Orosz József nyolc év után, újra megszólalt – Kontra-rajongók, figyelem!

Sok éven át a magyar liberális és baloldali közvélemény egyik legfontosabb iránytűje volt Orosz József Kontra című műsora. 2010-ben, pár nappal Orbán kétharmados győzelme után hallgatott el a Klubrádió legnépszerűbb politikai elemző háttérműsora. Orosz József Kanadában kezdett új életet, az egyetemi szférában épít sikeres karriert. Hosszú szünet után a legfrissebb 168 ÓRÁban publikált kanadai helyzetelemzést.

Nem lett szitokszó a liberalizmus

Orosz József nem kívánt közvetlenül hozzászólni a lesújtó hazai történelmi helyzet értelmezéseihez. Kifejezetten Kanada sajátosságaival foglalkozik. Megszólalásának legfőbb oka, hogy el akarja oszlatni a távoli észak-atlanti demokráciával kapcsolatos gyakori félreértéseket.

Orosz József “Csudijó” című cikkének apropója, hogy a kanadai gazdaságban és politikában központi jelentőségű Ontario tartományban a választók leváltották a liberális kormányzatot, és a várakozásokkal ellentétben nem adtak újabb esélyt a hagyományos pártok közül a baloldali ellenzéknek sem, hanem a populista Doug Fordnak adták meg a kormányzás lehetőségét. A világsajtó máris “Trumpot” kiáltott. Orosz József cikke helyreteszi a tévedéseket.

“Ontario tartományban nem bukott meg a liberalizmus, nem szenvedett történelmi vereséget a baloldal, nem a korábbi konzervatív miniszterelnök, Harper és az elődei által jellemzett és gyökeret eresztett progresszív jobboldal nyert” – szögezi le Orosz József. – “Egyáltalán, Kanadában nem lett szitokszó a liberalizmus, ahogy az Egyesült Államokban vagy Európa egyes részein. A konzervativizmus progressziót jelent, a baloldal pedig a társadalmi igazságosság szinonimája. A politikai palettán a liberális–baloldali–progresszív konzervatív felosztás mellett a populizmus kanadai változata jelent meg, alapos fejtörést okozva a progresszív konzervatív pártelitnek, Justin Trudeau liberálisainak és a szikh vallású elnök, Jagmeet Singh vezette baloldali pártnak, az NDP-nek.”

Ingyen sör? Mi az, hogy!

Az elemző tisztázza a “populizmussal” kapcsolatos gyakori félreértést is:

“A populizmus, a negatív kampány Kanadában is mélyen gyökerezik, de nem a számunkra oly ismerős amerikai vagy európai alakban jelenik meg. Éppen az amerikai elnökválasztások idején készült közvélemény-kutatás mutatott rá arra, hogy a kanadaiak jelentős része elveti a Trump-féle populizmust, sokkal inkább Hillary Clintonra, sőt Sandersre, a populizmus enyhébb, baloldali formájára szavazna. Az Európában és az Egyesült Államokban grasszáló rasszizmus, az idegen- és bevándorlógyűlölet nem szökkent szárba Kanadában. Éppen a gazdasági növekedés, az ebből eredő szociális egyenlőtlenség költségvetési hiányt okozó kiegyenlítése és fenntarthatatlan volta, a gyanítható adóemelés és a szociális ellátások megnyirbálásától való félelem hívta elő a populizmus édeskés szavait a konzervatívnak maszkírozott Doug Fordból.

  • Rezsicsökkentés? Igen, rezsicsökkentés. Vagyis csökkenjenek a valóban magas közüzemi számlák, habár a liberálisok két és fél éve jelentős csökkentésbe kezdtek.
  • Rúgjuk ki az ontariói áramszolgáltató évente hatmilliót kereső elnökét? Páros lábbal, de vele együtt az egész igazgatóságot!
  • Na és mit szólnának a személyi jövedelemadó felső kulcsának csökkentéséhez? Legyen ez is!
  • Legyen olcsóbb a benzin! Miért ne lehetne az is olcsóbb?
  • Fizessenek a minimálbérből élők személyi jövedelemadót? Ne fizessenek!

Legyen „ingyen” sör? Mi az, hogy! Ford azt ígérte, hogy egy dollárra csökkenti a sör legalacsonyabb kiskereskedelmi árát. Egyébként jelenleg tilos ennyiért sört árulni a tartományban.”

A teljes elemzés a 168ÓRA hetilap friss számában olvasható. (“Csudijó – Bejelentkezett a kanadai populizmus”)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük