

A projektben szereplő tudósok nagy része már karácsony előtt vagy a két ünnep között jelezte az új kurátornak: ilyen feltételek mellett nem adja a nevét a kiállításhoz, a katalógushoz elkészült tanulmányának megjelenését letiltja. A portál tudomása szerint az új tartalomjegyzékben már – témájának kihúzása vagy önkéntes visszamondás miatt – nem vállal szerepet

  • Biczó Piroska,
  • Feld István,
  • Haramza Márk,
  • Langó Péter,
  • Szőke Béla Miklós,
  • Végh András és
  • Wolf Mária régész,
  • Földváry Miklós vallástörténész,
  • Madas Edit irodalomtörténész,
  • Rácz György és
  • Spekner Enikő levéltáros,
  • Szovák Kornél történész-filológus,
  • Thoroczkay Gábor és
  • Szende Katalin történész
  • Szakács Béla Zsolt művészettörténész.

Vagyis a szerzők döntő többsége.

Az eredetileg felkért szakemberek a mai napig nem kaptak hivatalos információt

arról, kik az

„az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” bekerülő szerzők, hogyan változik a tematika.

Háttérbeszélgetésekből úgy tudni, Makoldi Miklósék a kész kiállításkatalógusból teljesen kihúzták a honfoglalás idején helyben talált népességről szóló részt (szlávok, Karoling-kori népesség), illetve az Árpád-korban Magyarországra költözött idegen népcsoportoknak (muszlimok, zsidók, a kései nomádok) szentelt tanulmányt. Bekerült viszont szerzőként az eredeti tartalomjegyzékben nem szereplő Török Tibor és Neparáczki Endre, mindketten a Magyarságkutató Archeogenetikai Kutatóközpontjának munkatársai. (A részletek miatt a portál kereste az intézetet, de nem kaptak válaszokat. Amennyiben ez változik, cikküket frissik.)

Török és Neparáczki az utóbbi években a hun-magyar rokonság genetikai bizonyításán ügyködött, illetve részben az ő nevükhöz fűződött az „Árpád-házi gén” azonosítása 2020-ban.

„Elfogadhatatlan, ami történt. Régóta vagyok a pályán, de még csak hasonló eljárást sem láttam soha, sem itthon, sem külföldön”

– mondta Révész László régész, muzeológus, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti tanszékének vezetője. A professzor is azok közé tartozik, akik tiltakozásul befejezték az együttműködést a Királyok és szentek projekttel. A fenntartónak szerinte is joga és lehetősége van javaslatokat tenni, kéréseket megfogalmazni, de az utolsó erre alkalmas pont a koncepcióalkotási fázis. Márpedig a Királyok és szentek kiállítás koncepcióját a fenntartó 2017-ben elfogadta.

„Három hónappal a megnyitó előtt kívülről személyi és tartalmi kérdésekbe belenyúlni szakmailag teljesen vállalhatatlan”.

A teljes cikket itt olvashatja.

Kapcsolódó

VIA valaszonline.hu

„Ez a tudomány einstandolása (...) ami még a mai viszonyok között is szokatlanul durva lépés”!

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük