A kormány megtámadja a Sargentini-jelentés megszavazását az Európai Unió Bíróságán

A kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg a Sargentini-jelentés megszavazását az Európai Parlamentben, mivel azon a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség – jelentette be a kabinet döntését Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn.

A tárcavezető kifejtette, az unió alapszerződése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megindítható legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt és nincs szükség az eljárás folytatására.

Gulyás Gergely szólt továbbá arról is, hogy az Európai Parlament korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül hagyni, a speciális eljárásokban azonban nem kell követni ezt a szabályt.

Kiemelte, a magyar kormány keresetének nincs halasztó hatása, azonban az osztrák elnökség korábban közölte, az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálatához fordul a szavazás eljárásrendje miatt, az itt születő véleménynek pedig akár döntő jelentősége lehet az ügy tárgyalásának elkezdésében.

Gulyás Gergely szerint egyfajta boszorkányüldözésről van szó

Nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament kampányában megjelennek olyan politikai vélemények, amelyek “egyfajta boszorkányüldözés keretében” a migrációról elfoglalt magyar álláspont miatt szeretnék felelősségre vonni Magyarországot – fogalmazott Gulyás Gergely.

Hangsúlyozta, a jogállamiságot nem lehet durva jogsértések útján megvédeni, ami pedig most történik, az azt bizonyítja be, hogy a hetedik cikkely szerinti eljárást nem valamelyik magyar intézménnyel szemben, hanem az Európai Parlament ellen kellene elindítani.

A Miniszterelnökség vezetője elmondta, a kormány tartalmilag sem tart semmilyen vizsgálattól, emellett valószínűtlennek tartja, hogy a tanácsban négyötödös többség alakulna ki,  az állam- és kormányfők között pedig biztosan nem lesz teljesen egyhangú döntés.

Ráadásul egy az Európai Parlament által indított eljárás nem is zárulhatna a szavazati jog megvonásával, ebből is nyilvánvaló, hogy ez egy nyomásgyakorlási eszköz Magyarországgal szemben – jelentette ki, hozzátéve, az eljárás végén Magyarországnak nem keletkezhet joghátránya, de alkalmas lehet arra, hogy a bevándorlással következetesen és elsőként szembeforduló országot megpróbáljanak megbüntetni az európai uniós kampányban. Nyilvánvalóan ez volt a kezdeményezők és az oldalukra állók célja – mondta.

Országgyűlési határozatban utasítaná vissza a Fidesz a jelentést

A Sargentini-jelentés elleni határozati javaslatot terjesztett a Ház elé Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. A dokumentum elfogadásával az Országgyűlés arra szólítaná fel a kormányt: ne engedjen a zsarolásnak, utasítsa vissza a Magyarországot elleni valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a csalással elfogadott, Magyarországot rágalmazó jelentéssel szemben.

“Kijelentjük, hogy Magyarország maga védi a határait! Fenntartjuk a kerítést és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát” – tartalmazza az ország szuverenitásának megvédéséről szóló előterjesztés.

A javaslat kimondja, hogy a Sargentini-jelentés a demokratikusan megválasztott magyar parlament saját hatáskörében meghozott döntéseit támadta meg, ezzel pedig túllépte hatáskörét és megsértette az ország szuverenitását.

“Visszautasítjuk a Sargentini-jelentésnek nevezett hazug bevándorláspárti vádirat rágalmait. Visszautasítjuk a jelentést, amely azért támadja Magyarországot, mert nem fogadott be bevándorlókat, elutasította a kvótát, jogi határzárat hozott létre, és büntethetővé tette az illegális bevándorlás szervezését” – olvasható a dokumentumban.

A javaslat szerint az EP bevándorláspárti képviselői a tartózkodó képviselők szavazatát figyelmen kívül hagyva, csalással fogadták el a Magyarországot és a magyar embereket rágalmazó jelentést, ami elfogadhatatlan.

“A magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha egyes üzleti csoportok és egy spekuláns üzletember érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat” – olvasható a dokumentumban, amely úgy folytatódik: “elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az illegális migrációt támogató szervezetek a magyar embereket megbélyegezzék”.

Csak a magyarok dönthetnek arról, kivel szeretnének együtt élni és kivel nem – tartalmazza a határozati javaslat, amely az Országgyűlés és a magyar kormány kötelességének nevezi, hogy érvényt szerezzen az emberek akaratának.

Az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálata elutasította az osztrák alkancellár kezdeményezését

Elutasította az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálata Hans-Christian Strache osztrák alkancellár kezdeményezését, hogy foglaljon állást az Európai Parlament által a múlt héten elfogadott, a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozó Sargentini-jelentés érvényességével kapcsolatban.

A jogi szolgálat erről szóló állásfoglalását, amelyet eljuttattak az EU soros, osztrák elnökségéhez, az APA osztrák hírügynökség ismertette hétfőn.

“Nem képezi részét az Európai Unió Tanácsa gyakorlatának, hogy – amennyiben a testület elé terjesztenék az ügyet – más intézmények eljárásait vizsgálja abból a szempontból, hogy betartották-e saját eljárási szabályaikat” – idézte az APA a jogi szolgálat közleményét, amelyben leszögezték azt is: nem fér kétség ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek joga van javasolni az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását. Nem tartozik az Európai Unió Tanácsára annak vizsgálata, hogy az EP miként döntött így – fogalmazott az APA szerint a jogi szolgálat.

Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, aki az osztrák kormánykoalíció kisebbik pártjának, az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) a vezetője is – vasárnap ismételten megkérdőjelezte Sargentini-jelentés érvényességét, ezért arra kérte Karin Kneissl külügyminisztert, hogy kérje ki az Európai Unió Tanácsa jogi szolgálatának véleményét.

Az Európai Bizottság még nem foglalkozik Magyarország ügyével

A 7. cikk szerinti eljárás további menetéről hétfőn az Európai Bizottság egyik szóvivője az APA szerint azt mondta, az Európai Unió Tanácsa majd csak akkor foglalkozik Magyarország ügyével, ha megkapja az Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak erre vonatkozó levelét. Ez eddig nem történt meg – tette hozzá.

A Magyarország ellen az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást elindító döntést szerdán 448 EP-képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 képviselő tartózkodott. Az uniós szerződések értelmében az összes EP-képviselő többsége mellett a leadott szavazatok kétharmadára van szükség az indítvány elfogadásához, az EP jogértelmezése szerint viszont csak az igen és a nem szavazatok számítanak leadott szavazatnak, a tartózkodás nem. Ha a tartózkodást leadott szavazatnak tekintik, akkor 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett az EP nem tudja elfogadni a jelentést, a tartózkodások nélkül viszont igen.

Az uniós szerződés értelmében – ha a parlament elfogadta a határozatot – az eljárás következő szakaszában az uniós tanácsnak kell foglalkoznia a kérdéssel, és meg kell állapítania, hogy valóban fennáll-e Magyarországon az uniós alapértékek súlyos megsértésének világos veszélye. Ehhez négyötödös többségre lenne szükség a tagállamok kormányait tömörítő testületben. Ezt megelőzően az érintett államot mindenképpen meghallgatják az ügyben, és ajánlásokat is megfogalmazhatnak számára.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

A Sargentini-jelentés elfogadásának visszhangja a világsajtóban

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük