Ki más mondhatná el a frankót az iskolai a tananyagról mint azok, akik nap, mint gyermekeink elméjét csiszolni vannak hivatva? Az alábbiakban a Tanítanék Mozgalom állásfoglalását olvashatják 2019 Magyarországán dívó-dúló hazugságáradatról a témában.
“2019. április 3-án jelent meg az újabban Magyar Nemzetnek nevezett orgánumban az MTI egy közleménye. Ebben a technikai részleteket, az ismétléseket és az összekötő szövegeket leszámítva az alábbi állítások olvashatók:
Bódis József szülész-nőgyógyász, oktatási államtitkár szerint:
1./ „Idén ősztől is ingyenesen kapják a tankönyvet az 1-9. évfolyamos diákok.”
Ez HAZUGSÁG! Nem ingyen kapott, „ajándék” tankönyvekről van szó (néhány esetet leszámítva). A valóság az, hogy a tanulóknak az iskolai könyvtárak kölcsönkönyveit kell használniuk.
2./ „Az oktatási államtitkár az intézkedés céljaként jelölte meg, hogy egyenlő esélyt biztosítsanak minden diák számára.”
Ez HAZUGSÁG! Mert, ha nem az volna, akkor az egyházi iskolákban miért nem kötelező ugyanazok közül a tankönyvek közül választani, mint az államiakban? A valóság az, hogy az esélyegyenlőséget a személyre szabott pedagógia, így a tanulónak, tanulócsoportnak legmegfelelőbb tankönyv jelenti.
3./ „Fontosnak nevezte azt is, hogy minőségi tankönyveket tudjanak a tanulóknak adni.”
Ez HAZUGSÁG! A minőségi könyveket, mint minden áru esetében a piaci verseny érleli ki, nem a kényszer! A valóság az, hogyezt tudják a tanárok is, mert nagyon elégedetlenek, így egyre csökkenő számban rendelik meg ezeket a „kísérleti könyveket”, inkább maguk ollózzák össze és sokszorosítják a tananyaghoz szükséges feladatokat, tartalmakat, ha már nem rendelhetik a jól bevált taneszközöket.
4./ „Az intézkedéssel jelentős terhet vesznek le a családok válláról.”
Ez HAZUGSÁG! Egyrészt az ingyenesnek nevezett könyvért is mi, adófizető állampolgárok fizetünk, másrészt a silány minőség miatt a szülők – nyilván gyermekük érdekeit szem előtt tartva – további „tanítási segédeszközöket” vesznek meg, vagy éppen besegítenek a fénymásolási költségekbe. Így a valóság az, hogyaz előbbieket összeadva az „ingyenes” drágább, mint a minőségi.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke:
5./ „Visszautasította, hogy a kínálat nagymértékben szűkült volna.”
Ez HAZUGSÁG! A számok makacs dolgok. A valóság az, hogy az előző tanévben 3350 cím szerepelt a tankönyvjegyzéken, míg idén 2754, ami közel 20%-os csökkenés!
6./ „Még így is széles palettáról lehet választani.”
Ez HAZUGSÁG! Mert biztos vannak, akik szerint sok a 2754 könyv. De ők nem gondolják végig, hogy ebbe beletartozik a különféle iskolatípusok összes évfolyamának és tantárgyának – köztük a sokféle idegen nyelvnek – a tankönyvein kívül a feladatgyűjtemények, munkafüzetek, feladatlapok, atlaszok, a szakképzésben oktatott minden szakma kiadványai, a nemzetiségi és speciális nevelési igényű diákoknak írt nyomdatermékek… A valóság az, hogy sok esetben csak egyetlen tankönyv választható, mert nincs több a listán adott tantárgyból. Kéri vagy nem kéri – ez aztán a bőséges választási lehetőség!
A fentiekben igyekeztünk tartózkodni a véleménynyilvánítástól, a tények közlésére szorítkozni
(Ennek ellenére biztosan újra megkapjuk a Sargentini-, Weber-, Juncker-, Soros-ügynök, migránssimogató, álcivil jelzőket. Kibírjuk.) Mert a legszomorúbb az egészben az, hogy az oktatás sok problémája közül csak egy a tankönyvkérdés. És ezzel kapcsolatban is egyetlen fórumon ennyi hazugság hangzik el! Gondoljunk bele: vajon hogy nyilatkoznak akkor vezetőink az ország előbbitől sokkal nagyobb gondjairól?!?”
Tíz családból négy el szeretné vinni gyermekét az állami oktatásból