Azt mondja Medgyessy Péter az MTA Humán Tudományok Központjában tartott beszélgetésen, hogy „lehet haragudni Lánczi András politológusra, aki pár éve azt mondta, hogy amit korrupciónak neveznek egyesek, az a rendszer lényege, de igaza van. Ezt a folyamatot látjuk, ezt a folyamatot szenvedjük éppen, hogy hogyan lehet viszonylag hamar kiépíteni egy új középosztályt.”

Ha Medgyessy figyelt volna,

s értené, ami történik (vagy legalább volna bátorsága megérteni azt), akkor appercipiálhatta volna, hogy mi az, ami valójában zajlik. Mert abban még nincs semmi különös, hogy a hatalom – minden hatalom – törvényes eszközökkel igyekszik segíteni, versenybe hozni a számára fontos rétegeket, politikai, gazdasági, pénzügyi vagy kulturális közösségeket és csoportokat.

- Hirdetés -

Csakhogy itt nem törvényes eszközökkel,

hanem kizárólag maffiamódszerekkel, zsarolással, tönkretétellel, fenyegetőzéssel, őrületes pénzek saját zsebbe vándoroltatásával, az ügyészség pórázon tartásával, a jogi korlátok ledöntésével, a rendőrség politikai célú felhasználásával és a törvények folyamatos és tetszőleges átszabásával éppen hogy nem versenybe hozták az övéiket, hanem diszkvalifikáltak és ledózeroltak mindenkit, aki az útjukba került, s nem versenyhelyzetbe, hanem kizárólagos helyzetbe hozták saját tehetségtelen, jellemtelen és érdemtelen, ámde annál megbízhatóbb hűbéreseiket.

És ha Medgyessy ismerné a magyar történelmet,

akkor az is felderenghetett volna benne, hogy ilyen már volt itt, a világ eme tájékán. Mert így „rendezték” és „csoportosították” át például a kulákvagyont, a zsidóvagyont, a németvagyont, ámde akkoriban az sem vezetett nagy eredményre, mindössze lélegeztető készüléken tartotta azt a rettenetes magyar félfeudális dzsentri-réteget, amely aztán versenyhelyzet nélkül itta, kártyázta vagy kurvázta el a pénzét és vagyonát, oké, nem luxusjachtokon, hanem tiszti kaszinókban, meg a franc tudja, hogy hol még. Az igazi tehetségek meg rohantak innen el, minél távolabbra. És jobb lett az elhurcoltak, a kitelepítettek, a megbélyegzettek nélkül? Jobb lett ezzel az új középosztállyal? A megtisztított keresztény úri Magyarországon? A megtisztított Rákosi-érában? A legázolt Tóth Mihályok helyett a Noszty-fiúkkal?

Apropos, Noszty-fiú. Hogyan is végződik Mikszáth regénye?

Noszty Feri megszégyenülten távozik, lehorgasztott fejjel, befogat, s nyaldosva égő sebét, Rekettyéstől távolodva, az alábbi gondolatokra vigasztalódott, s nyerte vissza életkedvét:

„…Hiszen elég nagy a világ. És van benne elég leány. Szebbnél szebbek, édesebbek. A hozományok se vesztek még ki. Ej, csak egészség legyen és egy kis tűrhető kártyajárás.”

Szóval semmi sem változott: semmit sem tanult, semmi sem szolgált tanulságul, minden ott folytatódott, ahol abbamaradt.

És megint elölről: Medgyessyvel, Orbánnal, a megannyi Noszty-fiúval, hűbéresekkel és csatlósokkal, lepusztult, tehetségtelen és gátlástalan régi-új „úri” középosztállyal.
Szép álmokat, Magyarország!

1 hozzászólás

  1. MINDEN SZÓ IGAZ. MEDGYESSY PONT OLYAN ALJAS MINT ORBÁN. NEM IGAZ HOGY NEM ÉRTETTE,,,,,,,VAJON MIT KAPOTT?????????

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét