Kap-e pofont az unió a Fidesztől?

Tegnap lezajlott a szavazás az Európai Parlamentben arról, hogy a magyar kormányzat megsérti-e az unió alapértékeit,ezért megindítják-e ellene a 7. cikk szerinti eljárást. Ami oda is vezethet elvileg, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesztik az Bizottságban, az unió kormányában. Luxemburg azonban még közbeszólhat a tartózkodók miatt.

Budapest-Expressz: Brüsszel, Strasbourg, Luxemburg

A Fidesz csahosai már a helyszínen csalást emlegettek arra hivatkozva, hogy a tartózkodásokat nem vették figyelembe a nem szavazatoknál. Ha a Luxemburgi Bíróság helyt adna a magyar kormány keresetének, akkor megsemmísitik a döntést. Ez órási pofon lenne az Uniónak, és nagy erkölcsi győzelem Orbánnak.

Nagyon nem mindegy tehát, hogyan értelmezik a szabályokat.

Az Alapszerződés több utaló szabályon keresztül a 238.cikk(3)bekezdés b.pontját tekinti irányadónak,
amely szerint ha a Tanács vagy a Parlament nem a Bizottságnak vagy az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a javaslata alapján jár el, a minősített többséghez a részt vevő tagállamokat képviselő tagok legalább 72 %-ának a szavazata szükséges, akik egyben a tagállamok népességének legalább 65 %-át képviselik.

Mindenek előtt tehát azt kell vizsgálni, hogy a tagállamok népességének 65 %-t képviselő államok részt vettek-e a szavazásban? Tekintettel arra, hogy Németország, Franciaország stb. ott volt, ebben nem lehet hiba.

A kérdés az, hogy kit kell szavazásban résztvevőnek tekinteni? Aki igennel vagy nemmel nyomja a gombot, annál ez egyszerű, hiszen részt vesz.De mi van a tartózkodóknál?

Morvai Krisztina volt jobbikos,valójában Orbán párti képviselő már elkezdte mondani,hogy a tartózkodók miatt nincs meg a kétharmad. Mert nem mindegy szerinte, hogy valaki bent ült a teremben vagy be sem jött. Ez azt jelenti, hogy aki bent van, de nem nyom gombot, azt tartózkodónak, résztvevőnek kell tekinteni, aki be se jött a büféből,azt nem.

Kérdés, hogyan dönthet a bíróság?

Mindenek előtt a bíróság nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szerv. Nem hozhat létre új szabályokat, amik a meglevőkből nem vezethetők le.

Tehát ha az Alapszerődés valamit nem szabályoz, a bíróság nem alkothat maga új szabályokat, nem mondhatja, hogy aki a büfében ül, és nem nyom gombot, az nem tartózkodik, aki bent van, az pedig igen.

A tartózkodásnak pont az a lényege, hogy valaki nem akar részt venni a szavazásban. Mindegy, hogy nyaral, vagy a teremben ül. Tehát a tartózkodók nem vesznek részt a döntésben. Nem lehet őket a nemekhez sorolni. 448 igen, 197 nem, és 48 tartózkodó volt. Az utóbbiakat tehát figyelmen kívül kell hagyni. Ezzel megvan a kétharmad.Persze az ellenkezője is indokolható, mondván,aki tartózkodás gombot nyom,az részt vesz,mert nyom gombot.

De ha a bíróság másként dönt, akkor Orbán nagy erkölcsi győzelmet aratna, ezért nem fogja kihagyni a bírósághoz fordulás lehetőségét. A későbbi eljárásban az Orbánt másoló lengyel kormány úgysem támogatja a 7. cikk alkalmazását, tehát nem felfüggesztik fel  a szavazati jogot. De Európa kiállt a demokrácia mellett, amit a magyarok a választáson nem tettek meg. Ez üzenet a magyar népnek. Akik ezt sajnos nem fogják érteni.

Kapcsolódó

Kreténség ellen nincs orvosság..?