Forradalmi újítás kell, hogy az Orbán-rezsim bukása teljes legyen —Lapzsemle

A Heti lapzsemle ezúttal a heves vitáról szól, amely az Orbán-rezsim felelőseinek közeli elszámoltatásáról robbant ki.

A Momentum újra meghirdette

A teljes ellenzéki összefogás létrejött. A választók egyre nagyobb részének haragja fokozódik a rezsim gátlástalan rombolása miatt. A Momentum vezetői jó érzékkel szólították meg a revánsra váró tömegeket, és radikális, azonnali leszámolást hirdettek meg az Orbán-rezsim bukása után a jogtalanságok összes felelősével.
Ács Dani és videós riportertársai a 444.hu-n beleálltak a kibontakozó vitába. Amellett érveltek, hogy „Jó okunk van kételkedni a ‘felcsúti per’ ígéretében”.
Nem növeli bizalmukat, hogy a Momentum ígérete szerint három nap alatt megoldaná azt, ami harminc éven át nem sikerült…
Erre érkezett Fekete-Győr András és munkatársai válaszcikke, amely kitart amellett: addig tűnik valami lehetetlennek, amíg meg nem csinálja valaki

lapzsemle

Nem kerülhetik el a vagyonelkobzást

Az eddig idézetteknél kisebb figyelmet keltett, pedig a megszólaló személye miatt oda kell figyelni az alábbiakra. A Népszava Szép Szó mellékletében vezető helyen fejtette ki néhány hete véleményét az elszámoltatásról Bárándy Péter.
„Nincs szükség és lehetőség újabb személyre, személyekre szóló jogalkotásra. Egy „forradalmi” újításra viszont igen. Ki kell nyilvánítani, hogy – eltérően a közelmúlt gyakorlatától – a jog; a polgári jog, a pénzügyi jogszabályok és a büntetőjog mindenkire, minden csoporthoz tartozó személyre egyaránt és egyformán vonatkozik. Nem mentesülhet a törvényes vizsgálódás alól – bárkihez is fűzzék rokoni szálak –, aki olyan közbeszerzési eljárás nyertese volt, amelynek szabálytalanságai oda vezettek, hogy inkább le kellett mondani az uniós pénz felhasználásáról és a beruházást kizárólag a magyar adófizetők forintjaiból kellett fedezni. Ezt pedig azért kellett tenni,

hogy az OLAF által feltárt nyilvánvaló szabálytalanságokat ne kelljen hazánkban kivizsgálni.

De átláthatóan és érdemben kell feltárni, hogy a Btk. 294.§. (1) és (2) bekezdése szerinti „Hivatali vesztegetés elfogadása” tényállási elemei megvalósultak-e akkor, amikor egy igen magas beosztású állami tisztségviselő milliós ellenértékű szolgáltatást vesz igénybe olyan személytől, akinek sorsa, üzleti érdekei e tisztségviselő döntéseitől, vagy döntéseitől is függenek. Kiváltképp indokolt e vizsgálódás

abban az esetben, amelyben nyilvánosságra hozott fényképfelvétel igazolja:

ki, mikor, hol és kihez köthető előnyt fogadott el. Ugyanígy a meglévő szabályozás tükrében kell érdemben vizsgálni, hogy megvalósultak-e – valószínűleg igen –, és milyen büntetendő cselekmények annak a folyamatnak során, melyben vagyontalan személyek néhány év alatt az általuk addig ismeretlen és nem gyakorlott területen mozogva az ország leggazdagabb személyei közé küzdötték föl magukat, megnyerve minden pályázatot, amin csak indultak.
A vizsgálódások, marasztalás esetén

okszerűen kell, hogy elvezessenek a büntetőügyön belüli vagyonelkobzásokhoz.

Bűnszervezeti elkövetés esetén azon rendelkezés betartásával, hogy az elkövető vagyona csupán annyiban mentesülhet az elvonás alól, amennyiben képes bizonyítani, hogy egyes vagyonrészek nem a bűnszervezeti működésből származnak. És elgondolható, hogy az elkobzott vagyonból kártalanítsuk a társadalom elesettjeit.
Igen, a jog nem személyfüggő alkalmazásával kell elérni, hogy „a bőség kosarából mindenki egyaránt” vehessen és „a jognak asztalánál mind egyaránt” foglaljon helyet, bármit is – esetlegesen büntetőszabályokat – szervírozzanak ott föl. Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk. Nincs ebben semmi új, egy XIX. századi költő, Petőfi Sándor ugyanezt álmodta meg.” (Bűn és bűnhődés, Népszava Szép Szó)

lapzsemle

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Egy hozzászólás itt: “Forradalmi újítás kell, hogy az Orbán-rezsim bukása teljes legyen —Lapzsemle

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük