Blogbazár
Kis magyar médiatörténelem – avagy hogyan darálja be a Fidesz az ellenzéki, illetve magát függetlennek valló sajtót
Minél több közpénzt nyúlnak le a Fidesz oligarchái, s minél inkább sikerül bebetonozni a jelenlegi hatalmat, a kormányoldal annál kevésbé tűri a nem NER-kompatibilis hangokat. Ez nem tűnik túl logikusnak, hiszen milyen veszélyt jelentett például az utoljára 30 ezer körüli példányban eladott Népszabadság vagy a csak Budapest szűk vonzáskörében hallgatható Klubrádió?
A magyar sajtó mára csaknem teljes átalakításának részletei gyakran még a hozzáértők számára is szinte követhetetlenek,
azt viszont mindenki érzékelheti, hogy az ellenzéki hangokat a Fidesz nem tűri. Nem tudni, mitől félnek, de úgy tűnik, hogy 2022-ben is biztosra akarnak menni. A teljesség igénye nélkül legalább címszavakban próbáltuk sorra venni, mi történt a 2010-es „fülkeforradalom” – a kétharmados többség – megszerzése óta a hazai médiában.
Origo
A független hírportál talán Magyarország leglátogatottabb internetes kiadványa volt, mígnem 2014-15-ben az Orbán-kormányhoz közeli személyek érdekeltségébe került. Azóta a kormány szócsőveként működik, és nagyjából állami hirdetésekkel tartják életben.
Népszabadság
A politikai napilapok szűkülő piacán a hatalommal és ellenzékével egyaránt kritikus újság 2016-ig őrizte piacvezető pozícióját, ám október 8-án az osztrák tulajdonos a lap kiadásának azonnali felfüggesztése mellett döntött, majd a kiadói jogok Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségéhez kerültek. A Népszabadság ezzel megszűnt létezni.
TV2
Meglehetősen érdekes Magyarország első kereskedelmi televíziójának története is, amely 1997 októbere óta sugároz. A sokak számára nehezen elfogadható bulvártartalom ellenére a csatorna hírszolgáltatása korrektnek volt minősíthet. Utána a TV2 többször tulajdonost váltott, és végül Andy Vajnánál landolt, s a producer halála óta egy Mészáros Lőrinchez köthető üzletember irányítja. Ez is egy kormányszócső lett, amit szintén vastagon kitömnek állami hirdetésekkel.
Állami televízók
Az MTVA keretében több mint féltucatnyi csatorna sugározza – és az agymosásnak része az MTI, mint „nemzeti” hírügynökség is – folyamatosan lassan évi százmilliárdért a kormányzati propagandát, hiszen vallják, a „demokrácia biztosításának egyik alapköve a közszolgálati médiaszolgáltatás megléte”. A hatóság gondoskodik arról is – írják –, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató feletti társadalmi felügyeletet ellátó Közszolgálati Testület zökkenőmentesen működjön. Vajon hány NER-inkompabilis tagja van ennek a testületnek? És hányan vetették fel közülük, hogy ellenzéki politikusok fel sem léphetnek a „közszolgálati” médiumokban? Talán az sem közömbös, hogy ebből az eszméletlenül sok pénzből egyre kevesebb embert érnek el.
Illusztráció: Magyar Helsinki Bizottság
Közép-Európai Sajtó- és Médiaalapítvány
Az alapítvány álságos célja, hogy „a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő, valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse”. A sajtó sokszínűségéről, a tényszerű, tárgyilagos tájékoztatás követelményről szó sem esik. Az állami alapítványnak kormányközeli üzletemberek különben mindenféle ellenszolgáltatás nélkül ajánlották fel a több tízmilliárdos értékű médiaérdekeltségeiket, csaknem ötszáz sajtóterméket, beleértve valamennyi megyei napilapot – amelyek olvasottsága mellesleg látványosan visszaesett. Ez az igazi lakájmédia, amelynek a központi szerkesztőség mondja meg, mit írhatnak. Viszont van pénz bőven, mert az állam nem sajnálja tőlük a hirdetéseket.
Index
Napi több mint egymilliós oldalletöltéssel 1999 óta az egyik leglátogatott internetes újság lett, de (állami) hirdetések híján ez is kevés volt a nyereséges működéshez. Az utóbbi hónapokban pedig felgyorsultak az események: az Indamedia-csoportban – amely az Indexet is üzemelteti – ötven százalékos tulajdonrészt szerzett egy Fidesz-közeli vállalkozó, majd jöttek a különféle személycserék. Mindezek hatására az Index teljes stábja felállt. Mára az új csapatot részben sikerült felállítani, de az eddigi tevékenységük alapján is látszik: ez az Index már soha nem lesz a politikai szereplőket pártállástól függetlenül keményen bíróló portál.
168 Óra
Szeptember 2-án azonnali hatállyal elbocsátották Rózsa Péter főszerkesztőt arra hivatkozva, hogy olyan fotót közölt a hetilapban, amelyen Orbán Viktor fiatalkorú gyermeke is látható. Ez Milkovics Pál, a lapot kiadó cégcsoport vezérigazgatója szerint morálisan aggályos. Tényleg látható a gyerek, de ezt a képet Orbán Viktor maga osztotta meg a Facebookon. Az nem aggályos, hogy a miniszterelnök a közösségi médiában a saját gyermekével pózol? A szerkesztők nyilván érteni fognak a figyelmeztetésből.
Klubrádió
A rádió 2001 decemberében szólalt meg először, és valódi közéleti médiumként kritikus hangvételű volt a politikai valamennyi szereplőjével szemben. Ez sem tetszett a Fidesznek, és a vidéki frekvenciáikat mindenféle mondvacsinált okokkal megvonták, s csak Budapesten sugározhattak. A Médiatanács döntése értelmében viszont a Klubrádió médiaszolgáltatási jogosultsága 2021. február 14-én lejár – ezt vélelmezett szabálytalanságokra hivatkozva mondták ki –, de ha akarnak, pályázhatnak erre az egyetlen frekvenciára. Meglepő lenne, ha nyernének.
Csak ismételni tudjuk,
hogy ez nagyon hevenyészett összefoglalója az elmúlt tíz év történéseinek. De mi jöhet még? Van még lejjebb? Korlátozzák majd az internetet, a közösségi média egyelőre még szabad működését is? Ezt azért nem kellene megvárni!
Szerző
