Kerítésen innen
… jött ez a víziközmű-lenyúlási kísérlet és sok helyen valami megváltozott… – Sztornó az államosítás?
Visszalépett a kormány: már nem az a célja, hogy az év derekán megkezdett víziközmű-államosítást keresztülverje az önkormányzatokon. Ugyanakkor még senki nem tudja, mi lesz a következő lépés, pedig a vízműcégek a fizetőképességük határához érkeztek – az energiaárak miatt csődhullám fenyegeti őket – foglalta össze a mára kialakult helyzetet a 24.hu.
Visszalépett a kormány: már nem az a célja, hogy az év derekán megkezdett víziközmű-államosítást keresztülverje az önkormányzatokon. Ugyanakkor még senki nem tudja, mi lesz a következő lépés, pedig a vízműcégek a fizetőképességük határához érkeztek – az energiaárak miatt csődhullám fenyegeti őket – foglalta össze a mára kialakult helyzetet a 24.hu.
Nagy volt a nemzeti vehemencia…..
Elsőre jó üzletnek látszhatott, de elfogyott -nem érkezett meg?- a pénz, így megfeneklett az a kormányzat által „integrációs folyamatnak” keresztelt államosítási törekvés, amelynek keretében az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatókat megkísérelték az állami tulajdonú Nemzeti Vízművek Zrt. (NV) ellenőrzése alá vonni.
A nyár folyamán és az ősz elején az NV képviselői még nagy vehemenciával igyekeztek meggyőzni a helyhatóságokat, adják át a társaságnak a rezsiárrobbanás miatt csődközeli helyzetbe került, működőképességük határára érkezett vízműcégeket. Ehhez képest a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) adatai szerint mostanáig
az érintett önkormányzatok mindössze 30 százaléka egyezett bele abba, hogy a szolgáltatók vagyonát 100 százalékban átruházzák az NV-re.
A „visszautasíthatatlan”
Az állami cég ajánlata arról szólt, hogy a települések térítésmentesen adják át a vízműcégek minden eszközét azzal, hogy a Nemzeti Vízművek a szolgáltatói tevékenységét is átveszi és fenntartja.
Az NV, illetve rajta keresztül a kormány részéről azonban semmilyen koncepció nem körvonalazódott, hogy mit kezdenének a vízműcégekkel, továbbá egyetlen fillér költségvetési forrást sem helyeztek az integrációs terv mögé. A kabinet mindenkit biztosított arról, hogy a megállapodások aláírását a felek részéről önkéntes, és minden esetben tárgyalásos folyamat előzi meg, a kiszivárgott hírek alapján lényegében ultimátumról volt szó:
az NV előrebocsátotta, hogy csak azok a cégek kapnak támogatást, melyeknek a tulajdonjogát az önkormányzatok ingyen átadják az államnak.
A „lenyúlás”-kísérlet
Varga Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, 2200 lakosú Cserkeszőlő független polgármestere az NV-vel folytatott szeptemberi tárgyalásokról a következőket írta:
„Maga a tájékoztató értelmetlen volt, persze azt burkoltan megtudtuk, hogy mennyire rosszul fog járni, aki nem adja oda önként a vagyonát”.
Októberben már ennél is keményebben fogalmazott:
jött ez a víziközmű-lenyúlási kísérlet, és sok helyen valami megváltozott. Olyan tyúkszemre lépett a kormány, ami súlyosan sértette a polgármesterek eddig is túlzottan megnyirbált érdekeltségeit, személyes érdekeit.
A tárgyalások folyamán számos nagyváros (így Budapest, Szeged, Pécs és Szombathely) vezetése üzente azt, hogy önként nem adja át a legfontosabb infrastruktúráját, míg számos fideszes vezetésű önkormányzatnál, például Kiskunfélegyházán mondták azt, hogy csak pénzügyi és egyéb kötelezettségvállalások biztosításával, meghatározott feltételekkel egyeznek bele az államosításba. A portál tudomása szerint ezekre a reakciókra egyetlen visszajelzés sem érkezett a kormánytól.
Erőből értett, vagy csak jegeli…..
Összesen mintegy 3–4 millió embernek adnak otthont azok a települések, ahol az önkormányzatok megtagadták az összesen több ezer milliárd forintnyi víziközművagyon átadását. Ilyen helyzetben az addig nagyon határozottnak tűnő kormányzati kommunikáció lefagyott. Novemberben már Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy nincs kényszerállamosítás, a vízműcégeket nem kívánják átvenni az önkormányzatoktól. További részletekért kattintson!
Szerző
