Jávor Benedek: az ellenzéki képviselői munkának annyi…..

Vicceskedhetnénk azon, hogy a „a közjó szolgálata”, mint kötelezettség az országgyűlési és EP-képviselők számára eleve örök időre kizárja az összes fideszest a parlamenti munkából, de a helyzet az, hogy ez az egész korántsem vicces.

A Nemzet Pedellusa

Ezekkel a politikai és szólásszabadságot sértő gumiszabályokal az ellenzéki képviselők munkája végleg ellehetetleníthető, azon messze túl, amit a Nemzet Pedellusa a folyamatos pénzmegvonásokkal és büntetésekkel eddig megengedett magának.

Azon túl, hogy bármikor, bármire, akár egy tüntetésen való részvételre, egy külföldi diplomatával, vagy egy EU-s tisztségviselővel folytatott beszélgetésre is rá lehetne húzni, hogy „gátolhatják egy állam azon képességét, hogy megvédje az adott országot a fizikai veszélyektől”, vagy olyan cselekmény „amely elhárítása nemzetbiztonsági fellépést igényel”, egy számomra különösen ijesztő pontra szeretném felhívni a figyelmet.

A Századvég-tanulmány többek között ezt is tartalmazza:

„Nem kérhetnek ki nemzetbiztonsági szempontból fontos titkos dokumentumokat, és nem szolgáltathatnak részükre semmilyen információt ilyen iratokból.”

A képviselői munka egyik nagyon fontos eleme,

hogy – megfelelő titoktartási előírások betartása mellett – hozzáférésünk van minősített iratokhoz. Hogy ne menjek nagyon messzire, Paks2 esetében elemi fontosságú volt, hogy betekinthettem egyébként titkosított dokumentumokba. Ennek eredményeképpen juthattam például arra a következtetésre, hogy a paksi megvalósítási szerződések nem tartalmaznak olyan információkat, amelyek teljes körű titkosításukat indokolnák.

Készül a regula az „anarchiába hajló, eszetlen rendbontó” ellenzéki képviselőknek!

Ezért tudtam az adatvédelmi hatósághoz fordulni, amelynek nyomására a kormány feloldotta a szerződések többségének minősítését. És bár a szerződések kiadását ezután is bírósági perben kell kikényszeríteni (amit első fokon megnyertem), de a hozzáférés nélkül soha nem lettem volna abban a helyzetben, hogy megküzdjek a szerződések nyilvánosságáért. Paks2 kritikája során a betekintés során megszerzett információk akkor is elemi fontosságúak voltak, ha azokat a titoktartási kötelezettségek miatt a nyilvánossággal nem oszthattam meg.

Ugyanígy fontos volt az Elios-ügy OLAF-jelentésébe való betekintés,

hogy világosan lássam, a törvénysértések, jogtalanságok, csalások micsoda sokasága övezi Tiborcz István közvilágítási ámokfutását – még akkor is, ha a többségükről nem beszélhettem a nyilvánosság előtt.

Számtalan ügyet lehetne sorolni, ahol én vagy képviselőtársaim az iratokba való betekintés révén tehettük fel a jó kérdéseket a kormányzatnak, és segíthettünk a végére járni dolgoknak. Hogy a kormány ezt nem szereti, azt természetes.

Hogy meg akarja az ellenzéki képviselőket fosztani ettől – miközben az embernek az az érzése néha, hogy a rendőrségi-ügyészségi irattárakat a Pesti Srácok vagy a Magyar Idők kezeli – az viszont hatalmas és nagyon veszélyes lépés a politikai szabadságjogok felszámolása és az ellenzék ellehetetlenítése útján. Bármilyen jogállamban, pláne az EU egy tagállamában tökéletesen elfogadhatatlan. Ennek megfelelően fogok küzdeni ellene.