Kásler doktor ajtóstul rohan a házba

Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat. Ez a lépés a nem fizetős terápiákat, például a művesekezelést is veszélybe sodorná.

Köz- és magánszolgáltatás szétválasztása

Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősíthető az, a  Népszava birtokába került jogszabály-tervezet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter.

Egy hamarosan a parlament elé kerülő salátatörvény egyik pontja ugyanis úgy szól: a jövőben „közfinanszírozott kapacitások igénybevételével nem nyújtható nem közfinanszírozott ellátás.”

Ez azt jelenti, hogy az intézményekben ma elérhető összes fizetős szolgáltatást meg kell szüntetni.

Tilos az eszközök bérbeadása is

Most az egyágyas szobáért, leletmásolatért, vagy olyan ellátásért is kérhetnek pénzt az intézmények, amit egyébként a biztosító nem fizet. Nem ritka, hogy például a testsúlycsökkentő műtétekre a kórház orvosa bérli saját intézménye műtőjét – akkor is, ha a beavatkozás nem „szépészeti”, hanem egészségügyi okokból válik indokolttá. Ilyenkor például a gyomorszűkítést a kórház eszközeivel, azaz közfinanszírozott tárgyakkal végzik. A tervezett új szabály viszont ezt is megtiltaná, épp úgy, mint a műtők vagy egyéb eszközök bérbeadását.

Az egyik intézményvezető azt mondta, hogy a tervezetben olvasható tiltás gondot okozhat még a művese-kezelésekben is. Ahhoz ugyanis, hogy a gép el tudja végezni a vese helyett a vér szűrését, egy kisebb érműtétre van szükség. A művese állomáson ehhez nincs műtő és szakember, ezért ezt a beavatkozást a magáncégek által üzemeltetett állomások is a közeli kórházakban végeztetik el, és számla ellenében ezt ki is fizetik.

Már a harmadik Orbán-kormány elkezdte

Az állami kórházak a bevételeik 5-10 százalékát a magánegészségügyi szolgáltatásokból szerzik. A tervezetben szereplő elképzelés még csak nem is teljesen új. A harmadik Orbán-kormány államtitkára, Zombor Gábor négy évvel ezelőtt jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős ellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű” fizetős szolgáltatást is kiváltják államival.

Azt már a bejelentéskor sejteni lehetett, hogy nem a vállalkozási formában dolgozó altató-, illetve röntgenorvosokat tiltják ki a rendszerből. A Zombor-féle törvénymódosítás meglehetősen nagy zavart okozott: e szerint ugyanis a betegtől nem kérhettek volna pénzt olyan szolgáltatásért amiért más esetben az egészségbiztosító térítést fizet a közfinanszírozott intézménynek, és magánszolgáltatást sem lehetett volna közpénzből finanszírozni.

Lehetetlen helyzetbe kerültek

Csak a kórházi magánszolgáltatás tilalma az intézmények mintegy felében hozott lehetetlen helyzetbe vállalkozásokat. A legsúlyosabb problémákkal azok a kórházak kerültek szembe, amelyek érzékelve az ellátás feszültségeit, már korábban piaci szolgáltatásokat kezdtek nyújtani a magyar betegek számára. Ehhez egészen 2014 nyaráig még több-kevesebb biztatást is kaptak a második Orbán-kormány egészségpolitikai vezetésétől.

Az úttörő intézmények közé tartozott az Uzsoki, ahol a közkórház kapacitástöbbletének piaci értékesítésével enyhítettek valamit az állandó forráshiányon. Első körben a külföldi betegeket célozták meg, ám miután nagyon sok magyar is érdeklődött, a hazai pácienseket is beengedték a rendszerbe. Aki írásban lemondott a közfinanszírozásról, és meg is tudta fizetni magánbetegként a szolgáltatást, soron kívüli ellátást kaphatott az Uzsokiban. Zombor Gábor intézkedése után ez utóbbit meg kellett szüntetniük. Ma már szinte csak külföldi betegek kerülhetnek a VIP részlegükre, ami viszont a közkórháztól vásárolja, bérli a magánbetegeik ellátásához szükséges eszközöket, szolgáltatásokat.

(Forrás: Népszava)

A budapesti kórházban koedukált szobába kényszerülnek a műtétre várók