Gryllus Dorka: a modern rabszolgatartás, illetve a pszichés rabszolgaság ma is létező intézmény

Gryllus Dorka szabadúszó színésznő. Ő az egyik főszereplője Szász János A hentes, a kurva és a félszemű című filmjének. 

A kitörés lehetősége

A film története eléggé brutális. Akárcsak a Félvilág című alkotásnak, amelyben szintén játszott, egy múlt századi valós gyilkosság az alapja:

“A film felveti a nők helyzetének problematikáját. A prostitúció ma is létezik, elvileg már nem adják-veszik a lányokat, de a gyakorlatban mégis. Sokszor elveszik az útlevelüket és más kényszerítő körülményt alkalmaznak velük szemben.”

Az általa játszott lány szintén a prostitúcióból szeretne más utat választani. A kitörési lehetőségről Gryllus Dorka így gondolkodik:

“Sok olyan történetet hallani, hogy ki akar valaki törni, de nem tud, mert egyrészt meggyőzik róla, hogy ne is akarjon, de a félelem miatt nem is mer más utat választani. Sajnos a modern rabszolgatartás, illetve a pszichés rabszolgaság egy ma is létező intézmény. Éppen most olvastam Tuza-Ritter Bernadett rendezőnő ezzel foglalkozó dokumentumfilmjéről. A történet ma játszódik Budapesten, ami egészen elképesztő.”

Úgy gondolja, ezek az emberek sohasem tudnak szabaddá válni:

“Az általam a filmben játszott Mária is többször megkísérli, hogy kitörjön, szeretné a kocsmát is vezetni, de nem tudna egyedül elindulni az életben. Ugyanakkor minden döntésnek számít, ha azt mondom, hogy én prostituált leszek, akkor az is. De az is, ha csak azért teszem, mert nem akarok éhen halni. Ha belesodornak egy helyzetbe, akkor is rajtam múlik, hogy kilépek, vagy benne maradok.”

A színésznő évek óta ingázik Berlin és Budapest között,

hol ott él és dolgozik, hol itt:

“Magyarországon húsz éves koromban Az érzékek iskolájával beléptem ebbe a filmiparba, azóta mindenki tudja, hogy ki vagyok. Németországba harminc évesen érkeztem, elkezdtem németül tanulni és azóta játszom német filmekben. De nem leszek már német filmikon. Viszont élvezem ezt a kettősséget. Felszabadít. ” /…/ ” Németország egy gazdagabb ország jelentősebb filmiparral. Nekem más a pozícióm ott, mint itt. ”

Elégedett németországi filmes feladataival,

de itthon is szép feladatai vannak:

“Más az ottani rendszer, például különböző ösztönzőket dolgoztak ki, hogy a nőknek nagyobb szerepük legyen a filmiparban. Jó, hogy van az ottani életem, de az ittenit is szeretem.” /…/ ” Most például a Trojka Társulattal próbálom az Anna Kareninát Soós Attila rendezésében, nagyon élvezem. De egyelőre még marad prioritás a film.”

Egy mészárlás története

Tarr Béla kapja a bécsi Let’s Cee Filmfesztivál életműdíját

Tizedszer lesz női elnöke a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének

 

Egy hozzászólás itt: “Gryllus Dorka: a modern rabszolgatartás, illetve a pszichés rabszolgaság ma is létező intézmény

  • 2018.02.03 - 18:26
    Közvetlen hivatkozás

    állami kupleraljak kellenek bentlakassal vagy nem de bent uzott iparral adoval tb-vel allami fizetessel!!a többi meg orbanék felhuzasaval orvosolando termeszetesen a 28 év összessel.népszavis valasztast ellenörzest.partok parlament nyet.egyéni indulos egyetlen elsö embert aki mindent visz es mi a nép ellenörizzuk folyamatosan masodperc alapon.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük