Banánköztársaság
Ilyen az, amikor nekilátnak, kormányoznak, költenek a vasútra
Így kormányoznak ők! Ha úgy ítélik meg, hogy túl magas az infláció, akkor „behívatják” a kereskedőket, biztosítósokat, gyógyszergyárakat, bankárokat, és megdumálják őket, hogy vállaljanak önkéntes árrés-korlátozást, tartózkodjanak a díjemelésektől, és akkor minden jobb lesz. Pillanatnyilag ez adja a magyar gazdaságpolitika gerincét. Amúgy egyébként a gazdasági és pénzügyminiszter tátott szájjal, már-már döbbenten nézi az államháztartási hiány, a gazdasági növekedés, a beruházások, az infláció, a fizetési mérleg alakulását, és vakargatja a buksiját, hogy mit is kellene tenni.
Repülőrajt orbáni módra
Nem csoda. A GKI friss elemzése szerint
„2025-ben tovább csökkent a magyar ipari termelés, főként a gépjármű- és akkumulátorgyártás visszaesése miatt. A kilátások kedvezőtlenek, a rendelésállomány és a vállalkozói várakozások is romlanak, miközben más európai országokban már javulás tapasztalható.”
Repülőrajtnak nyoma sincs, (pedig maga Orbán Viktor ígérte meg!), a beruházások évek óta csökkennek, az pedig, hogy „fantasztikus évünk lesz” (ugyancsak orbáni szájbarágós) még megvalósulhat, de alkalmasint ellenkező értelemben: a jelek szerint minden rosszabb lesz – a lehetségesnél, a kívánatosnál és a vártnál. A kormány (úgy tetszik, orosz zsoldban) mostanában leginkább Ukrajna szidalmazásával és ijesztgetéssel próbál voksokat szerezni, ezzel összekapcsolva pedig irdatlan mennyiségű szennyet önt az Európai Unióra, no és persze a fő ellenségre, a Tisza Pártra és Magyar Péterre. A többi már csak afféle mellékkörülmény, gondolok itt például plázastop színesítésére, vasúti kalandokra, fegyverüzletere.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Más szerszámával a csalánt!
Friss rendelet a 400 négyzetméternél nagyobb boltok bérbe adásának ismétlődő engedélyeztetése. Vajon ettől a bérbeadós piszkoskodástól olcsóbb lesz az áru? Vagy jobb minőségű? Szélesedik a választék, kényelmesebb, gyorsabb lesz a kiszolgálás? Ugyan már! Ennek a világon semmi haszna nincs, de felidegesítheti a multikat, s talán újabb lökést ad ahhoz, hogy vegyék a sátorfájukat, és távozzanak Magyarországról. A kormány régi vágya, hogy a kereskedelmi hálózatokat magyar tulajdonba vegye, azaz gyarapítsa a rokoni-haveri kör jövedelmét. Ez a magyar gazdaságpolitika egyik gyöngyszeme.
A cél, mint mindig: más szerszámával verni a csalánt.
Megy a vonat is, busz is
A vasútra viszont legalább gondjuk van: Az utazó közönség minden nagyobb késés után visszakapja a jegy árának felét. Ez igen! Egy hétvégén 18 milliós visszatérítés. A gondoskodó MÁV és a Volán buszok és sofőrjeik sokaságát állította készenlétbe, hogy a vonatok várható nyavalyái miatt az utazókat ne érhesse hátrányt. Hogy ez kinek, mibe kerül? Ki tudja? És a buszvezetők hétvégéje? Kit érdekel? Lázár János diadallal vonulhat végi az országon.
Védelmi szuverenitás
Az új évezred másik nagy üzlete, a védelmi ipar nagyobb részének magánkézbe adása. Ez ugyancsak annak a jele, hogy nálunk igenis van átgondolt gazdaságpolitika. Ez „jó kis deal” lesz:
„A magyar állam és a 4iG Csoport közös holdingvállalatot hoznak létre a hazai védelmi ipar integrálására, amelyben a magán- és állami szektor együttműködése új szintre emelkedik. A becslések szerint akár 82 milliárd forintos tranzakcióval létrejövő konstrukció célja, hogy megerősítse Magyarország védelmi szuverenitását, növelje az exportképességet, és a nemzetközi porondra lépve Közép-Európa egyik vezető hadiipari szereplőjévé váljon.„ (Index)
Politikai tényező
Szó, ami szó, piaci szereplők, termelők és szolgáltatók magánkézben általában jobban érvényesülnek a nemzetközi versenyben, mint a nehézkes állami vállalatok, s ez érvényes a védelmi ipar cégeire is. Elvileg tehát a fegyvergyárak eladása (úgy hiszem), nem kifogásolható, sőt észszerű lépésnek látszik, habár a vételár alapján azért ez a biznisz nem tűnik olyan nagy bulinak, mint amekkora hullámokat kavart a honi közéletben. A dolog ugyanis úgy áll, hogy a védelmi ipar nem csak üzleti vállalkozás, hanem politikai, sőt biztonságpolitikai tényező is.
Magyar puska magyar kézbe!
Elöljáróban illett volna tájékoztatni a közvéleményt a kormány szándékáról és az üzlet céljairól, érdemes lett volna kiválasztott körben versenyeztetni a potenciális vevőket, akik esetleg a vételáron túl új tőkét, technikát, üzleti kapcsolatokat, menedzsmentet, miegymást hozhattak volna – szoros állami ellenőrzés mellett. Végezetül marad ugyan állami tulajdon az új cégben, de döntési jogok nélkül, következésképp az új vezetők jogköre lesz eldönteni, hogy mit gyártanak, kinek adják, el (jó fegyverre mindig akad vevő), de kétséges, hogy ez az üzletpolitika összhangban lesz-e a magyar honvédség szükségleteivel, az ország és szövetségesei biztonsági érdekeivel, vagy jöjjön a kuncsaft, és vigye isten hírével, amit akar. Mindez szóba sem került, mert a haveri körhöz tartozó 4iG megkapta a boltot, örvendezzetek magyarok! Magyar puskagyár magyar kézben marad, magyar élvezi annak minden hasznát. Így lesz ez akkor is, ha esetleg kormányváltás lesz. Márpedig ez sem utolsó szempont, jól jöhet egy kis vagyonátmentés rosszabb időkre.
Csípjünk el egy részt az EU-s pénzből!
Ráadásul a mostani zavaros időkben a fegyverüzlet nagy hasznot ígér, mert erős ugyan a verseny, de nő a kereslet, miután a világban sok helyütt háborúznak, és nő a nemzetközi feszültség, készülnek a hadakozásra. Ott van például az Európai Unió, amely éppen 800 milliárd eurót szán a közösség védelmi képességeinek megerősítésére (és nem mellesleg sok pénzt Ukrajna megsegítésére.)
Valakinek a kormányban eszébe juthatott, hogy szerencsés lenne ebből az üzletből legalább egy kis részt elcsípni, s a vevő, az EU alighanem könnyebben elfogadja partnernek a magánkézben levő gyártót (ha éppen magyar is) mint annak a kormánynak a portékáját, amellyel jóformán éppen hadban áll.
Csak eljátszom a gondolattal: milyen bájos lesz, amikor az EU fizette fegyversegélyben kapott magyar lőszerrel fogják kiűzni az orosz megszállókat ukrán területekről. Ez persze merő spekuláció, ha nem is teljesen irreális. Láttunk már cifra dolgokat Orbán Viktor kormányától.
Trump kényszerképzetei
Árrésstopok, plázatulajdonosok bosszantása, vasutazás, védelmi cégek privatizálása – semmi jele annak, hogy a józan ész teret nyer és esetleg a szerint kormányoznának és lesz végre következetes gazdaságpolitika, ha például az Országgyűlés rendkívüli ülésén a gazdasági tényekhez legalább valamelyest igazodva fogadnak el új költségvetést.
Az persze tény, hogy aki ma – bárhol a világon – tisztán szeretné látni a közeli jövő gazdasági folyamatait, az beleütközik Donald Trump ugrókötelezésébe, amellyel Amerika belső viszonyait, külkapcsolatait és a világ gazdaságát minden (látható) értelem nélkül rángatja.
Ez minket is különösen kínosan érint, pedig azt hisszük, Trump a magyar miniszterelnök barátja, és hogy ennek lehet gazdasági előnye. Hát nem. Aligha! Trump vélhetően nem törődik semmivel és senkivel, csak a kényszerképzeteivel, s kinek-kinek e szerint kellene viszonyulnia hozzá. Ha én gazdasági miniszter lennék, így tennék. De eddig nekem senki nem szólt, hogy üresedés lesz a poszton, habár nagyon itt lenne az ideje!
