Sorting by

×

Háborús napló 37. – Küszöbön a Putyin- Zelenszkij találkozó – Cikkünk folyamatosan frissül

Véget ért a török fővárosban délelőtt elkezdődött ukrán–orosz béketárgyalások újabb fordulója, aminek végeztével komoly erőre lepésekről számoltak be, a háború alighanem fordulóponthoz érkezett. 

Megkezdődött a Putyin- Zelenszkij találkozó előkészítése

Kedd: 17-20 Vízválasztóhoz érkeztek a béketárgyalások, és egyre pozitívabb képet kapunk az ukrán–orosz konfliktus jövőjét illetően. A felek megegyeztek abban, hogy legközelebb a két ország külügyminisztere fog összeülni, azonban az orosz elnöki tanácsadó szerint ezzel egyidejűleg lehetséges lenne egy Putyin–Zelenszkij találkozó is. Mevlut Cavusoglu kijelentette: a két fél a tárgyalások kezdete óta „a legjelentősebb előrelépést” érte el a keddi isztambuli találkozón. Ezt a kijelentést – és ezáltal a tárgyalások sikerét – az orosz védelmiminiszter-helyettes is alátámasztotta, aki bejelentette, hogy Oroszország jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv környékén a két ország közötti bizalom megerősítése és a béketárgyalások jövőbeli sikere érdekében.

Az Egyesült Királyság értesülései szerint az orosz katonai tevékenység már el is kezdett csökkenni Kijev környékén. A brit miniszterelnök szóvivője ma délután azt mondta, hogy csökkent az orosz bombázás Kijevben – számolt be a Sky News.

Bár a tárgyalások szerdán nem folytatódnak, a török miniszterhelyettes szerint legközelebb az orosz és az ukrán külügyminiszter fog összeülni tárgyalni. Azonban az orosz elnöki tanácsadó szerint a külügyminiszterek találkozójával egy időben lehetne a várva várt Putyin–Zelenszkij találkozó is.

A TASZSZ szovjet-orosz állami hírügynökség szerint Oroszország azt javasolta, hogy az orosz és az ukrán elnök találkozóját a két ország külügyminisztere tárgyalásával egy időben szervezzék meg. Vlagyimir Medinszkij orosz elnöki tanácsadó, aki az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokon az orosz delegációt vezeti, elmondta:

A MAI TARTALMAS BESZÉLGETÉS UTÁN MEGEGYEZTÜNK, ÉS EGY OLYAN MEGOLDÁST JAVASOLTUNK, AMELY ÉRTELMÉBEN A KÜLÜGYMINISZTEREK PARAFÁLÁSÁVAL EGYIDEJŰLEG LEHETSÉGES LENNE AZ ÁLLAMFŐK TALÁLKOZÓJA

Az orosz fél korábban azt mondta, hogy egy ilyen találkozó akkor lesz lehetséges, ha a két ország tárgyalói és külügyminiszterei által kidolgozott szerződés aláírásra készen áll. Azonban Medinszkij szerint a békeszerződéssel kapcsolatos munka gyorsan halad, és a béke lehetősége sokkal közelebb került, mint valaha.

A háború hiénái

Kedd: 15-14 Ukrajna szerte vannak olyan egyének, akik igyekeznek hasznot húzni abból, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, áll az ua.news hírében. Hmelnickij megyében például magukat önkéntes aktivistáknak kiadó egyének a saját zsebükre indítottak gyűjtést a lakosság körében. A szélhámosok polgármesterek vagy azok helyettesei nevében hívtak fel telefonon családokat, hogy pénzt kérjenek a hadsereg és a területi véderő részére. A csalással foglalkozókra Netisna település polgármestere hívta fel a közfigyelmet, akinek nevében szintén folyt adománygyűjtés. A városvezető közölte, senki ne dőljön be az ilyen „jótékonykodóknak”, mert ilyen formában hivatalosan senki nem rendezett adománygyűjtést a hadsereg számára. A portál híre szerint az ország más részein is akadnak saját zsebre működő ügyeskedők, akik bűnös ténykedésükkel az orosz megszállókat segítik.

A keddi forduló eredményei

Kedd: 14-20 A négy óráig tartó megbeszélés eredményeként bejelentették, hogy a mai forduló lezárult, a tárgyalások folytatódnak. Az ukrán delegáció a találkozó után újságíróknak nyilatkozva azt mondta:

„Sok országra, köztük Törökországra van szükségünk kezesként.”

Olekszandr Csalij, az ukrán küldöttség tagja úgy nyilatkozott, hogy 8 ország, köztük Törökország garantálhatná Ukrajna biztonságát.

  1. A MEGBESZÉLÉSEK ELŐTT BEJELENTETTÉK, HOGY AZ OROSZ FÉL LEMONDOTT „UKRAJNA NÁCITLANÍTÁSÁRÓL“, „LESZERELÉSÉRŐL” ÉS „AZ OROSZ NYELV JOGI VÉDELMÉRŐL UKRAJNÁBAN”.

Ukrán részről leszögezték, hogy az állam nem köt kompromisszumot az emberek, a terület és a szuverenitás tekintetében, írja az unian.net.

 2. UKRAJNA KÉSZ LEMONDANI A NATO-TAGSÁRÓL ÉS SEMLEGES STÁTUSZT FELVENNI, CSERÉBE KONKRÉT BIZTONSÁGI GARANCIÁKAT KÉR. EBBEN FRANCIAORSZÁG, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK, NAGY-BRITANNIA, KÍNA ÉS OROSZORSZÁG MELLETT NÉMETORSZÁG, TÖRÖKORSZÁG, KANADA, OLASZORSZÁG, IZRAEL ÉS LENGYELORSZÁG VENNE RÉSZT. AMENNYIBEN UKRAJNÁT KATONAI FENYEGETETTSÉG ÉRNÉ A JÖVŐBEN, A FELSOROLT ORSZÁGOKNAK KÖTELESSÉGE LENNE KATONAI SEGÍTSÉGET ÉS VÉDELMET NYÚJTANI, BELEÉRTVE A LÉGTÁRZÁRAT IS. A BIZTONSÁGI GARANCIÁKRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS NEM TERJEDNE KI A KRÍM FÉLSZIGETRE, A DONECKI ÉS A LUHANSZKI “NÉPKÖZTÁRSASÁGOKRA”. A KRÍM KÉRDÉSÉT PÉLDÁUL AZ ELKÖVETKEZŐ 15 ÉVBEN DIPLOMÁCIAI ÚTON KÍSÉRELNÉK MEG RENDEZNI.

3. A KELET-UKRAJNAI MEGSZÁLLT TERÜLETEK KÉRDÉSÉT SZEMÉLYESEN TEKINTI MAJD ÁT VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ÉS VOLODIMIR ZELENSZKIJ UKRÁN ELNÖK.

Orosz részről azt közölték, hogy a tárgyalóasztalnál lezajlott egyeztetésekről és az ukrán képviselők által átadott írásos anyagokról tájékoztatják Putyin elnököt és utána fogalmaznak meg további bejelentéseket. Ám a deeszkaláció érdekében csökkentik a Kijevnél és Csernyihivnél állomásozó orosz csapatok létszámát. A pozitívnak tekinthető fejlemények hatására azonnal csökkent a kőolaj világpiaci ára.

Az ukrán hadsereget segítik az elkobzott eszközök

Kedd: 07-20 A háború kezdete óta az ukrajnai vámhivatalok rendre a hadseregnek utalják át a csempészektől elkobzott árucikkeket. Eddig több mint 200 millió érték került a vámáru raktárakból a harcoló alakulatokhoz, írja az ua-reporter.com. Az átadott áruféleségek között van 1026 gépjármű, mintegy 130,4 millió hrivnya értékben. Továbbá 1,4 millió doboz cigaretta, 411 okos telefon, 842 számítógép, gyógyszerek, tartós élelmiszerek, éjjellátó kamerák és különféle ruhanemű. A vámhivatalok közül a kárpátaljai jeleskedett leginkább, amely 77,3 millió hrivnya értékű elkobzott árucikket juttatott a hadseregnek, közel kétszer annyit, mint a Lviv megyei.

A háborús hiénák mindenhol ott vannak

Kedd: 06-10 A portál Musztafa Najem infrastrukturális miniszter helyettesre hivatkozva írja, hogy a háború előtt még 500 hrivnyáért lehetett Lembergből autóbusszal Lengyelországba utazni. Ma ugyanezért a háború elől menekülőktől akár 2200 hrivnyát is elkérnek a buszvezetők. A helyettes tárcavezető szerint az ekkora áremelésre nincs ésszerű indok, az kizáróan a mások baján nyerészkedők lelkiismeretét terheli. Teszik ezt akkor, amikor a vasúttársaság ingyen szállítja a menekülőket, és az önkéntes segítők sem kérnek pénzt a katonai és civil segélyszállítmányok célba juttatásáért.

Musztafa Najem közölte, ceruzavégre veszik az ügyeskedőket, akik a mások kilátástalan helyzetéből akarnak személyes hasznot húzni, és semmivel sem jobbak, mint az orosz megszállók.

Kőrözött Oroszgyilkost  fogtak az ukrán-magyar határon

háború
átver

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.