Juszt László: “szeretném az érintettekkel tudatni, hogy nem csak az orosz, de a 150 éves török megszállásnak is vége van”, nem kell tovább nyalni!

Juszt László, egykori televíziós Orbán Viktor egyik legkérlelhetetlenebb kritikusa ismét figyelemreméltó sorokat írt közösségi oldalán. 

“Szeretném az érintettekkel tudatni, hogy nem csak az orosz, de a 150 éves török megszállásnak is vége van!

Így érthetetlen, hogy miért kell “ezerrel nyalni” a török államfőnek, Orbán puszipajtásának?!

A hír:

“Emlékerdőt állítottak Gödöllői Egyetem területén a török puccskísérlet ötödik évfordulója alkalmából, de nem a tönkretett, bebörtönzött és elüldözött tízezrek emlékére, hanem a tisztogatásokért felelős Erdoğan-rezsimhez hű erők előtti tisztelgés jeléül.”

2016. július 15-én puccskísérlet volt Törökországban

  • Erdoğan erőszakkal fojtotta el. Több százan meghaltak, közel 1500-an megsebesültek a harcokban.
  • A puccskísérlet kitűnő ürügyet teremtett Erdoğannak.
  • Rendkívüli állapotot hirdetett ki. Átfogó tisztogatások kezdődtek.
  • Leváltottak több ezer ügyészt és bírót, akiknek egy jelentős részét le is tartóztatták.
  • 150 000 embert függesztettek fel állásából és bocsátottak el.
  • Mintegy 70 000-et pedig őrizetbe vettek, köztük több mint száz újságírót és sok jogvédőt. Az újságírók közül egyeseket életfogytiglanra ítéltek.
  • Több tízezer bűnözőt engedtek ki.
  • Erdoğan bejelentett, hogy az embereknek hazafias kötelességük szólni a hatóságoknak, ha ismernek olyat, akinek köze volt a puccshoz.

Az átadóról készült képek ott vannak a budapesti török nagykövetség Twitterén, ahol arról írtak, hogy az emlékerdőt 251 hős emlékére hozták létre, akik az öt évvel ezelőtti, július 15-i

„áruló puccskísérletben vértanúhalált szenvedtek”.

Vajon a Gödöllői Egyetem okosai kinek akartak jót ezzel az igen undorító altesti örömszerzéssel?

Várom, hogy mikor kapja meg a posztumusz kitüntetést – az 1919-es hőstetteik után – a Prónay-Héjjas kettős, vagy Haynau – emlékezve az 1849-es hőstetteire.”

Forrás

Háttér

Finoman szólva nem csaptak nagy hírverést a park átadásának, az egyébként Erdoğannal szívesen parolázó Orbán Viktor vagy más kormányközeli szereplő nem is vett részt az eseményen, legalábbis ennek nincs nyoma.

2016. július 15-én éjjel puccskísérlet volt Törökországban. Katonák foglaltak el stratégiai pontokat Ankarában és Isztambulban. A puccsisták elfoglalták az állami televíziócsatornát, ahol egy nyilatkozat közlése után az adás megszűnt. A nyilatkozat szerint új alkotmányt készítenek elő, mert a demokrácia és a szekuláris (világi, nem egyházi) törvénykezés súlyosan sérült.

A nem éppen demokratikus modoráról ismert Recep Tayyip Erdoğan elnök ellenállásra szólította fel a híveit, akik az utcára vonultak, és gyakorlatilag elfojtották a puccsot. Az elnökhöz hű erők visszafoglalták a repülőtereket, hidakat, televízióstúdiókat, és a puccsisták kezén lévő egyéb infrastruktúrákat.

Több százan meghaltak, közel 1500-an megsebesültek a harcokban.

A puccskísérlet kitűnő ürügyet teremtett Erdoğannak arra, hogy leszámoljon az országon belüli vélt és valós ellenségeivel: Törökországban rendkívüli állapotot hirdettek ki, melynek keretében átfogó tisztogatások kezdődtek például a hadseregben, az állami intézményekben és más körökben is, amelynek során leváltottak több ezer ügyészt és bírót, akiknek egy jelentős részét le is tartóztatták.

Az Európai Unió tagállamainak bírósági szervezeteit összefogó Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (European Network of Councils for the Judiciary, ENCJ) nevű szervezet tiltakozásul felfüggesztette Törökország tevékenységét a szervezetben –

a magyar Országos Bírói Tanács (OBT) azonban elutasította a döntés meghozatalában való részvételt.

A török kormány az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethüllah Gülen hitszónokot vádolja a puccs megszervezésével. Erdoğanék kérték Gülen kiadatását az Egyesült Államoktól, de a puccskísérlet több területen is tovább élezte az egyébként is feszült amerikai–török viszonyt. Az események után az USA Törökországból Romániába telepítette át az atomfegyvereit, mert a megromlott viszony miatt nem volt garantálható a nukleáris fegyverek biztonsága. De több ezren menekültek például Németországba és más országokba is. Több gyanúsított, köztük korábbi katonák és diplomaták politikai menedékjoghoz is folyamodtak. Emiatt a német–török viszony is kiéleződött, a két ország vezetői többször nyilvános üzengetésbe keveredtek.

A magyar kormány nem így tett, Szijjártó Péter volt az első magas rangú európai politikus, aki a puccs leverése után Ankarába látogatott, és 2016 óta Orbán is többször találkozott Erdoğannal.

Évekkel ezelőtt kiszivárgott bizalmas iratok szerint a török felső vezetés előre tudott a 2016-os készülő puccskísérletről,

de nem tett semmit, hogy megakadályozza, csak ellenőrzött mederbe terelte az eseményeket, így megágyazva a tisztogatásoknak és Recep Tayyip Erdoğan török elnök egyszemélyi uralmának.

A dokumentumok szerint még a vádiratot is előre elkezdték megírni politikai ellenfeleikkel szemben. Gülen szerint maga Erdoğan szervezte meg a törökországi puccsot. (forrás)

Kapcsolódó

 

juszt

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük