Gy. Németh Erzsébet: Fürjes Balázsnak kicsit mélyebb ismeretekkel kellene rendelkeznie, ha a fővárosban akar országgyűlési képviselőként elindulni

Gy. Németh Erzsébet kultúráért felelős főpolgármester-helyettest eddig végzett munkája eredményéről faggatta a 24.hu portál két újságírója. A fővárosi politikus állta az ostromot, amely a hosszú árnyékú vígszínházi Eszenyi-botránytól egészen a 2022-es országgyűlési választási indulásáig tartott. Gy. Németh mindezt még egy Fürjes Balázs államtitkárnak szóló oldalvágással is megfűszerezte.  

Az Enikő-gate lecsengése

A Vígszínház etikai kódexe tavasszal elkészült, és amikor februárban kérdeztük önöket, azt mondták, hogy a fővárosé is a finisben van. Hogy állnak?

Az etikai kódexünkön az utolsó simításokat végezzük. Veszélyhelyzet idején nem lehetett elfogadni, mert semmi jogi indokoltsága nem lett volna, így nagy valószínűséggel az egyik őszi közgyűlés elé fog kerülni. Fontos, hogy ez nemcsak a színházi világra és a kulturális intézményekre vonatkozik majd, hanem egy olyan keretszabály, amit az összes fővárosi cégnek, intézménynek be kell tartania. Nyilván másképp kell kezelni egy ügyet például a vízművek karbantartási csoportjánál, mint egy színházi produkció esetén.

Akkor szorgalmazzák azt, hogy az egyes intézmények saját etikai kódexet dolgozzanak ki a Vígszínházhoz hasonlóan?

Pontosan. A Vígszínházé mellett a Katonáé is megvan, ők a Gothár-ügyet nagyon empatikusan és a saját szabályzatuknak megfelelően kezelték. Mi azt várjuk el, hogy ezt minden színházunk és egyéb intézményünk tegye ezt meg, és erre egy nagyon jó segédanyag lesz, amit a Vígszínház megcsinált profi módon, nagyon sok munkával, az ügy sok ágát-bogát végignézve.

Egy ilyen dokumentum léte miben hoz konkrétan változást a hatalmi visszaélések kezelésében?

Azt gondolom, hogy az eljárásrend rögzítése segít, hogyha egy ilyen ügy felmerül a jövőben, az egyes intézmények szintjén lehessen máshogyan kezelni. De nagyon fontos, hogy az etikai kódex továbbra sem helyettesíti az ilyen ügyekre vonatkozó jogszabályokat. Ez csak a fővárosi önkormányzatnak egy rendelete lesz, nem írhatja felül a törvényeket. Én egyébként azt szorgalmazom, hogy egy következő kormánynál mindenféleképpen szülessenek olyan törvények és jogszabályok, amik egyértelművé teszik az ilyen ügyek kezelését. Szerintem egy demokratikus társadalomhoz hozzátartozik, hogy az ilyen eseteket minél hamarabb, minél empatikusabban és persze a jogszabályoknak megfelelően lehet kezelni.

“Kő” és alternatív színházak, így látja Gy. Németh

A színházak más szempontból is a frontvonalba kerültek az elmúlt években. A nagy összefeszülés végül egy megállapodásba torkollott tavaly, amiben gyakorlatilag felosztotta a budapesti színházakat maga között a főváros és a kormány. Fürjes Balázs a 24.hu-nak adott interjújában ezt „színházi békének” nevezte, és példaként hozta fel arra, hogy igazából jobbak a kormány és a főváros kapcsolatai, mint ahogy önök próbálják feltüntetni. Erről mit gondol?

Én ezt nem tartom színházi békének. Ez egy kényszerhelyzet, amibe nagyon sok önkormányzat kénytelen volt belemenni, többek között a fővárosi is. Egész egyszerűen ellehetetlenítették a finanszírozásunkat.

Szerintem egy olyan városban, ahol meghatározók az önkormányzati színházak, ezeknek az önkormányzat kezelésében és finanszírozásában is kellett volna maradniuk. Nem véletlen, hogy Budapesten a színházi struktúra így alakult ki a rendszerváltás után, ahogy az sem, hogy ezek önkormányzati hatáskörben voltak. Szerintem Fürjes Balázsnak kicsit mélyebb és megalapozottabb ismeretekkel kellene rendelkeznie – főleg, ha a fővárosban akar majd országgyűlési képviselőként elindulni. Egy tény nagyon fontos: sikerült az elmúlt másfél év három járványhullámát úgy túlélni, hogy a fővárosi színházak finanszírozása nem sérült. Függetlenül attól, hogy épp az állam vagy az önkormányzat finanszírozza-e őket.

Ugyanez aligha mondható el a független színházakról, melyek ugyan nem tartoznak a fővárosi önkormányzathoz, de fontos részét képezik a budapesti kulturális palettának. Velük mi a helyzet?

A fővárosnak csak a saját színházaira volt ilyen kompetenciája. De a főváros és Emmi között létrejött megállapodásnak egyik jelentős kitétele volt, hogy a nem kőszínházak finanszírozása is biztosított legyen. Én úgy tudom, hogy voltak ott, akik idén kevesebb pénzt kaptak, tehát nem ment minden simán. Biztos, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak az alternatív színházak, nem titok, hogy számos társulat kopogtat az ajtónkon támogatásért. De sajnos a főváros anyagi helyzete ebben az évben ezt biztos nem engedi meg. Talán jövőre tudunk segíteni, a kormányváltás után.

Megy, marad?

Ön jelölteti magát országgyűlési képviselőnek a XI. kerületben, részt vesz az előválasztáson is, ami azt jelenti, van rá esély, hogy bőven a ciklus kitöltése előtt elhagyja a városházát. Ebben nem rejlik benne az az üzenetet, hogy ez a pozíció nem elég fontos?

Nézze, én 1994 óta vagyok a városházán, és két ciklust az országgyűlésben is töltöttem, szóval biztosan nem azért megyek el, mert azt is ki akarom próbálni. Egy következő kormánynak és országgyűlésnek olyan fontos és nagy horderejű döntéseket kell hoznia, hogy oda kellenek azok az emberek, akik ismerik a kerületi és a fővárosi önkormányzatot, de dolgoztak a törvényhozásban is. Én ezt a tudást szeretném az ország és az újbudaiak szolgálatába állítani, mert abban a politikai helyzetben szükség lesz az én szakértelmemre és kompetenciámra, illetve arra, hogy láttam már ezt a három rendszert egymással szorosan együttműködni. Szerintem egészséges, ha az Országgyűlés kap visszajelzést arról, hogy mik történnek egy önkormányzatban, és akkor nem születnének olyan döntések, mint ami például a színházak finanszírozásáról született.

(Olvassa el a teljes interjút a 24.hu-n)

 

főváros

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük