Blogbazár
Jávor Benedek: Veszteséglista – büntetések az EU-s forrásoknál
Növekszik a feszültség az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós pénzek felhasználása körüli szabálytalanságok miatt. Egy 10 százalékos általánybüntetést már el is fogadott a magyar kormány, de sokkal több pénz van veszélyben. A közbeszerzésekkel kapcsolatos rendszerszintű szabálytalanságok, Mészáros Lőrincre szabott kerettender és legalább öt operatív program a Bizottság célkeresztjében.
A tét az 5-600 milliárdot is meghaladhatja
A kárt, amit mindez a 2020 utáni költségvetésről szóló tárgyalások során Magyarországnak okoz, nehéz felbecsülni. Tavaly ősszel számos cikk szólt arról, hogy komolyabb összegű EU-s forrást bukhat az ország, mert a pénzek elköltésénél jelentős mértékű szabálytalanságot (csalással és korrupcióval vegyítve) észlelt az Európai Bizottság. Már akkori blogomban jeleztem, hogy a nyár végére az éves tervet meghaladó mértékű költségvetési hiány halmozott fel a kormány, melynek legsúlyosabb oka a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnál (TOP) volt . Itt a megyék önkényesen, politikai alapon döntöttek projektek támogatásáról, illetve elutasításáról, nem volt megfelelő kritériumrendszer a pályázatok elbírálására, és a döntések ellen nem is volt megfelelő jogorvoslat, illetve az irányító hatóságnak sem volt megfelelő hatásköre erre.
Az Európai Bizottság az év végére mégis feloldotta a források visszatartását,
és sokak meglepetésére óriási összegeket fizetett ki a kormány számára, így a költségvetés egyensúlyi helyzete visszaállt. Arról ugyanakkor nem szólt híradás, hogy ennek a kifizetésnek mi volt az ára: a kormány elfogadta, hogy a teljes TOP költségvetésének 10%-ában megállapított átalánybüntetést fizet vissza az Európai Bizottságnak. Ennek pontos összege egyelőre még nem ismert, de 200 millió eurós (kb. 70 milliárd forintnyi) összeget vagy többet tehet ki. Mi több, a kormány csendben megváltoztatta a vonatkozó jogszabályokat is, oly módon, ahogy az Európai Bizottság kérte.
A legfrissebb hírek szerint azonban megint feszültség van kialakulóban a Bizottság és a kormány között,
ez azonban egyáltalán nem váratlan. Az egyik ügy a kormányzati gigatendereként elhíresült, 420 milliárd forintos víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos közbeszerzés, amelyben a Bizottság a keret-közbeszerzés kiírásánál olyan komoly szabálytalanságokat talált, hogy már akkor felfüggesztette a kifizetéseket, és figyelmeztette a kormányt, hogy a helyzet tisztázásáig ne költsenek ebből a keretből el több pénzt. Az ügyben feljelentést is tettem. A kormány a Bizottság figyelmeztetésére fittyet hányva további összegeket fizetett ki. Az ügyben a Bizottság auditorainak jelentése hamarosan elkészül, és elképzelhető, hogy a teljes projekt 25%-ára rúgó, vagyis 100 milliárd forint körüli bírságot szabhat ki büntetésül. Ezt persze nem a nyertes Mészáros Lőrincnek kell majd kiperkálnia, hanem a magyar adófizetők pénzéből kell visszafizetni a Bizottságnak.
A másik ügy pedig a Bizottság közbeszerzési auditja mentén alakulhat ki.
A Bizottság ugyanis információim szerint 29 projektből 25-ben talált szabálytalanságokat. Itt is elképzelhető, hogy a Bizottság 10% pénzügyi korrekciót lát majd szükségesnek a kormánnyal szemben.
Viszont még ennél is nagyobb feszültségre adhat okot, hogy értesüléseim szerint az Európai Bizottság 5 operatív program (HEFOP, KEHOP, VEKOP, KÖFOP és a GINOP) 2018-as éves számláit utasította vissza, a szabálytalanság mértéke miatt (van olyan, amelyikben a mérték eléri a teljes összeg 10%-át). A területfejlesztési és a közlekedési OP-kban pedig a számlák nullások, mert a kormány nem nyújtott be számlákat. Ha a kormány nem nyújtja be sürgősen ezeket számlákat, akkor a Bizottság kb. 900 millió eurónyi előleget kell visszakérjen kormánytól.
Fokozódik tehát a feszültség a kormány és az Európai Bizottság között,
de nem a családokat támogató programok miatt, hanem mert a szabálytalanságok, a korrupció mértéke miatt, a Bizottság megint óriási összegeket kénytelen bírságban kiszabni, vagy visszakérni. Optimistán nézve is legalább 2-300 milliárd forint korrekcióra számíthat a kormány, de ha az egyeztetések rosszul alakulnak, az összeg 5-600 milliárdra, vagy annál is többre rúghat. Ennyibe kerül Magyarországnak a kormányzati korrupció. Ráadásul a 2020 utáni hét éves EU-s költségvetés végső számairól való döntés küszöbén a magyar kormány legerősebb üzenete az európai intézmények felé az, hogy folyamatos harcban állnak velük az uniós források rendszerszintű fosztogatása miatt. Így kéne meggyőzni őket arról, hogy az országnak több forrás jusson. A magyaroktól nem Brüsszel akarja elvenni a forrásokat: elveszi azt tőlük a saját kormányuk, és ezzel még azt is veszélybe sodorják, ami egyébként megszerezhető volna.
Szerző
